Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-28 / 22. szám

III. évfolyam. 22. szám. Kun-Halas, 1899. Május 28. KUN-HALAS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Fő-utcza 1254. Megjelen minden vasárnap. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sói előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 frt 25 kr. Nyilttór: 8 hasábos petit sor 10 kr Állategészségügyi körzetek. V. Az eddig előadottak mindenkit meg­győzhetnek az állategészségügyi körze­tek czélszerü és hasznos voltáról. Véleményük, hogy ezen intézmény okvetlenül behozandó, mert ez által fon­tos közgazdasági előnyt biztosíthat váro­sunk gazda közönsége. Nagy kiterjedésű határunk, az állat­létszám s a házi állatok között mindin­kább terjedő, mind gyakrabban ismét­lődő ragályos betegségek csak sürgetik az állategészségügyi körzetek megalakí­tását. Határunk kiterjedése 112.183 kát. hold, a melyen az állat létszám, az egybe állitott statisztikai adatok szerint, a kö­vetkező. Van ugyanis I-ső körzetben : 697 drb ló, 927 drb szarvasmarha, 202 drb juh, 3 drb szamár, 2035 sertés. II- ik körzetben : 695 drb ló, 1621 szarvasmarha, 1428 drb juh, 6 szamár, 1772 drb sertés. III- ik körzetben : 400 drb ló, 1581 drb szarvasmarha, 1580 drb juh, 3 drb szamár, 1528 drb sertés. IV- ik körzetben : 555 drb ló, 2052 drb szarvasmarha, 3050 drb juh, 10 drb szamár, 1718 drb sertés. V- ik körzetben : 484 drb ló, 2177 drb szarvasmarha. 2939 drb juh, 9 drb szamár, 1747 drb sertés. Városunk határában van tehát ösz- szesen : 2831 drb ló, 8349 drb szarvas- marha, 9199 drb juh, 31 drb szamár, 8800 drb sertés. * Ha most már tekintjük az állatok közt fellépni szokott több rendbeli ragadós betegséget, a milyen : a keleti marha­vész, a lépfene, a takonykor, a bőr féreg száj- és köröm fájás, ragadós tüdőlob, juh,- tehén-himlő, tenyész bénaság, hólyagos kiütések, a rüh, sertés orbáncz, stb. ha te­kintjük azt, hogy ezen betegségek leg­többje az utóbbi években is, járvány sze­rűen látogatta meg határunkat, úgy, hogy, a mintegy 12 □ mértföld területű határunk az utóbbi időben hol a lovakra, majd a szarvas marhákra, juhokra és sertésekre többször és hosszabb időre, zár alá vétetett: első pillanatra átláthat­A ДШГ-НАЩ“ TÁRCZÁJA, Fegyverletétel. *) — Irta: Somlyó Sándor. — Rajta, Ilonka, én majd énekelek, mondta Edus unokahugának, aki elég ügyesen zon­gorázott. — Ugyan mit is játszam ? — A „madarászából. A fülemile dalt. Vigan szólt a nóta, közbe-közbe nehány pajkos gikszerrel. — Jaj, gikszer! kiáltott fel ilyenkor Ilonka.-— Nem baj, kérlek, mindenütt előfordul­nak ilyen gikszerek, nyugtatta őt Edus jelentő­ségteljes szemhunyorgatással. — Hogy érted ezt, Edus ? — Hogyan ? Hát csak úgy, amint van, szivem. — De hallod, Edus, mintha ez a szó „gikszer“ nem is volna jó szó. — Nem ? De hogy nem ! Hát nem mond­ják : egy-szer, kót-szer, tiz-szer x-szer stb. hát éppen úgy mondják, hogy gik-szer. — Hahaha ! Nagyszerű! De jó tanár len­nél te Edus! — Meghiszem azt!-— Ugyan milyen tantárgyat választanál ? — A szivológiát. — Hát az mi ? *) Szerzőnek most megjelent „Osintalanságok“ cziinü kötetéből. — Szerelem-tan. — Abban is előfordul a gikszer ? — Hujjé, de még mennyiszer ! — És abban mit jelent ? — Mit ? Hát — hát — izé — hát — bizonyos számokat jelent, nohát! felelt ingerül­ten Edus. — No, ne légy azért ingerült, hát csak szabad kérdeznem. — De mit vigasztalsz itt! Tudod külön­ben, hogy ón rendszerint elbuktam az iskolában. Az érettségin is az apám vitt keresztül. — Mi van azon ? En is buktam már. •—- Te ? Ilonka ? Te buktál ? — Igen, igen, nem szégyelem bevallani. Ha rágondolok, még most is fáj bele a térdem. A Strucz Jolón jött éppen utánam és a lépcsőn rálépett a ruhámra, mire én úgy lebuktam és a térdemet úgy fölütöttem, hogy három napig nem mehettem iskolába. — Ja, vagy úgy ! Azt hittem, tantárgyból buktál. — Abból is. — Melyikből ? — A történelemből. A 48-as szabadság- harczból kellett felelnem éppen a vizsgán és a világosi fegyverletételnél már nem tudtam folytatni. — Tehát nem raktad le a fegyvert ? — De nem ám ! A tanár ur is azt mondta, hogy látszik, hogy igazi magyar lány, nem akarja lerakni a fegyvert! — Te, Ilonka, ez éppen úgy esik, mintha nem akartad volna megadni magad a muszkák előtt. Sikerült jelenet lehetett! juk azt, hogy ezen időnkénti zárlatok ál­tal mily nagy mérvű közgazdasági hát­rányt szenvedett városunk gazda kö­zönsége. És ezen hátrány nemcsak abban állt, hogy az állat kereskedési forgal­mat meggátolta és felfüggesztette, hanem abban is, hogy városunk határán belül, egyik puszta részről a másikra hurczol- tatik a ragályozás. Az állategészségügyi körzetek megalakitása által ez mind ki- kerülhetővé lesz. Mert pl. ha az I. körzetben kiütne pl. a takonykor, csak ezen körzet zárat­nék le, a mi által a többi 4 körzetben a ló kereskedés szabadon történhetnék s igy az I. körzetben levő, mintegy 700 ló miatt, a másik 4 körzetben levő mintegy 2200 lovat nem kellene zár alá venni, a mi által rendészeti szempontból is inkább lehetne biztosítani, hogy az I. körzetből a ragályos betegség nem fog áthurczol- tatni a többi körzetekbe. Dióhéjban összegezve az eddig elő­adottakat, az álletegészségügyi körzetek megalakítását indokolttá teszik : a) hogy ez által a ragadós beteg­ségek elhurczolása meeakadálvoztatik : — De még milyen ! Aztán nem is értem, hogy adhatta meg magát egy magyar ? ! — Persze, te nem adtad volna meg magad ?! , — Én ? Az utolsó vórcsöppig harczol- tam volna! — No, no, a hősiesség is mindig a körül­ményektől függ. — Nem ismerek körülményt! Különben tudod mit? Próbáljuk meg. Légy te a muszka, én a magyar. Mintha ez most Világos lenne. — No, elég világos is van. — Idő : 1848—49 mikor is ? — Izé — izé — ne gondoljunk az idővel! — De legalább milyen idő volt akkor ? — Hát — hát — világos. No ! — Helyes. És most állj a zongorához, én meg a kanapéhoz, te meg jöjj elém. így. — Magyar, add meg magad ! — Olyan nincs a pakliban ! Két perez szünet. A két ellenséges tábor farkasszemet néz egymással. — Ilonkám, szivem, te olyan szép vagy ! — Tetszem ? — Úgy érzem, mintha vulkánná változtam volna, ha melletted vagyok. — Vulkán ? Te az borzasztó ! — ügy van, borzasztó ; s hogy mily bor­zasztó, azt csak ón érzem, mert a szivem majd kigyullad ! — Ugyan, ne mond ! És ennek ón lennék az oka ? — Eltaláltad Ilonkám, gyönyörűségem, aki valósággal megbabonáztál. Ügy szeretlek, hogy majd meghalok a szerelemtől. Verseket is

Next

/
Oldalképek
Tartalom