Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-26 / 9. szám
Február 26. KUN-HALAS. 1899. megvette Német János II. tizedbeli lakházát 450 írtért. Horváth Antalné Kelemen Erzsébet átruházta lakházát Sárközi Imrénó Horváth Juliannára. Juhász Pál megvette 2000 írtért Matkó Ida Juhász Pálnó neje összes ingatlanait. Kovács Bera Márta Halász Ferensznó megvette 20 írtért Csontos Ferencz majsai szőlőjét. Darányi Mária megvette Halász Sándor egyik szőlőjét 200 írt vételárban. Bánoczki Mihály és neje Berkes Juliánná megvették Ötvös Szőrű Istvántól ennek III. tizedbeli lakházát 500 írt vételárban. Özv. Búza Istvánná Tegzes Zsófia megvette Búza Sándor lakház és veteményes föld illetményét 150 írt vételárban. Nemes Szabó Anna Szőke Andrásné megvette Kuklis András Antal majsai öreghegyi szülőföldjét 180 írt vételárban. Kuklis Anna Szikora Péternó megvette Pölföldi Anna majsai lakházát 300 írtért. Szőlő sárgaságának okai. Említve volt, hogy a szőlő sárgasága alapos aggodalomra nem ad okot. Ez azonban még nem megnyugtató a szőlősgazdákra, kik az okokat is szeretnék megismerni. Lássuk tehát az okokat röviden : a) Ha az alanyt késő tavaszszal metszők meg, mikor a nedvforgás már megindult, akkor már nem metszést, hanem érvágást eszközliink rajta; mert a tenyészetre őszszel felhalmozott tápanyag a tavaszi bő nedv felvétele által diuál- tatik s a metszés sebhelyén kicsorog és elvesz. Ennek következtében az alany lesoványodik, a vegetaczió gyenge folyamatuvá lesz, levelei sárga szint öltenek, a vesszők vékonyak lesznek, sőt a ráoltott nemes is épp ilyen jelleget ölt magára. E tény maga utalja arra a szőlőtermelő közönséget, hogy a metszést őszszel eszközölje. b) Ha alanyunk Biparia sauvage, vagy Bi- paria tomentosa, melyek nálunk leginkább el vannak terjedve s melyek agyagos talajban a legjobb alanyokat szolgáltatják, az olyan talajokban, melyek 15—20°/0-<m felül tartalmaznak* meszet, már megkapják a sárgaságot. Ezen állapoton is segíthetünk a kellő és észszerű trágyázás- s a vasgálicz oldat alkalmazásával oly formán, hogy veszünk 8—10 kgr. vasgáliefeot, azt 100 liter vízben föloldjuk s ezen oldattal a szőlő felkapált területét május vagy junius hónapokban — midőn a nedv keringés teljes erólylyel folytatja működését — meglocsoljuk, illetőleg öntözzük. Legjobb azonban e bajtól úgy óvakodni, hogy a meszes homokos talajba Biparia portálist illetőleg Solonist vayy Bupestris monticolát vagy pedig York-Madeirát alkalmazunk alanyul a telepítésnél ; azonban a kellő és okszerű trágyázás itt sem hagyható figyelmen kívül. c) Ezen kórós állapot beállhat szőlőinknél akkor is, midőn május, vagy junius havak túlságosan esősök, mert ekkor, mivel a chlorophyl szemcsék, melyek a levéllemezt alkotják, vasoldatot tartalmaznak és ezen oldat a túlságos fölvett nedv által igen meghigittatik, már beáll a sárgaság, s csak akkor múlik el, midőn a száraz meleg levegő a túlságos nedv fölöslegét elpárologtatja s a nap intensiv fénye az ólegtilés (oxidatió) megindítja. Ez tehát mulékony baj. d) Vissza emlékezve a múlt télre, amint tudjuk igen száraz és hideg volt. A szabadon hagyott termő vesszők sejtedényeiben levő nedvet megfagyasztotta s e fagyás a sejtedények falait kitágította, vagy éppen megrepesztette; ennek következtében az edény rendszer petyhüdtté vált a vezető csatornák sejtjei élettelenekké lettek s igy habár tavaszszal a nedv keringés dús megeredése kezdetén történik is csekély nedvfölvétel, mely e rügyek fakadását és satnya hajtását előidézi, de az ily hajtások sárgult levélze- tiiek s nem életképesek. Ezen tüneményről a közelebbről lehányt karikák mikroskopikus vizsgálata által győződtem meg, sőt maga a szemlélő is könnyen meggyőződhetik, ha szóttekint szőlőjében. Ott ugyanis tapasztalja, hogy a termésre hajtott, de a tél folyamán megfagyott karikák egyes hajtásai satnyák, sárgult levélzetűek; mig az elfagyástól ment részein, tehát alulról előtört hajtások erőteljesek, barna levélzetűek s jövőre élet és ter- mőképesek. Mindezekből a tanulság az, hogy úgy az alany, mint a nemes vesző metszését őszszel eszközöljük és habár az alanyt nincs miért, de a termő vesszőt fedjük el, mert csak ily módón biztosíthatjuk a jövő évi termést. Az elfedés ne úgy hajtassák végre, mint némely községekben szokták, hogy L i. a vesz- szőt a tőkefőtől csaknem a vége feléig ktin a szabadban hagyva csak a végére vetnek pár kapa földet. Ez csak hálóból készült ing a megfagyás ellen s többet ártunk vele, mintha a maga szabadjában hagynék, mert a lehajtás által a vesz- sző sejtedényeiben feszültség támad s a hideg beálltával a benne levő nedv jegeczedése mintegy előmozdittatik, mely aztán előidézi a rombolást a sejtedények falaiban. Az ilyen bajon már nem segíthetni az említett módok alkalmazásával. A fedés történjék úgy, hogy a lehajtott vesszőre elkezdve a gyökfőn, habár nem is nagyon vastag, de betakaró földréteg tétessék s a vessző végre egy cmnyi hosszúságban hagyassák a szabadban. Ez pedig szükséges azért, hogy nedves tavasz folyamán az ily módon elfedett vessző meg ne fulladjon (töklődjék) és azért, hogy e vesszőket egyszerűen kiemelhessük —- annak idején — a földből; ezzel mig egyfelől biztosítjuk a jövő évi termést, másfelől mi vélj ük a szőlő talajt. Mindezeket szükségesnek vélem elmondani azért, hogy a szőlő-termelők aggodalmát eloszlassam s az elmondottak alkalmazásba vételével használjak embertársaimnak. К о V á t s Dénes. íjí A peronospora felismerése. A peronosporát arról ismerhetni meg leginkább a szőlő levelén, hogy a levél felülete helyenkint barnás száradó foltokat mutat; ha a leveleket megfordítjuk, akkor az alsó lapon, épen ezen foltok alján, fehér czukorporhoz hasonló bevonatot látunk. Superfoszfát. Tiszta superfoszfátból a szőlőben alkalmazva, elegendő [J méterenként 100 gramm. E szőlő-trágyát úgy szokták alkalmazni, hogy az ember az 1—3 éves tőke körül a földet a tőtől kereken 30 czentiméter távolságra 15—20 czentiméter mélyen kapával elhúzza, azután elhinti a 100 gramm szőlő-trágyát egyen- lőleg a tányér fenekén, minek megtörténte után a földet visszahúzza. A 3 évet betöltött tőkénél a sorok között 20-25 czentiméter mély és széles gödröt csinálnak és ebbe egyenlőleg beszórják a műtrágyát és pedig annyi 100 gramot, ahány tőke van a sorban, azután ráhúzzák a földet. A peronospora kifejlődése. Kedvező körülmények között (a nedves meleg időjárás nagyon kedvez neki) 4 nap alatt már uj és uj csirákat nevel; mig kedvezőtlen esetben majdnem 14 napra van szüksége, mig a levelet tönkre teszi. Kátrány festanyagok kimutatása a vörös borban. A kátrányfestanyagok felisme és föltalálása a táp- és élvezeti anyagokban egyike a legfontossabb feladatoknak, melyek tápanyagaink megvizsgálásánál a chemikusra várnak. Valamely kátrányfestanyag jelenlétéből, pl. a borban, rögtön lehet következtetni hamisításra azonkívül a kátrányfestanyagok egész sora nem egészen méregmentes. A tápanyagokat vizsgáló chemikusok által követett módszerek a kátrányfestanyagok kimutatását illetőleg borban, lique- urban, czukoranyagokban stb. mind nagyon körülményesek és csak szakember által végezhetők el sikerrel. Uj, egyszerű módszert, valamely kátrány fest anyag felismerése a borban, legutóbb Belar Albin tanár ur közölt. Ezen módszer segítségével bármely laikus képes a kátrányfesta- nyagokat meghatározni és pedig következőképen. Közönséges próba csőbe annyit adunk a vizsgálandó borból, hogy körülbelül ennek csak negyedrésze teljék meg. Azután a borhoz ép oly mennyiségű nitrobenzolt kell önteni (ez mesterséges keserű mandulaolaj, gyengén sár- gaszinü folyadék, mely minden nagyobb gyógy- tárban kapható.) A keverék rövid, erős rázása után fuxin jelenlétében a próbacső alján ujonan lecsapott nitrobenzol élénk vörös szint nyer. Ha a vizsgált bor színe valódi, akkor a nbrobenzol változatlan marad rázás után. A kátrányfestanyagok felismerése tehát ez esetben abban rejlik, hogy ezek nitrobenzolban rendesen igen könyen oldhatók, mig a vörös növényi színanyagot, a mint ez a természetes borban előfordul, a nitrobenzol egyáltalában nem veszi magába. NYILT-TÉR*) Nyilatkozat. Több rendbeli olyan eset jutott tudomásomra, hogy velem semmi néven nevezendő összeköttetésben nem álló kereskedők gazdasági- és egyéb magfóléket, különösen rópamag- vakat mint Mauthner-fóle magvakat hoznak foi’galomba. E miatt kötelességemnek tartom, egyrészt a gazdaközönség tájékozásául, másrészt a magszükségletüket nálam bevásárló kereskedők érdekeinek megvédéséül kijelenteni, hogy a vidéki ismételadóknál csak azon gazdasági és kerti magvak tekinthetők valóban czégemtől származóknak, melyek vagy az én ólomzárammal, vagy egy álló medvét jelképező törvényszékileg bejegyzett védjegyemmel, vagy mindkettővel ellátott zacskókban vagy zsákokban vannak. Mauthner Ödön csász. és kir. udvari szállító 2—2. magnagykereskedés Budapest, VI., Andrássy-ut 23. sz. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Egy jókarban levő Bősendorfer-féle a © sa g © r a. jutányos áron eladó. Közelebbiek a takarékpénztár házmesterénél tudhatok meg. 8 — 2. Hirdetmény. \ Alólirott van szerencsém a n. érdemű közönséggel tudatni, miszerint helyben Németh Sándor-féle házban (Árpád utcza) rendeztem be. Készitek egyes műfogakat és fogsorokat, aranynyal, platinával és vul- kánittal, gyorsan és a legújabb mód szerint, Araim mérsékeltek. Maradok kiváló tisztelettel Molnár K. Sándor 3—1. fogtechnikus. A tisztelt érdeklődőknek b. tudomására juttatom ezennel, hogy jelenlegi lakásom Práger Dávid házában (izraelita templom átellenében) van. M oli ii Sándor szobafestő. Halas, 1899. Nyomatott Práger Pereueznél.
