Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-26 / 13. szám
Márczius 26. KUN-HALAS. 1899. szorulnak nitrogén trágyázására, hanem e helyett a nitrogén fejlesztését előmozdíthatják a here félék tenyésztésével, mert az ezekből visz- sza maradó, elrothadó részek, kárpótolják az elvont nitrogén részt. Egészen máskép áll a dolog a káliummal. Ebből vesznek el a réti növények legtöbbet s ezt mind csak a föld őserejéből vehetik. Olyan földeknél tehát, melyek káliumot nem nagy mértékben tartalmaznak, szükség van a kálium trágyázásra. All ez különösen a mélyebb fekvésű, tőzeges rétekre, a milyenek nálunk nagy számban vannak. A foszforsavból ugyan keveset vészit el a terméssel, de mivel a talajban előforduló foszforsav túl nagy része csak igen nehezen oldódik, a foszforsavat pedig a növény nem nélkülözheti s ennek hiányát leghamarabb megsínyli. Elvül áll, hogy a foszfor trágya a rét trágyázásánál nem mellőzhető. Végeredményül tehát az első kérdésre akként felelhetünk : z rét trágyázásánál soha sem szabad hiányozni a foszforsavnak, igen sokszor kell pótolnunk a káliámot, a nitrogén trágya azonban teljesen mellőzhető. A mi a javasolható trágya nemeket illeti, ezek a következők: a rét első és legjobb trágyája az iszap, Azért, ha van mód arra, hogy a folyamok és patakok ® termékenyítő iszapja rávezethető, a viz pedig egy idő múlva levezethető, el ne mulaszsza a gazda ezt megtenni. Ez a legjobb és legolcsóbb trágya. Ha a gazdának nincs módjában iszappal trágyázni, akkor komposzttal trágyázhat, a mint az külföldön mai nap is szokásban van. A komposzt nem egyéb, mint valamely jó féle, humozus földdel kevert különböző hulladék. Komposztnak alkalmas a gazdságban összegyűlendő, különben értéktelen, de növényi tápanyagokat tartalmazó anyagok, milyenek: állati hulladékok, szőrök, tollak, belek, magba menés előtt lekaszált gyomok, korhadó szalma, polyva. korom, hamu, vályog fal törmelék, utak sara stb. Ezen hulladékok a földdel össze keverve megforgatva, igen jó trágyát adnak. Nálunk — sajnos — a komposzt gyűjtés nem szokásos. Elhányják-vetik a hulladékokat. 200 szekér kornposzt 8—10 hold rét trágyázására elég s ez is akkor, ha minden 4-ik évben trágyázunk. Ebből látható, hogy a komposzt gyűjtés igen fáradságos, de azért hasznos, mert a menynyi komposztot összegyüjthetünk, annál kevesebb pénzt kell trágyára kiadnunk. Az u. n. fükal-komposzt, mely tőzeggel itatott emberi ürülék, nem ajánlatos trágyázás, mert az a föld nitrogén tartalmát emeli főképen, a mire pedig mint fentebb kilett mutatva, legkevesebb szüksége van a rétnek. Az istálló trágya ugyanazon kifogás alá esik. KÖ ZGAZDAS iHl Magyar királyi gyapjuminősitő intézet. (Budapest, Klotild-utcza 20.) (Folytatás és vége.) Ezeken az anomáliákon van hivatva első sorban segíteni az uj gyapjuminősitő-intézet. Ebben az intézetben minden gazda díjtalanul megállapítja gyapjújának kereskedelemi értékét. Ugyanis ma már a világkereskedelmi forgalmában a kereskedelmi érték alapján alkusznak. Hasönlólag, mint akár csak a műtrágyapiaczon nem a műtrágya mázsájának árát, hanem p. o. foszforsavtartalmának kilószázalékát veszik az alkudozás alapjául. A posztógyárosnak nincs szüksége a gyapjúban levő ballasztra, a zsírra, piszokra, hulladékra; neki csak a tiszta fonál keli. Ezt a tiszta fonalmeny- nyisóget (a rendement) lehet az uj gyapjuminősitő intézetben megállapítani. Például, ha a beküldött megvizsgálandó zsíros gyapjúból 22 174 gr. mintát 30° C. meleg vízben áztatunk, akkor az megszáritva, szén- kéneggel kezelve és újra tökéletesen kiszárítva, ad mondjuk 6'228 gr. abszolút súlyú gyapjút. Mivel a kereskedejmi forgalomban 17°/0 víztartalommal jegyzik a tiszta gyapjú árát: ezen tí-2?8 gr.-hoz ennek 17%-át (vagyis P058 gr.-ot) még hozzá kell adnunk, hogy megtudjuk, mennyi a kereskedelmi üzánsznak megfelelő tiszta gyapju-suly. Esuly a jelen példában 6228 + P058 — 7'286. Fejezzük ezt ki százalékban, akkor mivel 22174 ; 7.286 = 100 : x X = 82-86°/o a mi azt jelenti, hogy e gyapjú rendementja, tiszta gyapjuannyaga a zsíros gyapjúnak 32 százalékát. teszi és ez az a numerus, mely hitelesen megállapítja gyapjúnk kereskedelmi értékét, mely fegyvert ad a kezünkbe, egyrészt a gyap- jumosó intézettel szemben, másrészt azzal a külföldi gyárossal szemben is, ki eddig saját önkényes becslése szerint állapította meg gyapjúnk rendementját. A m. kir. gyapjuminősitő intézet kitűnő eszközökkel, gépekkel és műszerekkel rendelkezik, hogy ily meghatározásokat tömegesen s nehány óra alatt pontosan elvégezhessen. Berendezésénél gázfürdők s villamos motorok működnek. Minden esetben több párhuzamos meghatározást is csinálnak, mi által minden tévedésnek, vagy kísérleti hibának elejét veszik. De ez csak egyik irányú feladata ezen intézménynek. Ezen tisztán kereskedelemüzleti szemponton kívül hivatása juhtenyésztésünkre, illetve gyapjutermelésünkre irányitólag, fejlesztőig hatni. Készülékei segélyével egész gyap- jubundók osztályozására, minőségének meg- állapitásara s a netaláni gyapjuhibák felderítésére is hivatott. Ebbéli működése alapján előbb-utóbb bizonyos körzetekre lehet felosztani juhtenyésztő vidékeinket. Plzen egyes vidékek mindegyiken egyöntetű gyapjuminő- ségre lehet törekedni s igy elérni idővel gyap- jukeresked elmünk teljes rendezését, a midőn p. o. a külföldi kereskedő látatlanba is fogja tudni, hogy mijen a bácskai és homoki gyapjú, milyen annak a rendementje, a minősége, osztályainak aránya stb. Hogy az intézet ez irányú munkásságában állattenyésztési felügyelőinknek mily szép s mily tág tevékenységi kör nyílik, azt felesleges e helyen tovább részletezni. Mindenesetre Darányi Ignácz földmive- lési miniszterünk ezen uj intézmény életbeléptetésével újra bizonyságát adta annak, hogy hazánk mezőgazdasági fejlesztését tudja hol kell s mily rendszeres eszközökkel előmozdítani s hogyan kell hanyatló gazdasági ágakat a legszolidabb alapon újra talpra állítani. Az intézmény igazgatásával dr. Eodiezki Jenő bízatott meg, ki évtizedek óta elsőrendű szakértőnk e téren. Ő volt az, ki a gyapjukon- diczionálás eszméjét felvetve, nem hagyta nyugodni, s ki a külföldi e nemű intézményeknél sokalta nagyobb konczepczióval körvonalazta ezen intézet munkakörét. Kívüle még Kovács József kulturvegyész van az ivtézethez beosztva. Az intézet már is igen becses gyüjteménytárral rendelkezik, felölelve az ország nevevezetesebb gyapjutermelő vidékeit; de mindenesetre sokkal becsesebb lesz még ennél is reánk nézve az a gyűjtemény, mely majd évek múlva hazai gyap- jutermelésünk rendszeres fejlődését fogja bizonyítani. Vegyék igénybe juhtenyésztőink minél sűrűbben a gyapjuminősitő-intézet munkásságát; ezzel közvetlen anyagi hasznot érhetnek el s e mellett a leghathatosabban hozzájárulnak a magyar gyapjú hírnevének megállapításához s . . . talán idővel még a magyar textilipar megteremtéséhez is. Szabó F er encz. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 906/1899. tfev. sz. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Stettler Tamásnó végrehajtatónak Ackermann Ignácz végrehajtást szenvedő elleni 18 frt 90 kr. tőkekövetelése s jár. iránti végrehajtási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén levő Császártöltés község határában fekvő a császártöltési 95 számú betétben A I. 1—2. sor. 989/1. hrsz. ház és 990. hrsz. udvarból végrehajtást szenvedőnek В 2. sorsz. alatti % részbeni illetősége 160 frt kikiáltási áron, a Csala pusztai 16. sz. betétben А I. 1—2. sorszámú 339. hrszámu. szőlő, 340 hrszámu legelő, mely ingatlan végrehajtást szenvedő nevén áll, 296 forint kikiáltási áron, végrehajtatónak 18 frt 90 kr. tőke és jár. iránti követelésének, úgy a Császártöltés községi úrbéres váltságos pénztár csatlakozóidnak kimondott korábbi végrehajtatónak 78 frt 81 kr. és jár. követelésének kielégítésére az 1899. évi április hó 24-ik napján d. e. 10 órakor Császártöltés községházánál megtartandó nyilvános árverésre megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának megfelelő 10%-át, készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3833. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kis-Kőrös 1899. február 10. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Dr. Mihálfy kir. albiró. Ruha raktár. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy szabó üzletemben fin és gyermek ruhákból kész ruha raktárt rendeztem be. Raktáron tartok legdivatosabb és legfinomabb hazai, angol, franczia és morva szöveteket, főtörekvésem ezután is oda fog irányulni, hogy b. rendelésének ízléses és szolid kivitelével a főváros első rangú czégével is versenyezhessek. Kész gyermek ruhák minőségileg is a legnagyobb választékban és a legjutányosabb árak mellett kaphatók. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri kiváló tisztelettel Hajnal József 3—3. férfi szabó. 3386/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Komlós Imre végrehajtónak Kis Várdai Juliánná Komlós Imrénó végrehajtást szenvedő elleni 100 forint tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvénysók (a halasi kir járásbíróság) területén levő Halas város határában fekvő a halasi 6327 számú telekjegyzőkönyvében A -f- 13758 у hrsz. 8 hold 535 Q-öl szántó legelő, ugyanott 914 b_ hrsz. felvett ház és telek és ugyanott 2470 hrsz. 1470 Q-öl nádasra az árverést 72 frt, 1000 frt és 117 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi április hó 26-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járárásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 7 forint 20 kraj- czárt 100 frt és 11 frt 70 krt. készpénzben vagy az 1881. LX. t.-czikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-ón 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt kiszolgátatni. Halason, 1898. évi deczember 7-ón. A halasi kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Zilah kir. járásbiró. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél.
