Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-23 / 17. szám
Aprilis 23. KUN-HALAS. 1899. mikor Amerikát felfedezte, első kérdése az volt a nyakik mezítláb indiánusokhoz: lehet-e nálatok képes levelező lapokat kapni? Az uj korban, mikor a nagy Napoleon Szent Hona szigetére lépett, első dolga volt, hogy bement a trafikba és vett egy képes levelező lapot a feleségének. (A mintáját lásd Prágernál „Sóstó fürdő“ felirattal.) A ki nem hiszi el fiatal barátunknak a mondottakat, szidja öt össze képes levelező lapon, melyhez czimével szívesen szolgálunk. — Népesedési mozgalom az elmúlt három hétről: Született 32. Házasság köttetett 8. Elhaltak a következők: Paprika Gergely 81 éves, aggkórban. Pankovics Ilona 31 éves, szülés utáni vérzésben. Tajti Julianna 1 hónapos, tüdőlobban. László Mátyásné Csapi Rozália 25 éves, haskérlobban. Tapodi Sándor 12 éves, vizkór- ban. Orbán D. Zsófia 1 hónapos, veleszületett gyengeségben. Túrán Jánosné Szalai Katalin 98 éves, aggkórban. Csapi Eszter 2 éves, torokgyíkban. Kiss Illés Imre 72 éves, aggkórban. Bánóczki Jánosné Beniezki Anna 88 éves, aggkórban. Rébék László 63 éves, tüdővészben. Bábud Juliánná 16 napos, veleszületett gyengeségben. Papp Mihály 51 éves, görcsökben. Stern Ignácz 57 éves, tüdővészben. Somogyi Jánosné Kati Judit 77 éves, aggkórban. Tapodi Lajos 10 éves, vizkórban. Vékei István 49 éves, tüdőlobban. Téglás Juliánná 4 éves, vörheny- ben. Molnár K. Rozália 24 éves, mérgezésben gyufával. Szentpéteri Istvánná Somogyi Erzsébet 56 éves, szivszélhüdésben. Kerekes János 64 éves. tüdővészben. Barta Jánosné Kardos Zsuzsánna 60 éves, gyomorrákban. Patai Mária 20 napos, veleszületett gyengeségben. Figura Gábornó Kárbin L. Juliánná 32 éves, tüdővész- ben. Szemerédi B. Lajos 33 éves, tüdővészben. — Nagy meglepetést szerzett s valóban méltó feltűnést keltett a magyar társadalom minden rétegében a „Rejtelmes-Világ“ húsvéti száma, a magyar spiritualizmusnak emez egyetlen orgánuma 24 teljes oldalnyi gazdag, illusztris tartalommal jelent meg s pompásan sikerült reprodukeziókban öt nagy eredeti s csodálatos szellemrajzott mutat be. Ugyancsak a húsvéti számban kezdi meg a „Rejtelmes-Világ“ közölni dr. Aksákow Sándor, valóságos titkos czári államtanácsos tollából, kétkötetes korszakot alkotott munkáját, a melynek czime: Per- szonalizmus, Animizmus és a gyakorlati Spiri- tuálizmus. A lap előfizetési árai egész évre 6 frt félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr., finom papirosra nyomva pedig: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., mely összeget a lap kiadóhivatalához, Budapest, VIII., Üllői-út 12., kell küldeni. Kívánatra a kiadóhivatal bárkinek ingyen küld mutatványszámot, a ki ez irát egy levelezőlapon keresi meg. A rendkívüli olcsó s a maga nemében páratlan hetilapot melegen ajánjuk olvasóink figyelmébe. KÖZGAZDASÁG. Ingatlan forgalom — 1899. április 1—15-ig. — Gusztus Perencz és neje Laczi Erzsébet megvették Jakab Gergely 104 n. öl veteményesét, 45 frt vételárban. — Ifj. László Pál megvette Gyenizse János és neje és Topán Mária 6 hold füzesi szántóföldét, 1500 frt vételárért. — Jobbágy Mária Szabados Istvánná megvette Somogyi Lajos és neje Csorba Erzsébet IV. tized- beli lakházát 395 írtért. — Somogyi Lajos és neje Csorba Erzsébet megvették Orbán Antal IV. tizedbeli lakházát, 385 frt vételárban. — Pethő József es neje megvette Antal Jánosné Keresztes Zsuzsánna 16 hold legelőjét, 300 írtért. — Kmeth László megvette Bocskai Róza Patyi Antalné ház és szélmalom részét, 1050 írtért. — Nagy S. Sándor megvette Figura József V. tizedbeli lakházát, 580 írtért. — Varga Sándor és neje Német Anna megvették Brecska György fél hold szőlőjét, 50 frt vételárban. — Kosa Béni és neje Kovács Julia megvették Kovács Zsuzsánna Vilonya Józsefnó és társai 1 és fél hold szőlő-szántóját, 262 frt 50 krért. — Vilonya József megvette Kovács Judit Gusztos Lajosné és társai 1 és fél hold füzesi szántó fele részét, 150 frt vételárban. — Szalai K. József és neje Monda Juliánná megvették Fleisz Ferencz 10 V4 hold felső kisteleki birtokát, 600 frt vételárban. — Kovács Bera Mártha megvette Csontos Ferencz majsai szőlőilletősógót 20 frt vételárban. — Sütő Sándor megvette ifj. Dömötör Sándor és neje Bacsó Lidia II. tizedbeli bel- telkes házát, 640 frt vételárban. — Solti Anna Platzer Józsefnó megvette Hegyi Káioly IV. tizedbeli lakházát, 450 frt vételárért. — Orbán József és neje Kalász Johanna megvették Tóth Imrénó Tegzes Zsófia és gyermeki 313 n. öl szántót 200 frtért. — Dömötör Sándor és neje Bacsó Lidia megvették Gyenizse Teréz Hunyadi Pálné I. tizedbeli lakházát, 800 frt vételárban. — Fülöp Lukács és neje Nyerges Rozália megvette Kun Mihálynó Kertész Mária tajói birtok- részét, 1050 frt vételárban. Vilonya István megvette Fazekas Mária Péter Lajosné és társai felső szállási ingatlan részét, 250 frt vételárban. — Vilonya István megvette Monda Jánvonó Vilonya Judit és Vilonya Sára felső szállási ingatlan részét 300 frt vételárban. Járványos betegség okairól. A járvány alatt a köznép fogalma szerint értetik minden veszélyes és pusztítókor, eltekintve annak származásától és terjedési módjától. Nem ritkán a „járvány“ szót oly betegség megjelölésére is használják, mely bizonyos vidékeken közönségesen szokott uralkodni; igy neveztetik járványnak p. o. a marhavész Erdélynek Ruméniával határos vidékein, továbbá az anthrax a juhoknál, a vérhas a szertóseknól, a taknyosság a lovaknál stb. inig néha a járványt azonosnak veszik a tagálylyal. Állatorvosi szempontból indulva ki, „járványának (a szó legtágabb értelmében) oly állati kórt nevezünk, melyben ugyanazon időben s ugyanazon okból számosabb állat betegedik meg. — Ezen értelmében a járványos kór a „szórványosának ellentétele, mennyiben t. i. ez utóbbinál különféle okokból csak egyes állatok betegednek meg. — Szintén állatorvosi, nevezetesen pedig állategészségügyi szempontból indulva ki, s a szó szorosb értelmébe véve a dolgot, járványnak csak azon kórt nevezzük, mely külön nemű (specificus) általánosan ható s tehát alig kikerülhető (légkörű a talaj) befolyásokból eredvén nagyobb számban támadja meg az állatokat. Az ez értelmében vett járványnak ismertető jelei ezek szerint: az állatoknak nagyobb számban, ugyanazon időben és módon, s ugyan azon általános ható okokból való megbetegedése. A megbetegedett állatok száma magában véve, tehát nem elegségés a „járvány“ fogalomhoz; s ez okból p. o. egy egész nyájnak felpuffadása vagy megmórgezóse ép oly kevéssé nevezhető a szó szorosb értelmében járványnak, miként nem vehető, csak néhány darabnak himlőben vagy anthraxban történt megbetegedése szórványos kórnak; és pedig az első esetben azért nem szólhatunk járványról, mert az általános ható ok hiányzik; a másik esetben pedig azért nem szórványos kórról, mert a himlő nem gondolható az általánosan ható tényező nélkül. A tulajdonképeni járvány okok nélkül nagyobb számban előforduló kóreseteket, tehát helyesebben tömeges vagy csoportos megbetegedéseknek, még helyesebben pedig járványkó- pen fellépő kóroknak nevezhetjük. A gyógyászatnak tisztán gyakorlati szempontjából véve a dolgot, a tömeges és járványos kórok közti különböztetés nem bir jelentőséggel, a mivel mindkét esetben a kór lényege határoz a gyógykezelés felett; de annál nagyobb fontossággal bir ezen megkülönböztetés az állatorvosi rendészet szempontjából; mig t. i. a tömeges megbetegedések ellenében megkivántató intézkedésekkel a állatorvosi rendőrség szabály szerint nem foglalkozik, a járványos kóroknál épen a rendőrség játsza a főszerepet. A „járvány“ fogalomnak fenebb említett különfólesóge még inkább ki fog tűnni, ha a nagyobb számban támadó betegségek okait közelebbről kutatjuk. Ilyen okok lehetnek : 1-ször az állati élet fentartására elkerülhetetlen szükségletnek szabálytól eltérése; 2-szor a légkörnek oly változásai, melynek előttünk csak káros hatásukról ismeretessek s melyeket közönségesen gerjes befolyásoknak, Gerjnek (miasma) szoktuk nevezni ; 3-szor bizonyos kórok közben fejtendő anyag, mely más állatokra átszármazván, bennök ugyanazon kórt hozza létre, mely kóranyag ragálynak (contagium) neveztetik; 4-szer különféle állati kór termények vagyis, állati mérgek (virus) 5-ször élősdiek (parasitae). az élet feltételek (a levegő, tápszerek, nedv, meleg, vilogosság, stb.) igen gyakran eltérnek a szabálytól s különféle kórokat idéznek elő. Itt tekintetbe jő az időjárás és időszak, valamint az állatok etetése, ápolása, tartózkodása s használtatása. A hosszabb időig tartó esők, nedves időjárás káros behatását közvetlenül és közvetve érezteti az állatokkal, közvetlen hatását már az által is gyakorolja, hogy hurutos, csúzos s egyébb betegségeket idéz elő, u. m. hasmenést, vórhast, vizvórüséget stb., mely betegségek annál bizonyosabban támadnak, mivel egyúttal az egyidjiileg nedves és silány takarmány is elősegíti az emésztő szervek megbetegedését. Hogy az esős, ködös időjárás uralkodásakor a világosság hiánya is káros befolyással bir az állati testre, eléggé mutatják azon pusztító betegségek, melyek a föld alatt (bányákban) sokáig tartózkodó emberek és állatoknál tapasztaltainak, mint pl. vizvórüsóg süly stb. A nedves időjárás káros befolyását annál is inkább érezteti az állatok minden nemével, ha a vidék különben is már fekvésénél fogva, a nedvesebb sőt mocsáros vidékek közzé számítható ; legkivált pedig akkor, ha a nedves időjárás egyszersmind hideggel is párosult. A száraz időjárás főleg nagyfokú meleggel párosulva, első sorban rendkívüli megfosztja az állati testet a nedvességtől és pedig közvetlenül a bőr párolgásnak igen nagy élénksége közvetve pedig az által, hogy a belégzett levegő az elvesztett nedvességet nem pótolja. Ha már most ily körülmények között még az italnak szűke, s a takarmánynak száraz volta is hozzá járul, ekkor oly testszervültség és váraikat fejlődik ki, mely szilárd részeinek tulnyomósága miatt oly kóroknak nagy számban való támadását gyámolitja, melyek kisebb-nagyobb mértékben az anthrax jellegével birnak. Az időjárásnak befolyása kisebb-nagyobb mértékben fog mutatkozni azon betegségekben is, melyek okai azon időben az állatok etetésében, tartózkodásában ápolása és használtatásában keresendők; a mennyiben t. i. általuk az állatok szervültségó- ben majd a petyhüdós és lazaság, majd inkább a szikárság és tömöttség fejlődik ki, Ámbár az időjárás szélsőségei által az életfeltételekben végbe ment változások első sorban inkább csak helyi tömeges megbetegedéseket idéztek elő; idővel azonban a légkörben oly változások is mehetnek végbe, s akkép terjedhetnek el, hogy általános hatányokká válhatnak. A Gerj. (Miasma.) Valamely gerjnek jelenlétét akkor tesszük fel, fogadjuk el, midőn bizonyos betegségek nagy számban lépnek fel, melyek támadása az előttünk ismeretes okból nem magyarázható meg. A gerj e szerint tulajdonkép előttünk egészen ismeretlen kórtónyező, melynek jelenléte egyedül az általa létre jött eredményekben, azaz számos betegségekben nyilvánul, mely kóroknak különféle helyekre egyidejűleg, vagy hamar egymásután való kiterjedése némileg feljogosít a gerjes kóranyagnak a légkörben való léteiét elfogadni. (Folyt, követk.) * Útmutatás a vértetü keresésére, megismerésére és irtására. Hogyan ismerjük meg a vértetiit? A vértetü csak az almafát támadja meg; kivételesen és nagyon ritkán a körtefán, vagy a galagonyán is akad. Az almafának csak fás részein ólősködik és pedig valamint a törzsön és annak ágain, úgy ezeknek az utóbbiaknak további elágazásain, a gallyon, vesszőn, és ennek véghajtásán is. Ha a fának fattyúhajtása van és ha e fán vértetü is ól, akkor biztos, hogy ez a rovar a fattyú hajtáson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein fordul elő, tehát azokon a sebhelyeken, melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következtében is keletkeztek. Az ilyen hely azután forradásos lesz és olyan dudorodás látható rajta, a melyet legtöbbször kertószember „rák“-nak szokott nevezni. A hol a vértetü letelepedett, ott azt a helyet sajáts/erü hófehérszinü gyapjas váladékával majdnem egészen betakarja. Legjobban látható ez a váladék tavasszal május és junius hónapokba, valamint szeptember havában is néha, a mikor az kivált az elálló ágákról és gallyakról valóságos kis pelyhek alakjában csüng lefelé. Nyár derekán ez gyapjas váladék már csekélyebb mennyiségű és télen alig van, bár a sebhely fölszinón kisebb mennyiségben még akkor is látható. Télen a
