Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-24 / 52. szám

ben a fögondnok és presbyterek választására jogosult, fentieken kívül annál is inkább, mert:

a 23- $ szerint még a nagyobb jelentőségű választhatóság is csupán 24 éves kor hoz van kötve, s az a feltétele, hogy az illető férfi «egyevi egyházi tartozásánál több időről hátralékban ne legyen», mely intézkedés szerint tehat külön váiasztatik az egyházi és az iskolai tartozás cs az nem választható aki az előbbivel hátralékban vau, de az iskolai, — szóval nem egyházi adóhátralék a választhatósági, annál kevésbe a szélesebb körű választói jogot nem érinti.

Álláspontunk jogosultságát és helyességét kétségtelenné teszi még az egyház kerületi rendszabályban idézet 192, §-a a törvénynek, mely szerint lelkész választásra jogosult tagjai az egyháznak azok «kik az e őző évekről rendes egyházi és közalapi tartozásaikat a választást egy hónappal megelőzőleg lerótták», tehát ha egyébb tartozással netán hátralékban vannak is, az illető választók, mert a törvény negyedik részében foglalt rendelkezések szerint különösen pedig a 244 és É45 §. értelmében rendes egyházi adó a személyes járandóság, — a 248 §. utolsó pontja értelmében pedig rendkívüli adó az épitke ések folytán kivetett adó, minő a halasi egyházban a törvényesnek el sem ismert, a főiskola építése folytán kivetett 2O0/0 os adó is.

De nem lehet a rendes egyházi adó fogalma alá venni még az iskolai adót sem mivel a törvény 238 §-ában egymástól ezek megkülönböztetve vannak és igy:

miután a rendes egyházi u. n. fi.jadó az adózóktól fel nem vétetett, а 20°/й os rend kívüli adóhátraléknak pedig jogfosztó hatálya a törvény szerint, nincsen — kétségtelen, hogy az adózók túlnyomó része jogtalanul lett a választók sorából kihagyva, illetőleg a szavazhatástól elzárva és igy a választás ezért is semmis.

A mi (panaszosok) ez iránybani felfogá sunkat igazoló felső-baranyai, alsó-baranyai, — és külső-somogyi egyházmegyei esperes urak levelét van szerencsém bemutatni, kérvén ezeknek tárgyalási jegyzőkönyvhöz leendő csaío'ását. és felolvasását, mivel ezekből meggyöződend a bíróság, hogy más egyházmegyékben úgy alkalmazzák a törvényt, amint azt mi is alkalmaztatni ki vánjuk, s meggyőződik, hogy más megyé- ben jogászilag úgy magyarázzák a törvényt, hogy annak alapján jogot csak ngy lehet megszorítani, ha a megszorítás világossan kimondatik a törvényben; és csak az ily felfogás felel meg a protestáns szellemnek.

Hogy pedig a rendes úgy nevezet fejadó a halasi egyházban fenn tartatott, aiadom a bíróságnak az egyháztanácsnak ide vonatkozó 1893 évi értesítését s megjegyzem, hogy a fejenkénti 50 ktos személyes adó az adókönyvben ezidö szerint is külön iratik elő, a 2Oe/0-os adó mellett.

ad 2. Beigazohatott, hogy a választók névjegyzéke nem lett a ptesbyteriumnak bemutatva és ez azt meg nem állapította, sö% Szolnokon az ottani ebadó ur a bíróság előtt konstatálta hogy : „bár a választók névjegyzékének összeállításával, mint általában a választási teendők vitelével az egyháztanács maga magát mint bizottságot bízta meg, mégis választók névsorát egyedül az egyház pénztárnoka irta alá.“

Ebből kétségtelen, h^gy névsor nem készíttetett, mert a pénztárnok által aláirt kimutatás ilyennek nem tekinthető, annál kevésbé mert: az esperes ur által bekivánt, Szolnokon már rendelkezésre állt 1879 évi választási iratok — melyekre súlyt helyeztetni kérek — tanúsítják, hogy ekkor is a presbyterium magát küldte ki, s mint bizottság össze állítva a névsort azt az egyháztanácsnak bemutatta, s a választás а» ez által jóváhagyott névsor alapján eszközöltetett, aminthogy másként nem is lehet, mert; a presbyteriumnak nem csak joga, hanem egyszersmind kötelessége is a névsort megállapítani, az ő feladata lévén a választók joga felett éberen őrködni, amint az a törvény 20 §. 24 második bekezdése és a 196 $-ában megírva van

ad 3. Miután minden választási névsor ellen felszólamlásnak heiye van s erre alkalom adandó — tény hogy a névsort közszemlére ki kellett volna tenni, bebizonyosodott, hogy ez sem történt meg, tehát végérvényes névsor nincs.

ad 4. Az 1894 évi törvény alapján első Ízben 1896 évben történt választáskor a választók névsora betűrendben összeállítva kinyomatott, ki osztatott, miután pedig a hatóság az általa követett eljárástól önké- nyiileg el nem térhet, ugyanezt kellett volna tenni ez évben is, nem tette az egyház tanács, mert nem tehette, mivel a névsort nem is látta, s az betűrendben össsze sem áilittatott, a mi nem kis szabálytalanság.

ad 5. Be van bizonyítva, s már Szolnokon az előadó konstatálta s az egyház tanács is elismeri, hogy a fej adót a 20®/# adó hőikül <a pénztár fel nem vette, s igy e miatt a rendes adót be nem fizettetvén, sok hátralékos maradt.

Úgy ezen eljárás helytelen, a fentiekből már kétségtelen, s hogy a rendes egyházi adót képező fej adót külön is fel kellett volna venni, igazolom még az 1889 junius Ю-én keit 22570 számú közoktatási miuisteri rendelettel, mely az 1889 év október 19 s következő napjain tartott egyház kerületi közgyűlésnek Szilády Áron lelkész főjegyző ur által kiadott jegyzőkönyve szerint ott is kihirdetetett, s melyet másolatban átadok a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett.

Ezen miuisteri rendelet értelmében még végrehajtás alá is külön kimutatásba foglalandó a rendes egyházi adó, és külön kimutatásba az, mely templom vagy iskola építés. folytán mint rendkívüli adó lett a hívekre kivetve, ami azt bizonyítja, hogy a két féle természetű adónak egyenlő hatályt tulajdonítani nem lehet г jogok szempontjából.

ad 6. A választást tudató értesítés ki nem kézbesittetett, s miután elő adó ur erre nézve azt a téves kijelentést tette, hogy abba benne van, hogy a választók névsora a gondnoki hivatalban megtekinthető — tárgyalási jegyzőkönyvhöz leendő mellékelés végett az értesítő egy példányát a bíróság rendelkezésére bocsájtom, ebből látni mél- tóztatik, hogy abban szó sincs arról, hogy I a névsor gondnoki hivatalban megtekinthető, í s hogy nem volt megtekinthető az a vizs- j gálát során is beigazolást nyert.

Hogy pedig a nyomatott értesítés ki szolt oU osztatni igazolom jelen lévő Péter Dénes fögondnok urrai, s tagadás esetén Írásbeliig is.

ad 7. Gondnokot a 18 § b. pontja és 94

értelmében hitközség választ, annak válasz- I tása ki van véve a presbyterium jogköréből ja törvény 24 §. 10 pontja szerint: igy tehát

ennek választása elrendelendő, a mostani gondnok megbízása érvényesnek nem tekintethetvén.

ad 8. Az egyházkerületi rendszabály értelmében összehívandó egyház községi gyűlésen a kitűzött tárgysorozat megtartásával kellett vo na válasz'ani külön a fögondnokot, külön a presbytereket s külön az egyház gazdasági bizottság tagjait. Az, hogy ennek előtte nem igy történt mentségül nem szolgálhat, mert a hibát hibával tetézni nem szabad.

ad 9. A főgondnok szolgálati idejét előzőleg már az 1882 évi Zsinati törvény értelmében meg kellett volna határoztatni, miután ez sem lörtcnt az egyház tanács törvénynyel szemben gyakorlatra nem hivatkozhat, s miután előbb megáilapittatik a szolgálati idő, csak aztán lehet és kell a fögondnokot megválasztani, nehogy később az általa és elnökletével tett egyház tanácsi határoz ltok jogérvényessége legyen kérdésessé.

Kérem a választást megsemmisíteni, továbbá az egyháztanácsnak f. évi ápril 24-töl tett intézkedéséit, határozatait azért is mert az elnök.-.ég mint i yen fögondnok megbízatási idejének lejárta miatt jogilag nem létezett — semmisnek, hatálytalannak kimondatni, mivel sem fögonduok sem a presbyterium l/A-óc nein volt működésre jogosult; és itt hivatkozom az elnöklő, esperes úr véleményére, aki 1896 évben, midőn több halasi lakos a presbyterek választását az adó kérdés végleges eldöntéséig felfolyamodással elhalasztatni kérte, az esperes ur a kérelem teljesítését megtagadta, elhatározását ekként oKadatolván : „ Olyan testülettel, amelynek l/4 része nem bir mandátummal, administrálni nem lehet, annak minden Intézkedése eó ipsó semmis és törvénytelen.(< nos hát jelen esetben nem csak a presbyterek J/4 részének de a főgondnoknak megbízása is lejárt, tehát kétszeresen indokolva van azon kérelmünk, hogy az egyház tanácsnak ápril 24-től tett intézkedései hatálytalannak nyilváníttassanak.

Eljárási költségeket az arra okot szolgáltatott presbyterium illetőleg elnöksége terhére kérem megállapittatni.

Nagytisztcletü és tekintetes egyházmegyei biróság ! Uraim, mélyen tisztelt birák ! Halas város reformatus lakosságának figyelme most Önökre van irányítva, Önökre, kik hivatva vannak arra, hogy a törvénynek és törvényes szabályoknak érvényt szerezzenek, az Önök bölcsessége és igazsagszeretetétól függ annak a nagy egyház közönségének békéje, nyugalma, mondhatnám jövendője, mert a halasi reformátusok törvénybe vetett hitének megtartása, vagy megsemmisítése lessz eldöntve az önök Ítéletével. Nem kérek egyebet, csak igazságot és a törvény pártatlan alkalmazását.

Ügyünk igazságába vetett meggyőződésből kérem a választást megsemmisittetni!

Somogyi József tanácsbiró, következő kérdéseket intézi Dr. Babó Mihályhoz :

fentartja azon állítást, hogy a választói jog szélesebb terjedelmű, mint a választhatóság joga, s ha igen, világosítsa meg példával ; továbbá panaszként és sérehnül tekinti azt az eljárást, melyben Kolozsváry Kiss Istvánnak egyháztanácsban tett javaslata részesittetett ? erre :

Dr. Babó Mihály következő feleletet