Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-05 / 10. szám
Márczius 5. KUN-HALAS. 1899. Tudvalevő dolog, hogy a kvarczhoraok és különösen azon futó homok, melyet jelenleg a szőlőknél oly nagyra becsülnek, természetben igen szegény növényi tápanyagokban. Már csak ezért is szükséges a homokba levegőt vezetni, hogy a nem kovarczból álló egyéb homokszemcsék a levegő által bomlásnak indíttassanak és a növények ezekből táplálkozhassanak. Tagadhatatlan, hogy a homoktalaj megművelése könnyebb, mint a kötött talajé; de az is tény, hogy a homoktalaj felső kérge már kis eső után is annyira megkérgesedik, összeverődik, hogy a levegő behatását teljesen lehetetlenné teszi. Ezen körülményt szőlős gazdáink jól ismerik, de fontosságot nem tulajdonítottak neki. De szőlősgazdáink azt is tapasztalhatták, hogy egyenlő körülményeink közt két szőlősgazda közül, ha az egyik hanyag és nem adja meg a szőlőjének a kellő időben szükséges kapálást, a másik pedig gondos és gyakran megkapálja szőlőjét, az utóbbinak szőlője szebb, erőteljesebb, termékenyebb, mint az előbbenié. .Ez oda vezethető vissza, mert amaz kapálás által a homokot 'fellazította, a lazítás pedig a levegőnek a homokba való behatolását tette lehetővé. Az eső által levert homok, melynek felső rétege megkérgesedett, nemcsak hogy megakadályozza a levegőnek a földbe jutását, hanem sokkal több nedvességet is párologtat el, mivel a lazított felületű homoknál az elpárolgási réteg mélyebbre esik. Az elmondottak után rátérhetünk arra, hogy a homoki szőlők kapálásáról szóljunk, mi jelenlegi értekezésünk tárgyát képezi. Az elmondottakból mindenki be fogja látni, hogy mennyire fontos szerepet játszik a levegő behatása a homokba és hogy a természet ezen kedvező befolyását javunkra is fordíthatjuk a homok mély lazítása által. Azért első sorban nólkülözhetlen munka a szőlőknek öszszel való magas fedése és a homak mély lazítása, hogy télen a levegő szabad behatolást nyerjen a talaj mélyebb rétegeibe is. A fedés homoki szőlőknél meg is teszik, bár inkább a tőkének a téli fagy elleni megvédése tekintetéből; de a munkának tagadhatatlanul főczélja és előnye a levegőnek a talajba jutását elősegíteni. Gazdáink jól tndják, hogy tél beálta előtt egy mély szántás felér téltrágyázással. Ugyanezt érjük el a szőlőkben is mély fedés által. Télen a fedés által alkalmat adunk a levegőnek, hogy a homokba juthasson. De kevés tekintettel vagyunk arra a nyári kapáláskor, mert nyáron a kapálás csak nagyon csekély szokott lenni; sőt ez nemjs nevezhető kapálásnak,- hanem inkább csak holásnak. Nyáron a munkások, még ha akarnák is, és a gazda szívesen meg is fizetne érte, a homokot mélyre fellazítani nem képesek, mert kapájuk ezen munkára épen nem alkalmas. Ha a Magyarország homok vidékein használt különféle kapákat összegyűjtenék, ezekből szép számú kapakollekcziót lehetne összeállítani. Az egészen széles, gömbölyű félhold alakú kapától kezdve a négyszögletű kapáig és végre a hegyes, úgynevezett nyitó kapáig, több mint száz alakot különböztethetnénk meg. Más alakat használ a temesi munkás, mást a kecskeméti, mást a győri és igy tovább. Minden egyes munkás dicséri a maga magszokott kapáját, pedig azon nem sok dicsérni való van; és ha más vidéki kapát adunk a kezébe, csupa malicziából is idegenkedni fog tőle és rosznak fogja mondani, holott épen ezt a kapát mondja egyedüli jónak az a másvidókbeli munkás. — Ezekből azt látjuk, hogy egy kapa sem felel meg teljesen a czélnak és hogy a munkásoknál csupán a megszokás a mérvadó. De a mit megszokta az egyik kapát, épen úgy megszokja a másik kapát is, ha más vidékre kerül. A jelenleg használatban levő különféle kapáknál főkép az esik kifogás alá, hogy velők a talajt mélyen lazítani, vagy vele mély gyümölcsfaültető gödröt kiszedni nem lehet,, mert a kapa nagyon maga alá áll. Figyeljük meg a kapást, a mikor a szőlőben kapál. Bárhol legyen az, bármely alakú kapával dolgozik is, azt fogjuk tapasztalni, hogy a kapájára legföljebb egy 2—2.5 cm. vastag homokróteget képes felvenni és ugyanúgy ismét letenni. Nos hát ez nem munka! Mert először: a homok csupán 2—2.5 cm. mélyre lett lazítva. Másodszor: a nyomnak legnagyobb része csak tovább let plántálva. A mint a czikk elején láttuk, nekünk a levegőnek a homokba jutására van szükségünk, tehát a homokot nyáron is mélyen kell lazítani és forgatni; ez pedig csak olyan kapával lehet- ségek, melynek a foka egyenesebben áll úgy, hogy a kapa és nyél közt képezett szög megközelítse a 90 fokot. Azt jól tudjuk, hogy ha a kapa nagyon maga alá áll (befelé, kis’szög alatt) és vele kissé mélyebbre akarunk kapálni, a munkásnak nagyon le kell hajolni és a munka megerőltetésébe kerül. Mig ellenben, ha a kapa foka egyenesebben áll (nagy szög alatt), akkor ugyanezt a munkát könnyen fogja végezni. De azt is látjuk a legtöbb kapánál, hogy az nagyon széles is. Különösen sűrű tőkeállománynál nem fór a tőkék hozó; a munkás mégis elkinlódik vele valahogy, mert hozz% van szokva. Azt is látjuk, különösen a félkör alakú kapáknál, hogy a gyomot nem pusztítja, hanem csak fólretolja, a hol ismét vigan tovább tény ószhetik. Hogy mindezeken a hátrányokon és bajo- kor segítsünk, meghozattuk az úgynevezett rajnai kapát. Ezzel a kapával a rajnai munkás a kötött talajban is könnyen és jól dolgozik, menynyivel könnyebb lesz ezt a kapát a laza homokban alkalmazni. Egy ilyen kapa 91 dekngramm súlyú, tehát nem nehéz; nem oly széles, mint a nálunk használt kapák, tehát keskenyebb földet fog, de miután a foka egyenessebben áll, mélyebbre hatol be a homokba és igy jobban fogja a talajt lazítani, a mint főkép elérni van szándékunkban. A kapafok állásánál fogva maga a kapa nem áll a munkánál vízszintesen, hanem rézsűt, lejtősen, a homokot nem kell róla ledobni, hanem az lehull magától és a munkás kevés ügyességgel is a homokot teljesen megfordíthatja oly képen, hogy a felső esetleg gazos rész alákerüljön. Hogy pedig a gyomgyökerek mindegyike is lelegyen vágva, a kapa éle úgy van készítve, hogy maga közé fogja a gyomot és nem tolja félre. Ezt a kapát homoki szőlőnkben megpróbáltuk és állíthatjuk, hogy nagyon bevált, de meg a munkások sem idegenkedtek tőle. Ezért azt hiszszük, hogy szolgálatot teszünk homoki szőlőtulajdonosainknak — saját jól felfogott érdekükben, midőn ilyen kapákat — itt a belföldön kitűnő minőségű Bessemer-aczélból készi- tettünk és áruba bocsájtunk. Egy darabnak az ára 44 krajczár és miután öszszes suja 91 dkgr., azért egy posta csomagban öt drb is elfér. Legalább 50 drb megrendelésénél 40 krba számítjuk drbját. A homokos vidékeken divó szokások egyikéről kell még szólnunk. A homokos alföldön a munkás maga hozza el a szerszámát, s nem a gazda adja neki. Ezen is igen könnyű segíteni. Ha elhatároztuk, hogy szőlőinket a fent elmondott okoknál fogva jobb művelésben akarjuk részesíteni és ezért az e fajta kapákból hozatunk, akkor a kapákat ingyen is odaadjuk a munkásnak azon kikötéssel, hogy csupán ezzel a kapával tartozik a szőlőben dolgozni; avagr a heti béréből a kapa árát. Ezt már a gazdának saját viszonyaihoz mérten kell meghatároznia. Nem szabad ezen kis áldozattól viszsza- riadnunk, ha arról van szó, hogy homokunk nyáron is kellően lazittassék és szőlőnk jól meg- müveltessék. Ezen kapa helyes munkájáról már a nyitásnál fogunk meggyőződést nyerni. Azon munkásokat, kik ezen leirt kapával dolgoznak, külön csoportba állítsuk, hogy a munka minőségét később is megfigyelhessük. Azt hiszszük, ha termelőink hamar meg lesznek győződve arról, hogy az ajánlott helyes eszközzel való munka előnyükre szolgál és hogy az elmondottakban igazunk van, ekkor aztán érdekükben lesz, hogy az első évben munkásait néhány krajczárral nagyobb napszám mellett is a jobb munkára szoktassák. Később, a midőn a munkások már megszokták azt, magától is elesik a napszámemelós. Saját hasznunkra tehát szívleljük meg az elmondottakat. Adjunk a homoknak levegőt minél gyakrabban bolygassuk meg azt a homok- kórget. Maurer. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1899. Nyomatott Práger Ferencznél. Hirdetések. 1899. El. 50. r Árlejtés! hirdetmény. A halasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségei és fogház fűtéséhez az 1900. évre szükséges 45 5 m3 keményfa, 2 m3 puhafa és 40 mm. pirszén beszerzése végett az árlejtés megtartására határnapul 1899. évi márczius hó 27-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. járáshirósághűZ kitüzetik, melyre vállalkozók meghivatnak. Az árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt a kir járásbíróságnál tekinthetők meg. Kelt Halason, 1899. évi február hó 27-ik napján. Dr. Silah kir. járásbiró. Egy jókarban levő Bősendorfer-féle © 2aX: cpf О X" 2L jutányos áron eladó. Közelebbiek a takarékpénztár házmesterénél tudhatok meg. 3 — 3. Hirdetmény. Alólirott van szerencsém a n. érdemű .közönséggel tudatni, miszerint helyben / Németh Sándor-féle házban (Árpád utcza) rendeztem be. Készítek egyes műfogakat és fogsorokat, aranynyal, platinával és vul- kánittal, gyorsan és a legújabb mód szerint. Araim mérsékeltek. Maradok kiváló tisztelettel Molnár K. Sándor 8—2. fogtechnikus. Szülésznő. Sárközy Imréné szül. Horváth Juliánná egyetemi okleveles szülésznő. A budapesti szülészeti klinika volt szülésznője és a' budapesti kerületi betegsegély pénztár szülésznője, családi körülményeknél fogva lakását Budapestről Halasra helyezi. Kéri a nagyérdemű közönség becses pártfogását. (Lakása III-ik tized Kard-utcza.)
