Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-09 / 15. szám

Aprilis 9. К U N - H A L A S. 1899. kabirásunk gyengülni, kitartásunk lohadni kezd, hogy gyulaszsza lángra bennünk is a kötelesség- teljesítéshez annyira szükséges nemes lelkesült- ségnek el-elhaló szikráját. Az örökség nagysága, gazdagsága, melyet te drága halottunk reánk, ez intézeti családod tagjaira hagytál, csak indokoltabbá teszi ugyan mély fájdalmunkat, őszinte siralmunkat, de egy­szersmind kútfeje az a bánattól felemelő erőnek, a vigasztalásnak is. Husvétnak, a feltámadásnak fölemelő és vigasztaló ünnepén hunytak le örök álomra sze­meid. l)e ugyanakkor egy láthatatlan égi kéz mintha felnyitotta vagy nyíltabbá tette volna a mi szemeinket, hogy láthassuk még tisztábban, még fénylőbben, mint eddig, lelkednek nemes vonásait. Oh bizony felélednek majd s uj életre kelnek nemcsak előttünk, de mindazok előtt, kik a lelki erények örökzöld virágaiban gyönyör­ködni tudnak, fölélednek azok a képek, ame­lyekben a te való érdemeid tükröződnek. S a kik ezt látjuk most s a kik látni fogják későbben, mindannyian annál mélyebb, annál bensőbb meggyőződéssel teszünk bizonyságot a kér. hit ama vigasztaló ezejéről, mely a husvétnak a fel­támadásnak ünnepében gyökerezik. E megnyugvó hittel és reménységgel, bár az elválás fájdalmának mély érzésével rebeg- jük utánnad immár — drága halottunk -— az utolsó istenhozzádot. Legyen áldott a te emléked köztünk ide­fent, legyen neked csendes siri álmod, édes pi­henésed odalent. Isten veled! Isten veled! — Jubileum. Vári Szabó István váro­sunk érdemes polgármestere az idén tölti be hivatalos működésének huszonöt évét. Mint értesülünk a város lakosainak különböző körei­ben már megbeszélés tárgyát képezi, hogy mily módon lehetne ez óv forduló alkalmával kifeje­zést adni azon őszinte tiszteletnek és ragaszko­dásnak, melylyel városunk lakossága polgármes­tere iránt viseltetik. Minden esetre méltányos és igazságos, hogy Vári Szabó Istvánnak a közügy és a város érdekében hosszú hivatalos működése alatt szerzett érdemei elismerése első sorban is éppen a lakosság által rendezendő ünnepben nyerjen kifejezést. — Gyászrovat. Idősb Kébék Lászlói, hó 2-án hosszas szenvedés után meghalt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Ozv. Eébék Lászlónó született Berki Juliánná a magas gyer­mekei László és Juliánná, férje Babó Ferencz s ezeknek gyermekei Juliánná és Irma s a nagyszámú rokonság nevében, fájdalommal telt szívvel és lélekkel tudatják a jó férj, apa, nagy­apa idősb. Kébék Lászlónak f. hó 2-án reggel 7 órakor, hosszas szenvedés után, életé­nek 68-ik, boldog házasságának 39-ik évében történt gyászos elhunytát. Drága halottunk hült tetemeit a boldog feltámadás reménysége alatt f. hó 4-én d. u. 2 órakor, az evang. reform, egy­ház egyszerit temetési szertartása után adjuk át a sirnyugalmának. Kelt Halason. 1899. évi ápril hó 2-án. Sok szenvedés után pihenjen csen­desen ! Szabadszálláson f. hó 6-án halt meg F i s c h e r Margitka, — akinek elhuny­téról a gyászoló család a következő gyászjelen­tést bocsájtóttá ki: Dr. Fischer Feiencz és neje Bőhm Krausz Eszter úgy a maguk, mint Er­zsiké leányuk, valamint Fischer Hermann és neje sz. Altschul Fánni, Bőhm Ignácz és neje sz. Fleischer Lidia, özv. Krausz Lőrinczné sz. Gáncz Fánni, valamint az összes rokonság ne­vében, fájdalmtól megtört szívvel jelentik fe­lejthetetlen, forrón szeretett leányunknak, illetve unokájuknak Fischer Margitkának folyó hó 6-án életének 12-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó évi április hó 7-én d. e. 9 órakor fognak a szabadszállási izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Szabadszállás, 1899. ápril hó 6. Áldás és béke lengjen hamvai felett. — Megyegyiilős. A f. hó 10-én megtar­tandó megyegyülés tárgysorozatából kiemeljük a következő általános érdekű vagy minket közelebb­ről érdeklő tárgyakat: 1. Tudomásul veszi a megyegyülés a Széli-kabinet megalakulását. 2. A megyebizottsági tagok választásáról igazoló választmány határozata. 8. Főügyészi vélemény az alföldi transversalis müuthoz szükséges utka- paró házak tárgyában. 4. Ezzel kapcsolatban a halasi részen szükséges területek megvétele iránt (ejnye de sokáig tudják nyélbe ütni!) 5. Pénzügyminiszteri leirat az adó felszólamlási bizottságok megalakítása tárgyában. 6. Alispáni intézkedés, a lóavató bizottságok megalakítása tárgyában. 7. A a vármegyei főispánnak érte­sítése. hogy Dr. Hofmeister Judát tb. ügyészszó kinevezte. 8. A halasi képviselő testületnek iskola felügyelői állás szervezése iránti határozata (majd talán nem sokára komolyan is választunk hát!). 9. Halas város 1897. évi árvapénztári számadá­sai. — E helyütt említjük meg, hogy a múlt évben a vármegye házi pénztárának bevétele 281,685 frt 41 kr., kiadása pedig 281,537 írt 18 kr. volt. — Bagdad. A bagdadi muzulmánok annyira nem félik a Korán szent pa­rancsait, hogy már nem csak a gya­urok által kitalált bort élvezik túl nagy métékben, hanem még ehhez olyan vizet is használnak, a mit a kutyafiilü gyaurok megbo­londították. Ebbe a vízbe ugyanis magát az Ari- mánt (ármány-ördög) bujtatják bele, — amit az­tán elneveznek „szóda víznek.“ Ez a szóda viz olyan, hogy ha megnyomja a gyaur az üveg egyik kiálló részét, — az üveg másik kiálló részén bőszült erővel pezsegve tör elő azördöngös viz. Es ez igy rendben is van a hitetlen gyauroknál, de Bagdad-ban ez egészen másként van. Mert mikor az igazhitű muzulmán megnyomja az üveg egyik kiálló részét, az ármányos viz nem a másik kiálló részén jön ki, hanem a kiálló ré­szek mellett tódul ki és pedig legtöbbnyire a muzulmán . . . markába! Hamár a Korán által tiltott spriecert isszák is a muzulmánok, — úgy kellene csinálni, hogy a „szik-viz“ ne a muzul­mán tenyerébe csurogjon, hanem a boros po­hárba. Mert ha igy tart sokáig, Bagdadban nem a pohárba öntik a bort, hanem a markukba, — mert a szódavíz úgyis oda igyekszik. Egyébként óhajtandó lenne, ha a bagdadi fÖ-basi-bozuk utána nézne a dolognak s markukba verne azok­nak a szikviz-gyárosoknak, akiknek a vize — pohár helyett — a muzulmán markába csurog. Allah spricczelje le a szakálukat! . . — Uj trachoma orvos. Dr. Kolozs Mi­hály trachoma orvos, kit a belügyminiszter a tőlünk elhelyezett Dr. Sehvartz Izsó helyébe ne­vezett ki, hivatalos működését már megkezdette. Hétfőn és csütörtökön a Tajó pusztai, kedden és pénteken az eresztői, szerdán és szombaton a kalapári szemgyógyitó központokat látogatja meg és végzi a trachomás szembetegek gyógyke­zelését. — Visszaélések. Több oldalról hallot­tuk hangoztatni, hogy a pusztai kézbesítők a kézbesítéseket lelkiismeretlenül és törvényelle­nesen teljesitik. Megtörténik u. i. hogy a kéz­besítők a vétivekbe a kézbesítés idejéül egészen más dátumot vezetnek be, mint a mikor a kéz­besítés történt. Megesik az is, hogy a vétivre rá vezetik, hogy a kézbesítendő határozatot a félnek felolvasták és megmagyarázták, holott ez nem való. Sőt még azt a törvénytelenséget is elkövetik, hogy nem a félnek kézbesítik az ügy­darabot (még az idéző végzéseket s az ezek sze­rint saját kézhez kézbesítendő egyéb határoza­tokat is) hanem valamelyik „szomszédinak ad­ják át, nem törődve az igy kézbesített darab további sorsával. Hogy a helytelen kézbe­sítésekből s a vótivek meghamisításából a fe­lekre mily vagyoni joghátrányok származtak és származhatnak a jövőben, azt csak a jó isten tudja, meg az, aki ismeri „a különbeni jogkö- vetkezmények“-et. Ezen visszaélésekre és tör­vénytelenségekre midőn felhívjuk a városi ható­ság figyelmét, reményijük, hogy felhívásunk eredményre fog vezetni, a további visszaélések­nek eleje vétetik. Egyben figyelmeztetjük az érdekelt feleket, hogy a részükre kézbesítendő ügydarabokat csak megmagyarázás után vegyék át és csak magától a kézbesítőtől. Legyen arra is gondjuk, hogy a kézbesítés ideje pontosan ve­zettessék be a vétivbe, mert ez által nagyon sok esetben fontos anyagi károktól megmenekül­hetnek. — Köszönet nyilvánítás. Alólirott ezen úton mondok hálás köszönetét első sor­ban a halasi ipartestületnek, azután pedig mindazoknak, kik boldogult férjem elhunyta alkalmával részvétüknek kifejezést adni szíve­sek voltak. Halas, 1899. ápril hó 8-án. özv. Kébék Lászlónó szül. Berki Juliánná. — - A Dreyfuss-ligy és a párisi világ­kiállítás. Ezen sokat hangoztatott ügy, a mint értesülünk, a kiállítás előmunkálataira a legki­sebb befolyással sincsen és az annak idején megállapított munkaprogram az utolsó pontig végre fog hajtatni. Az úgynevezett mérvadó kö­rök egész biztosak abban, hogy a Dreyfuss-ügy- nek olyan befejezést kell nyernie, mely Fran- cziaország részére a külföld már-már tartózkodó magaviseletét megváltoztassa és annak simpát- hiáját vissza nyerje és mint tudjuk, ennek elő­legezéseképpen a kiállítás vezetősége, — mely nem bukik és változik a trancziakormányokkal- a külországok kiállítóival szemben a legnagyobb előzékenységet tanúsítja. A párisi szórakozások tekintetében is kü- lömböző tervek látnak napvilágot, a melyek kö­zül a legérdekesebbek egyike, a „Szajna-folyón úszó O-Páris (Le vieux Paris)“ már a megvaló­sulás stádiunába lépett. О-Paris a világváros legérdekesebb mozzanatait fogja az elmúlt szá­zadokból szemeink elé varázsolni és a hat hó­napra megállapított program minden egyes pontja, történelemhü jelmezek igénybe vétele mellett az akkori életmódot fogja a lehető lege­redetibb módon bemutatni. Csupán egy irányban nem történtek kellő előkészületek és pedig a várható nagy számú lá­togatók elszállásolása tekintetében. — Az ed­digi nagy szállók rendes körülmények között is alig elegendők és láttuk 1889-ben micsoda mi­zériák uralkodtak Párisban. Az „Internati­onal Palace Company,“ melynek tu­lajdonosa tudvalevőleg az ismert Wagons- L i t s társulat épített ugyan az előkelő világ ré­szére egy óriási luxus szállót, a „TheElysés Palace“ hotelt a mely már f. évben tető alá jut, de azt hisszük, hogy a látogatók nagyobb része nem azokból fog kikerülni, kik az ily el­szállásolásra tartanak igényt és szélesebb kör­ben fog tetézésre találni azon négy „Grand Hotel,“ amelyet a Trocadero negyedben a Szajna partján ugyancsak a Wagon s-L its társulat emeltet egy e czélra alakult külön nagy társulattal, a melyekben naponként 5000 ember lesz elhelyezhető, részint kiilön-külön, részben pedig kétágyas szobákban, szintén a legelegán­sabban berendezve, a melyek a kiállítás egyik látványosságát fogják képezni. Ez utóbbi tár­sulat már ma szervezi a kiránduló társaságokat, olvasóink figyelmét tehát ezekre is különösen felhívjuk. A társulat, melynek magyarországi főképviselője a budapesti menetjegy iroda, a kiállítás meglátogatása tárgyában külön kime­rítő prospectusokat bocsátott ki, a melyeken kí­vül lapunk szerkesztősége is szíve­sen szolgál részletes felvilágosítással. — Ez al­kalommal tudomására hozzuk az érdeklődőknek, hogy a „Wagons-Lits“ helybeli képviseletére szerkesztőségünk kéretett fel. — A „Budapest“ elterjedésének titka. Köztudomású, hogy a „Budapest“ képes politikai napilap a legelterjedtebb újságja az or­szágnak. Naponként 50—60 ezer példányban, nagyobb események alkalmával pedig 80—90 ezer példányban jelenik meg. Sokan találgatják: mi ennek a titka. Megmondjuk. A „Budapest“ nem ereszt hosszú lére semmit, hanem rövid tömörséggel beszéli el a napi eseményeket. E miatt azóán az olyanok is, akiknek nincs sok idejük az olvasásra, szívesen a kezükbe veszik s a nélkül, hogy idejüket fecsérelnék, csakhamar értesülnek belőle mindenről. Épp azért, főleg most a nyári időszak beköszöntésekor gazdák­nak, iparosoknak, szóval azoknak kiknek teen­dőjük megszaporodott, a legajánlatosabb újság a „Budapest“. A „Budapest“ irányáról talán fölösleges is megemlékezni. Közismeretű, hogy egyik legrégibb és legkitartóbb harczosa a megdicsőiilt Kussuth Lajos elveinek ; az is ismeretes, hogy vezérczikkeit orsz. képviselők neves publiczisták, mint Kossuth Ferencz, Hentallér Lajos, Horváth Ádám, Szederkényi Nándor, Gracza György stb. Írják. Tárezaro- vata élénk és változatos ; hírei frissek, illuszt- racziói a napi eseményekre vonatkozók. Egy szóval olyan újság, a mely méltán számot tarthat a közkedveltségre. Előfizetési ára egy hónapra 1 frt. negyedévre 3 frt, félévre 6 frt s egész évre 12 frt. Mutatványszámokat kívá­natra bárki ingyen kap. Az előfizetések a „Bndapest“ kidóhivatalához, (Budapest IV., Sarkantyus-utcza 3. sz. a.) küldendők. * Felsőbb leányiskolában. A tanítónő (magyaráz:) És most következik a gólya . . . Elza (a szomszédjához:) Hát látod, Adél mégis csak vannak gólyák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom