Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-17 / 51. szám

Után pedig éljenezve és tapsolva, ötször j hatszor is lámpák elé hívta.

Igen jó volt Szabadhegyi Ipa.no ff sze- | repében- Azon jelenetnél, mikor száműze-! tésót valóban meghatóan elpanaszolja, nyílt j színen is tapsra ragadta a közönséget.

Előadás után a Szinpártoló egyesület1 élén Vári Szabó István polgármesterrel, P. Lukács Juliska úrnő tiszteletére a Kaszinó termeiben bankettet rendezett, melyen a nagyszámban megjelent tagokon kívül resztvettek : Zseny Móriczné, Ko- lozsváry képviselőné, Dr. Sass Elemérné, Dr. Hofmeiszter Judáné és Dr. Hermán Ferenczué úrnők is Az elmondott szellemes toasztok mindenike az ünnepeltet illette.

Vasárnap deczemher 3-án P. Lukáes Juliska úrnő A. csigán у énekes népszínműi) n lépett fel, szintén zsúfolt ház előtt. Rózsi czigánv leány szerepét játszotta, oly hatalmas drámai erővel, mely a közönséget ma is mint tegnap, valósággal magával ragadta. Különösen az őrülési jelenetben akkora közvetlenséggel és megrendítő erővel játszott, minek párját színpadainkon hasztalan keresnők- Közönségünk a tetszés nyilvánításnak alig bírt határt szabni. Nem egyszer frenetikus tapsban tört ki akkor is, midőn ez az összjátékra zavarólag hatott, felvonások után pedig számtalanszor hívta a lámpák elé és P. Lukács Juliska úrnő ebben is szívesen tett eleget a közönség óhajának.

Egry az öreg ezigúnyt azzal a művszet- tel játszotta, melyet tőle előző játékai alkalmával megszoktunk. Sok tapsot kapott nyílt színen is, a mit méltán meg is érdemelt. Valóban kár, hogy ugyan ezt a többi szereplőkre is nem mondhatjuk, kivéve Tukorayt, ki a pipotya férj szerepében ismét kitűnő alakítást nyújtott, eltekintve attól, hogy a karzatot is állandó kaczagásban tartotta.

Kedden decz, 5-ikén a Próbaháxasság került színre. Az énekes színműnek, melyet pedig az előző években is többszőr volt alkalmunk látni, az adta meg a rendkívüli érdekességét, hogy abban együtt léptek fel Porzsoltné Lukács Juliska és Dr. Hermáimé Fenyő Rózsiké úrnők. A pénztárnál már délután minden jegy elkelt, estve pedig oly nagy volt a tolongás, hogy valóságos csoda számba ment, ha valaki simán bejuthatott a színházba A főszerepet Dr. Hermanne Fenyő Rózsiké úrnő játszotta azzal a ritka kedvességgel, mely az ő színpadtól való vissza lépése óta nálunk teljesen ismeretlenné vált. Közönségünk óriási csokorral és szűnni nem akaró, viharos tapssal fogadta egykori kedvenczét, ki játékában és énekében egy aránt megőrizte azt a bajosságot és kellemességet, mely két év előtti játékait is annyira feledhetetlenné tette. A közönség alig tudott betelni látásával Énekét újra és újra hallani kívánta, kupléját pláne nyolczszor ismételtette meg, a tapsnak és kihívásnak pedig nem volt szere száma.

Hiába — kit a közönség egyszer meg szeretett isten igazában, az meg van szeretve egész életére. Annyi bizonyos, hogy színházunk ódon falai ilyen őszinte és viharos tapsot még nem hallottak. De az is bizonyos, hogy, ha az igazgatónak sikerült volna Dr. Hermanne Fenvő Rózsika úrnőt a színi saison alatt bár még két előadásra megnyerhetni, a jobb sorsra érdemes színtársulatnak már már sülyedö hajóját biztos révbe vezette volna.

P. Lukács Juliska úrnő Sági Julcsit, a szinmű egyik másodrendű szerepét játszotta. Kilépténél a közönség óriási tapssal fogadta s az a remek csokor, mint a zenekarból számára felnyitottak, záloga annak a szeretetnek, melyet ő az előadó művészetet megérteni s azért lelkesedni tudó intelligens társadalmunknál kétszeri vendégfelléptével magának biztosított. Annyira, kogv közönségünk, mely e saison alatt „megbúnhödte a multat és jövendőt* már most alig várja a következő év színtársulatát azon biztos reményben, hogy P. Lukács Juliska úrnő szives leend bennünket művészi játékával ismét gyönyörködtetni.

A tárukat tagjai közül a mai előadás alkalmából ki kell emelnünk az Egry pár, Tukorey de különösen Kovács Gyula, játékát- Utóbbi olyan tehetség, mely ha ki nem dűl a vándor élet rögös utján, első műintézetüuknek is számot tevő tagja leend.

О —

Hírek.

Hangverseny. A helybeli tanító testület a budapesti Fereucz József tanító menliáz alapja javára január hó 6-án tánezczal egybekötött hangversenyt rendez, amelynek műsora, ez: Dalárda éneke, Szabó Ilona k. a. monológja, Pipis Ida k. a. éneke, Dr. Hermanne Fenyő Rózsika úrnő szavalata, Pintér Barna és Szentpétery József urak fuvola duettje, végül a dalárda énekszáma. — Az estély iránt nagy az érdeklődés. ,

Újabb jegyzőválasztás. Frei Miksa tázlári jegyzőnek vadkerti jegyzővé egyhangúlag történt megválasztásával megüresedett, tázlári jegyzői állásra, amint halljuk, Szabó Phoebus vadkerti s. jegyzőnek van kilátása, de a járás főszolgabi rajának is van jelöltje Almássy szolgabiró rokona személyében.

A függetlenségi és 48-as kör 1899. decz- hó 25-ón karácsony első napján saját nagytermében Orbán Benő zenekara közreműködése mellett a gazda és iparos közönség részére zártkörű tánczvigalmat rendez.

Közhasznú intézetet alapított néhány biztosítási szakember Budapesten ,,Országos Központi Biztosítási Ügy vivőség“ czimmel. Ez az intézet nem a biztositó társulatokat, hanem a biztosiló közönség érdekeit szolgálja. Megbízható és szakszerű fölvilágosi- tást ad díjtalanul mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási mó dozatokról és kötvényfeltételekről. Ezáltal a bizto-itó közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú információja alapján köti ; meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok föltételeit, kiválaszthaja a céljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. Biztosításokat a legmegbízhatóbb társula- ! tok részére az Ügy vivőség díjtalanul eszközöl. Mindenkinek az érdeke azt kívánja,

! hogy „fordulj on az Órsz Központi Biztosi- jtúsi Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt vagy a már fönnállót, de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei útbaigazítást adnak bármely biztosítási ügyben. Ezen intézmény van hi- ; vatva a biztosítási ügynökök káros üzel- : mernek véget vetni. Az O. K. B. Ü. máris ! Magyarország és Ausztria több előkelő I férfiút és családját számítja ügyfelei közé. i Az intézet irodája VII., Erzsébet-kömt 158. sz. alatt van.

Kutya állapot. A kutyák szabadon far- I tására vonatkozó rendőrhatósági tilalom I — sajnos — megszűnvén, különösen a ; tanyai lakosság ismét ki van szolgáltatva a komondoros gazdáknak és a gazdás ko- i mondoroknak. Panaszt vettünk arról, hogy némely gazda azon semmit mondó kifogással, hogy kutyáját nem bírja megkötni, azt szabadon engedi garázdálkodni. így Szentpétery Lajos füzes pusztai gazdálkodó közismert és rettegett kuvasza, a napokban is összeharapdálta Simon Teréz tanyai iskolás leánykát. Kérjük az illetékes hatóságot, vessen véget ennek a kutyaállapotnak. mert már az csak még sem tűrhető, hogy egy ilyen privilegizált kuvasz akadályozza meg a gyermekek I iskolába járását és a trachomás szembajosoknak a gyógyitóközpontba való me- j nését.

Kérelem ! A „Halasi jótékony-nőegylet“ által fentartott Kossuth-utczai ovoda növendékei részére, gyűlési határozat folytán 1899. évi deczember hó 24-ik napján va sárnap d. u. 2 órakor karácsonyfa ünnepély rendeztetik: felkéretik a nagyközönség. miszerint a karácsonyfa felállításához sütemény, csemege, czukor és egyéb más

adományokkal hozzájárulni, valamint ezen ünnepélyen minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjék. Adományokat elfogad az ovoda helyiségében Imreh Lajosné

óvónő. Halas, 1899. évi deczember hó. Szekér Károly Thuróczy Istvánná

egyl. titkár. egyl elnök.

A halasi Qnkópzö Egylet karácsony első napján saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez.

Vándor ludak. Hogy a vadludak a téli szezonra pálma és narancs ligetes vidékre mennek nyaralni, megtanultuk annak idején, nádpálczás iskolamesterünktől, de az öreg úgy tanította, hogy a házi ludak akár télen, akár nyáron, egy helyben maradnak, t. i. vagy az udvarunkon, vagy a gyomrunkban. Ttricz Lajosné 6 darab házi ludja ezt s közismert tényt kijátszotta, a mennyiben a múlt hót egy szép reggelén elindultak nyaralni. Csodák csodája azonban, hogy ismert tudományuk I daczára is, csupán Égődi Béni halasi ud í varáig juthattak, a hol pedig tudvalevőleg sem narancs, sem pálmaligetek nem virítanak. A rendőrségnek feltűnt ez az állattani szokatlan jelenség s most buzgón vizsgálja: mi vitte rá a hidakat a vándorlásra s mi az oka, hogy Egődi Béni udvarát jobbnak vélték a Tiriczné udvaránál s minden pálma ligetek és narancsfáknál. Annyi bizonyos, hogy Egődi, a kinek pedig a ludak bizonyára megsúgták a titkot, vonakodik elárulni.

Egyleti hir. A »Korcsolya egylet“ tudatja a tagokkal, hogy az idén a korcsolya pálya az úgynevezett „Szász-tón* (a Szász Károly-féle ház mellett) lesz. Az ünnepélyes megnyitás ma vasárnap délután 2 órakor Orbán Jenő közkedvelt zenekarának hangjai mellett fog megtartatni. — Minél számosabb megjelenés remélhető.

Tündér látványosság tárul most minden este a Kossuth Lajos-utcza sétálói elé. A Budapesti Poliklinikai Egyesület nagy jótékonysági sorsjátékénak vállalata kirakatában ugyanis villamos lámpák fény- özönében láthatja a közönség a főnyereményekül szolgáló pompás gvémántos ékszereket, melyek méltók volnának egy királynő ékességéül is. — E főnyeremények együtt 200 000 korona értékű fejedelmi ajándékot képeznekEzt az aján- : dókot fogja ugyanis a szerencse lstenasz- I szonya a nevetséges biesiny betétért egy- ! egy koronáért. —■ ennyi egy sorsjegynek j ára — valakinek az ölébe dobni. Bizonynyal nincs egész Magyarországon hölgy, aki ne volna hajlandó ilyen csekély ösz- I szegért megszerezni annak lehetőségét,

J hogy a legpompásabb diadémből, kollier- j bői, karpereczekből, melltűből, fülbevalók- ! ból stb- álló valóságos kincstár birtokába jusson. Sorsjegyek egy koronáért minden sorsjegy elárusító üzletben kaphatók.

Utazó bunda szövete trikóposztóból, bél- I lése erdélyi fekete göndör bárány bőrből, gallérja és szélzete finom mosómedve bőrből készítve, 45 írtért eladó. Czirrt a ki- adóhivatalban.

Szentek elete czim alatt egy nagy vállalatot indított meg az előnyösen ismert Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság. melynek első füzetét most vettük. A művet Dedek Crescens Lajos, e kiváló egyházi ifó irta. Rendkívül kedves leírásban lépnek elénk a kath. egyház egyes szentéi. Az iró rendesen egy bájos epizódot szakit ki életükből s ehhez fűzi az alak kidomboritását. irálya gyönyörű, magyaros, könnyed, minden fölös szóvirágoktól ment és mégis csodálatosan behizelgő és meggyőző erejű. A füzet külső kiállítása pedig egyenesen meglepő. Bízvást elmondhatjuk, hogy az egész világirodalomban nem jelent meg szebben kiállított szentek élete. A füzet élén Tury Gyula festőművészünknek remek alkotásában gyönyörködhetünk, melyet e kiváló művész a mező-keresztesi templom részére festett volt meg. Az eredeti színezést híven bemutató képen Szent István ősz alakja közé gyűlve látjuk a legkiválóbb magyar szenteket: Szt, Lászlót, Szt. lm-