Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-08-20 / 34. szám
Palics fürdőben igen érdekes változatot műsorral hangversenyt rendezett, melyen Csiszár páron kívül közreműködött Dr. Hermán Fe- renczné úrnő Pollák Károly és Fried Olga : A hangverseny legérdekesebb rámát Dr, Her mánné úrnő brillánd éneke képezte kit már a pódiumra léptekor tüntető tapsokkal fogadott a nagyszámú díszes közönség Pollák Károly ki hegedűn játszott Maczák Gergely zongora kísérete mellett figyelemre méltó tehetség kinek neve még szerepelni fog a jövő művész generaezió sorában. Fried Olga k. a. elég ügyesen zongorázott. A Csiszér pár szintén tetszés mellett adta elő a már itteni estéjükön is előadott darabjait. Névnap. F. hó 17-én városunkban több helyen ünnepelték Ilona napját, igy Dr. Babó Mihály főjegyzőnél, is ahol a házurnöjét és leányát köszöntem száz főnyi vendég gyűlt össze. A gazdag lakoma alatt a vendégek szónokai több, szebbnél szebb toaszt ban fejezték ki szerencse kivánataikat. Va csora után a fiatalság az első zenekar nótái mellett tánczba kezdett s abkan ép oly ke vésbé fáradt ki, mint a kedvelt család a szives vendéglátásban. Vigyázatlanság. Mucsi Istvánné kezét, a mozgásban levő gép összeroncsolta. Farkas Kálmán gépész utasította nevezettet a gép tisztítására s ekkor történt a szerencsétlenség. Tűz. Vöneki Istvánnak Balotapuntákon az összes takarmánya leégett. Biztosítva volt. Torna csarnok, a héten megtartott ref, egyháztanáca Ülésében elhatároztatott a főgimnáziumi torna csarnok építése, a mely alkalommal a czélnak megfelelőbb 5200 frtos terv fogadtatott el. Már ez alkalommal felvezetjük azon eszmét, nem lenne-e czélszerü egy sport és vívó egylet — méltányos bérösszegért bizonyára megkapná helyiségül az épitendő torna csarnokot, különösen azon időre, amikor a gymnaziumi tanóráknak vége van, tehát délutánonként 4—5 órától kezdve. —- Reményhetőleg arany ifjúságunk közül 'ömegesen belépnének az egyletbe 1 Állat az emberben. Soós Mihály Ágnes nevű leányával 7 év óta szerelmi viszonyt folytatott. Az ellenük indított büntető eljárás alatt tettüket beismerték. öngyilkos özv. id. Jeges Sándorné fel akasztotta magát. Tűz. Gáspár Sándornak 8 éves fia felső leállás pusztában levő szalmáját felgyújtotta, amely porrá égett. Lövél. Jakab Antalnak 12 éves fiát Kozma Ferencz revorverrel kétszer meglőtte a la- poszkáján. Magzat elhajtás. Barna Erzsébet 3 hónapos magzatját elhajtotta, az apja szőllőjébe eltemette a szőllő barázdába, onnan a kutya kikaparta és Zana Sándor lakására bevitte- A tettes beismerésben van. Két hasznos könyv. A társadalom minden osztályát, de főkép a gyáros, kereskedő és iparos világot legközelevbről érdeklő, két gyakorlati irányú könyv jelent meg a napokban. Az egyik a Kereskedelmi Vegyészet czimü, ma már országszerte előnyösen használt mü uj, kétszeresen bővített és javított kiadása. A tetszetős kiállítású könyv 540 fejezetben tanítja meg az olvasót a gyakorlati vegyészet hasznos tudományára. A kereskedelem, az ipar és a közszükség let minden ágazata állal naponta óriási mérvben igényelt, Összes, gépek segítsége nélkül vegyi utón előállítható mindennemű készítmények, áruczikkek előállításának hiteles és gyakorlatilag kipróbált leírását közli. A vények a legkitűnőbb vegyészeti szak- tekintélyek eredeti előírásai s nagyrészt olyanok, melyek eddig a szakkörök és gyárosok féltve őrzött titkát képezték. Hogy e nagyértékü gyűjtemény közkincsesé válik, a szerző érdeme, kinek a vegyészet terén előnyösen ösmert neve a szakszerű összeállításért kellő garantiát nyújt. A könyvet bárki, minden előképzettség nélkül használhatja s megszerzését mindenki nek, de különösen kereskedőinknek ajánlhat juk. Ára 1 frt 50 kr. A másik könyv, „Az illat-és szépitöszerek készítése“ czimet visel, ez főkép a hölgyeket érdekli. Ára 60 kr. Mindkét kiadmány megrendelhető a szer zőnél, Bacskay M. Tivadarnál. (Újpest, István-utcza 2. szem.) de kapható az ország összes könyvkereskedéseiben is. Olvasóinknak ajánljuk, hogy a legközellebbi könyves holdban győződjenek meg e könyvek hasznosságáról. Közgazdaság. A dinnye középkorai termeléséről. Mi öregebbek nagyon jól emlékezünk még elődeink ama szállóigéjére : „Lőrincznap után nem jó már a dinnye, mert ö kegyelme csúffá tette.“ Azt meg tapasztalásból tudja az ifjabb nemzedék is, hogy mai napság örülünk ha Lőrinczkor a szabadból érett dinnyét bírunk felmutatni. Ennek az ei nem tagadható ténynek okairól sokat lehetne írni és vitatkozni ; de mivel ezzel egy nappal sem érnének meg dinnyéink előbb, azért ezt a meddő lót elhagyva, megkísérlem röviden a dinnye középkorai termelését leírni úgy, a mint azt kevés költséggel házi kertjében bárki megteheti. Márczius derekán, kikeresünk ketünkben egy széltől védett meleg fekvésű helyet és ott rendezzük be dinnyetelepünket. E végből kijelöljük a sorok és a tövek távolságát úgy, hogy azok egy mástól minden irányban 180 cmre essenek és pedig hármas kötésben: tehát két páros sor közé essék egy páratlan. A beosztás után 40 cm. mély és 80 cm. széles négyszögü gödröket készítünk ; ezek kiásásánál — feltéve, hogy a talaj közepes kötöttségű kövér kerti földből áll, melyben dinnyét még nem termesztettünk, a felső jó földet kupaczba gyűjtjük, hegy később felhasználhassuk; az rlsot pedig a területen szétterítjük. Ha azonban kertünk talaja sovány, kötött, vagy tullaza, akkor az egész gödör földjét szétterítjük és jó gyepszin-, erdei vagy érett keveréktrágya földet, homokot és porrá vál istállói trágyát alaposan összekeverünk és ebből a kövér földkeverékből visszünk minden gödörhöz egy-kót talicskányit. Közbevetve megjegyzem, hogy vannak szenvedélyes diny nyetermelők, kik még fahamuval és galamb vagy baromfi trágyával meg is sózzák a diny nye alá készülő földet; ezt azonban esak akkor ajánlatos megcselekedni, ha keverék trágya nem állana rendelkezésünkre. Hogy pedig valaki az egyes földnemek, keverési arányán fen ne akadjon, felemlítem, hogy az erdei- vagy gyepszinföld az egésznek fo lét, — a homok és trágyaföld együtt szintén fele részét képezze és egy talicskányi ilyen keverékhez egy ÖsSzemarék fahamu és va lamivel kevesebb galamb- vagy baromfitrágya veendő. Természetes, még jobb volna ez anyagokat már az előző évben külön halomban Össze érlelni és néha trágyalével megöntözve átfor gatnij de hát ez már csak a jövendőben követhető jó tanács és igy meg kell ezúttal elégednünk azzal, amint hamarjában össze gyűjthetünk. Ezek után a dinnyetelep egyik sarkában összerázunk és felhalmozunk annyi faleve let, vagy ennek kiányában szalmás marha trágyát vagy félig érett lótrágyát a mennyi a gödrök kitöltéséhez szükséges lesz és halomban hagyjuk állani, hogy az egész tömeg egyenletesen átmelegedjék. Mikor ez bekövetkezett, megtöltjük vele a gödröket úgy, hogy a föld felszínénél egy arasznyival magasabban álljon, közben pedig letapossuk, hogy a trágya későbbi rokkauása egyenletesen menjen végbe. Megjegyzem ; kinek kevés meleg trágya áll rendelkezésére az olyanformán járhat el, hogy a gödrök felét még félig érett, vagyis hőségét nagy részben elveszített trágyával, halomban kor. hadó és gyengemeleget fejlesztő falevelekkel tölti meg, ezt aztán szinte letapossa. Ez utóbbi fészkekben valamivel későbben veteményes, mondjuk úgy április harmada táján, igy pár héttel későbben ugyan, de még mindig előbb lesz dinnyéje, mint a szabadon. Időközben összeütünk 4 drb- 50—60 cm. hosszú deszkákból rekeszeket, — tehát afféle kis melegágyi kereteket és ezeket a trágyával kitöltött gödör közepére úgy állítjuk fel, hogy annak délnek álló oldala kevés lejtéssel bírjon ; ekkor aztán 30 cm. vastag trágyaburkolattal körül vesszük és a rekesz belsejét kitöltjük színig a gödörhöz készített föld del, mire befedjük, hogy a kis ágyacska mentői előbb átmelegedjék. Takarónak használha. tunk vastagabb üvegtáblákat, keretes kis ablakokat, vagy aki nagyon olcsón akar ablakokat készíteni, az a keretre lenmagolajba mártott vékony szövetet, vagy papirost ragaszt és ezzel fedi be a dinnye fészket. Mindezek fölébe hideg éjjelekre még zsákokat vagy kis szalma gyékényeket tanácsos helyezni, hogy ki ne hűljön az ágy. Az ilyen ágy 6—8 nap alatt szokott átme legedni és ugyanennyi idő kell a dinnyemag csírázásához is; hogy ezt az időt is meg nyerjük, azért egy kisebb virágcserépbe vagy csoportba nyirkos fürészport vagy mohát te szünk és a 3—4 éves magvakat közé rété gezve, a meleg kályha közelébe hozzuk, hogy előre csírázzanak; e közben ügyelünk, hogy a magvaknak állandóan meg legyen a a kellő nyirkosságuk és hogy a elvetésig csak annyira csírázzanak, mikép a mag héja meg pattanjon és a kis csiragyökér épen látha tővé váljék. azután minden fészekbe három .magot ve tünk, langyos vízzel megöntözzük és ismét befedjük, hogy jó melegük legyen Két há rom nap múlva dinyéink már kikelnek; ek kor viliágosságot, sőt szép napos időben már egy kevés friss levegőt is juttatunk ne kik olyanformán, hogy ablakot egy keveset felemeljük, nehogy dinaéink felnyurguljanak, A naponkénti teendő a továbbiakban arra szorítkozik, hogy ha talaj száraz volna, ele inte a déli órákban, későbben 3—4 óra kő zütt langyos vízzel megöntözzük, rendesen szellőztetünk és az ablakokat éjjelre gondo ssan befedjük, nehogy érzékeny kis palántá irk megfázzanak. Amint a napok melegeb bekké válnak és dinnyéink növekednek, fo konkiut több levegőt juttatunk nekik, sőt későbben, a déli órák alatt az ablakokat egészen eltávolítjuk és csak hűvös napokon hagyjuk rajtuk. Eddig a görög- és sárgadinnye kezelése egyforma volt, mikor azonba a sárgadinnye a szikleveleken kivül már három valódi Ц
