Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-06 / 32. szám

magyarázata az, hogy a párbajozó fe­lekre kiszabott büntetések igen eny hék ; sőt általában a törvény eme része igen hiányos és hézagos. Szent a meggyőződésünk, hogy nem zetünk mai ifjú generatiója, — okulva- a múltakon — a párbajról és becsü­letkérdésekről más véleményt fog al­kotni, Ma is, a legtöbb embert nem meggyőződése, hanem csak az álszemé­rem tartja vissza attól, hogy felhevült állapotában, esetleg jogtalanul el­követet sertésért bocsánatait kérjen, mert fél attól, hogy a párbaj alóli ki­búvást gyávaságnak fogják tartani, Lesz idő, midőn belátják majd, hogy mily téves a felfogás, midőn meggyő. ződnek az emberek arró!, hogy a ki valamely elkövetett hibát békésen — de férfiasán és lovagiasan — jóvá akar tenni, nemcsak, hogy nem gyáva, ha­nem még tiszteletet is érdemel; s eljő még az az idő, midőn az álszemérmet lefogja győzni az igazságérzet! Ma fér­fiasságnak, bátorságnak azt tartják, ha a sértő elkövetett sértésért fegyver­rel kezében áll a sértettel szemben, de — azt hisszük — a fizikai bátorság­nál és hidegvérnél, mindig több becsülést és tiszteletet érdemel az erkölcsi bátor­ság és lelki erő! Váljék meggyőződésé az a tudat, hogy becsületet és jellemet békés lova­giassággal is meglehet védelmezui s ez meg lesz, ha a párbajt, mely a becsület nevében — egymásután szedi áldozait, következetesen kerülni fogjuk. Jusson eszünkbe, hogy a szegény özvegyek és árvák, s az egyetlen támaszukat s reményüket vesztett szülők könnyei tengert alkothatnának már! . . . s a párbajfegyver által ütőt seb minden csep vére azt sóhajtja: elég, elég ! Haladjunk az életben azon ösvényen mely oda vezet bennünket, hol a be­csületet vértanuság és seb nélkül is meg lehet oltalmazni! Levél a Szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő Úr! Főispán ur Ő Nagy méltósága által a város közigazgatási hatóságánál í. évi juiius bó 5 ik napján megtartott hivatalvizsgáíat alkal­mával, Orbán Lajos által egy minden alapot nélkülöző aijas vád emeltetett a varos pol­gármestere jelien, a váddal most utólag, mint az alábbiakból kitűnik, kapcsolatba hozatott az én egyéniségem, sőt ebből kifolyólag elle­nem az aiispán ur által fegyelmi eljárás is rendeltetett el, mely körülmény különböző feltevésekre adhatván okot, de meg mi ve a magam részéről mindig az őszinte nyíltság­nak voltam embere, azt hiszem, a íováobi feltevéseknek s combinálgatásoknak, melyek ez ügyre vonatkozólag már is szárnyra kei­tek, csak az vethet véget, ba a dolog­ról teljes tárgyilagossággal s a valóság­nak meg'foieiőieg világosittatik lei a özönség annyival is inkább, mert ennek nyilvánosságra hozatala személyem és hivatalos áíláBom ér­deke is. Anélkül tehát, iugy ón akár fői - sőbbhatoságom eljárására a legkisebb mérték ben is bírálatot gyakorolni akarnék, vagy a vizsgálat menetét bármely irányban befolyá­solni akarnám, engedje meg, hogy ez ügyre vonatkozó tenyáilásta rideg valósághoz híven előadjam a következőkben s annak becses lapjában egész terjedelmében! közzétételét kérjem. Folyó évi juiius 5 ik napján megtartott hi vataivizsgáíat aikaunával Urban Lajos vádat emelt polgármester ur eilen, hogy az ezred­éves országos kiállítás igazgatósága által Ha ias város elöljárósága czjmére ld96. október 3 án leküldött 204 írt 72 brt elsikkasztotta. A már alapjában is hihetetlennek tartott fel­jelentés tárgyában a vizsgálat azonnal foga­natosíttatván, kittint, hogy az eléggé nem jellemezhető vád teljesen alaptalan, Halas város hatósága, vagy polgármesteréhez a fel­jelentés tárgyát képező összeg nem érkezett. A vizsgálat során anélkül, hogy az én személyein bárki részéről is emlitve lett volna, véletlenül a helybeli postahivatal pénzkülde- ményeiről vezetett napió vizsgálata alkalmá­val arról győződtem meg, hogy ugyanaz idő­ben Kovács Károly czimére egy 204 frt 45 kr, értékű postautalvány érkezett Budapestről, Goudolkodva a dolog felett s emlékembe idézve, hogy én az időben szintén összeköt­tetésben voltam a kiáilhás igazgatóságával s attól hasonló összeget, mint teljesen ma­gán természetű pénzt, szintén kap­tam, azon feltevésre jöttem: niacs-e összefüggés a feljelentés tárgya s ez összeg közölt, de mert ezidőben családi ügyeimből kifolyólag is kaptam pénzt Budapestről, s mert az itteni postahivatal arról nem adhatott felvilágosítást, hogy a pénz ki által adatott fel, nem tudtam biztosan megállapítani, hogy vájjon az én általam kapott összeg ugyaaazo uos-t У — Mindannak daczára főispán ur Ő Nagyineilóságának s alispán ur Ő Nagy­ságúnak e körülményt, anélkül, hogy erre bárki részéről felhivattam volna, szóval azon­nal jelentettem s egyben felkértem az itteni postahivatalt, keresse meg táviratilag a buda­pesti postahivalt, hogy a kérdéses összeg nevemre ki áltat adatott lel, mely megkeres- yényro azon értesítés érkezett, hogy a kérdéses összeg Budapest tőpostán fel nem adatott s igy felvilágosítás nem adható. Az tigy megvilágítása végett de meg saját érdekemben is, miután a sürgöuyváitasok eredményre nem vezettek, juiius 8 án sze­mélyesen montem Budapestre, hol is л pos­tahivatal számvevőségénél s a kereskedelmi miuisteriumaal megtudtam, hogy a kérdéses összeget a kiállítási igazgatóság, mint ma­gántermészetű pénzt küldötte le az ón, vagyis Folytatás a mellék1etea. Szeczessziő. Szószerinti értelme : kiválás, kiválás a megszokottságból, a tömegből. Uj országut- ja a művészetnek. így értelmezik most is a franczia festők, akik a szeczesszióí meg­teremtették. Szabályokba foglalni azt, mi a szeezeszió, nem lebet. Nemcsak azért, mert minden művészi egyéniségnek jogában áll a maga egyénisége szerint felfogni a szeczessziót, de azért is, mert még ifjú és kiforratlan ez az uj irány. A klassziczizmus, romanticzizmus és natu­ralizmus után jött most a szeczesszió világa a művészetben, de a műveltségben és a tu­dományokban is. A klassziczizmus az ókor művészi alkotásait utánozta és tökéletesitet te, a romanticzizmus a mindennapi éiet va lóságba belevitte a szép és nemes valótlant, az ideális, a tökéletest megközelítő nagysá got és jóságot; a naturalizmus a vérpiros igazságok, az emberi gyengeségek és éré nyék hü birdelője most tili diadalát a föl­dön I de már fel-fel hangzik az üdvrivlgás, melylyel a szecze-sziót fogadják, az ember egyéniségének legtitkosabb és legelrejtettebb geniális megnyilatkozásának megtestesítőjét. Van a Nemzeti Múzeumban egy kép, Stuck német festő müve. Ha a szem megszokja a színes homályosságát, egy szfinxet lát; csak a felső nőtost vehető ki tisztán, a hátsó ál­lattestet elnyeli a homály. A szfinx előtt egy hatalmas izomzatú férfi térdel, ki fejét egy hasonlíthatatlanul tökéletes pózban emeli a szfinx fejéhez és ajkuk egy leirhaíatia- nul mámori'ó csókban forr össze. Ami élet van bennük, az műid lobogó lánggal és eb ben a csókban, az mind megdöbbentő erő­vel nyilvánul. A szfinx karmaival magához szorítja a iértíf, a karmok egygvé olvadnak, szinte belemélyednék a férfi testébe. r,z meg öntudatlanul, lelkét és erejét elveszí­tette, gyöngén, mint a csecsemő és forrón, mint a vulkán csüng a szfinx ajkán, jyz a csók a szerelem, a szerelem hatalma a nő hatalmában, aki boldoggá teszi vagy tönkre teszi a férfit, aki erősebbnek és eszesebbnek teremtetett nálánál. Ez a kép a férfi és a nő közötti viszony. Meg'éríi mindenki, Ez a sze czesszió . . . Nincs igazuk azoknak, akik kígyót békát kiáltanak a szeczeszióra. Uj irány ez, mely nek létjoga van, épp úgy, mint az iddegi elmek. A ízeczesszió a festészetben, az iro dalomban és egyáltalában minden művészet­ben, de még » gyakorlati élet alkalmas nyiivanulásaihan méltán követelhet helyet, megértést és elismerést magának. kS ami sok tekintetben útját állja ennek annak az az oka, bogy értelmetlen emberek rutul visszaélnek a szeczesszió újdonságával Tehetség nélkül szűkölködő irók, művészek műiparosok, de még szabók is minden ba­darságra, aminek koponyájuk életet adott, újabban ráfogják, hogy az szeczesszió. Az elbeszélés, melyben a szereplő alakok a fe­jük tetején járnak, a vers, melynek nincs se füle, se farka, a festmény, melyben ni os egy helyes vonás, a ruha, amely rikító Ízléstelen, a nyakkendő, meiy lehetette, ül van megkötve, ház, amely ostromban van ezifrázva, az mind mind szeezesszienísA izü. a szeczesszióval való visszaélés kaczag- tató, megbotránkoztató és örült divata um már a Kárpátoktól Adriáig tombol. Szeczo- szióval ébred és alszik a divatbábtöi a kont­árig minden üres ember, ls igen sok ezor re megy az Ő számuk. Természetes, hogy a müveit érzésű és lelkületű embernek, ha látja, mit müveinek e rosszindulatú imitátorok a szeczesszióval,, elmegy tőle a kedve s sokszor elitéli az uj irányt, mely a majmolás ezen uj ágát hono­sította. meg. De hát ez csak tutólagos jelenség. Minden korszakalkotó uj iránynak meg keliett kűz- deni az értelmetlenség, az ostobaság és rósz- indulat áradatával. Rövid időn beiül ez az áradat is megfog szűnni s felhőtlen éghői diadalmasan fog letüzni a szeczesszió napja a világra, melyet a művészet nemesit meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom