Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

November 20. KUN-HALAS, 1898. Az igy törvényesen megszerzett vasúti előmunkálati engedély birtokában mi a m. kir. állam vasutak budapest-zimonyi vasútvonalának Halas állomásából kiindulólag Jankováez, Mély­kút, Tataháza, Bács-Almás, Bács-Madaras, és Katymár érintésével a baja-zombor-ujvidóki h. é. vasút Rigyieza.állomásáig, esetleg' pedig a m. kir. államvasutak budapest-zimonyi vasútvona­lának Kisszállás állomásából kiágazólag Mélykút Tataháza, Bács-Almás, Bács-Madaras és Katy­már érintésével ugyan a baja-zombor-ujvidóki lk,é. vasút Kigyieza állomásig vezetendő kes- kenyvágányu h. ó. vasutat szándékozunk epiteni, s erre a keresk. m. kir. Miniszter ur Ö Nagy- méltóságától az előmunkálati engedélyt megsze­rezvén, azon kérelemmel járulunk a tisztelt ér­dekeltséghez és elsősorban a vasút által érdekelt községekhez, hogy a tervezett vasút kiépítését készpénzbeli hozzájárulások megszavazásával le­hetővé tenni és a Latinovits Géza orsz. képviselő ur által ugyanezen vonal irányában tervezett vasútra esetleg már megszavazott hozzájáruláso­kat, a mi általunk tervezett keskenyvágányu h. é. vasút javára felajánlani és reánk újabb határo­zattal átruházni, azon esetben pedig, ha a szük­séges törzstőke igy teljesen össze nem kerülne, annak completirozásához további hozzájáruláso­kat megszavazni szíveskedjék. Midőn ezen kérelmünket előterjesztjük, kérelmünk támogatására és a tisztelt érdekelt­ségnek az általunk tervezett helyi érdekű vasút jelentősége és hasznossága tekintetében való tájékoztatása czéljából a következőket vagyunk bátrak előadni: Nincs ma már gondolkodó ember, aki be ne látná, hogy a gazdaság és különösen ,a mező- gazdaság fejlesztésének egyik főeszközét a köz­lekedés javítása képezi, a ki be ne látná nélkii- lözhetlen voltát oly szállítási eszköznek, mely az óv minden szakában és mindenféle időjárás mel­lett egyaránt használható. És ha a vasutak a közgazdaság szempontjából mindenütt nagyfon­tossággal bírnak, azon a gazdag vidéken, ahol a vasutat mi tervezzük, ahol a közúti közlekedés télnek idején természeti nehézségekkel küzd, a hol a közutak az óv nagy részében úgyszólván járhatlanok, — egyenesen nélkülözhetetlenek. És épen úgy, amint bizonyos az, hogy gazdasági fejlődés és előrehaladás vasút nélkül nincsen, épen olyan bizonyos az is, hogy a helyi érdekeknek és szükségleteknek, de különösen a mezőgazdaság érdekeinek és szükségleteinek ki­elégítésére minden tekintetben a legalkalmasabb és legczélszerübb az, amit mi tervzeünk: a kes­kenyvágányu vasút. Az általunk tervezett keskenyvágányu va­sútnak, a rendes vágányu (az ugyuevezett szab­ványos nyomtávú) vasúttal szemben előnyei, an­nak a helyi érdekek szempontjából czólszerübb és hasznosabb volta, annyira nyilvánvaló, hogy semmi kétségünk sincs az iránt, hogy az érde­keltség kellő tájékoztatása és felvilágosítása után, egész lelkesedéssel fog állást foglalni a keskeny­vágányu-vasút eszméje és terve mellett. Bátran el mund hatjuk, hogy a rendes vágányu (szabvá­nyos nyomtávú) helyi érdekű vasutak építésének korszaka ez idő szerint már annyira lejárt, hogy ezentúl már helyi érdekű vasutak gyanánt csakis keskenyvágányu vasutak építésére van kilátás és csakis az ilyen vasutaknak van jövője. Bennünket a rendes vágányu helyett, kes­kenyvágányu vasút tervezésére, az e téren, a müveit külföldön szerzett tapasztalatok indítot­tak. A Hollandi, Belgiumi és Szászországi köz­lekedési viszonyokat behatóan és alaposan tanul­mányozván, azon meggyőződésre jutottunk, hogy az ottan már általánosan elterjedt keskenyvágá­nyu vasutak a Duna és Tisza közötti vidékek és különösen a mi vármegyénk viszonyainak és köz- gazdasági érdekeinek leginkább és legteljesebb mértékben megfelelnek és hogy épen úgy, a mint a müveit külföldön, most már más helyi érdekű vasutat mint keskenyvágányut nem épí­tenek, nekünk is szakítani kell az eddigi, rend­szerrel és a rendes vágányu vasutak helyett kes­keny vágányu vasutat kell építenünk, mert jól megfontolt érdekeink azt követelik. A keskeny vágányu helyi érdekű vasutak­nak a rendes vágányu h. ó. vasutak feletti egyik nagy előnye abban áll, hogy a keskeny vágányu vasút létesítéséhez szükséges épitésf tőke körül­belül 35—40 százalékkal kisebb mint a rendes vágányu vasutaknál. Ha tehát a keskeny vágányu vasút ópitese valósággal 85—40 százalékkal ke­vesebbe kerül mint a rendes vágányu vasút épí­tése, ebből természetszerűleg következik az, hogy miután a forgalom és ezzel az üzleti bevé­tel ugyanaz marad, akár keskeny vágányu a vasút, akár rendes vágányu, keskeny vágányu h. ó. vasút építése esetén az ebbe befektetett kisebb tőke nagyobb kamatot hoz. Mig tehát, miként a már meglevő rendes vágányu vasutak eddigi üz­leteredménye és példája mutatja, az ezen vas­utaknál kibocsátott nagyobb mennyiségű elsőbb­ségi részvények is gyengén kamatoznak, a törzs- részvények pedig egyáltalán semmi kamatot nem hoznak, addig a keskeny vágányu vasutak­nál az aránylag kisebb számban kibocsátandó elsőbbségi részvények után maguk a törzsrész­vények is és pedig már az első forgalmi években -is bizonyára kamatot hoznak, minélfogva a köz­ségek részéről megszavazandó hozzájárulások nem foguak a községekre nézve, mint a rendes vágányu vasutakra adott hozzájárulások, elveszett holt tőkét képezni, hanem azok határo­zottan jövedelmező s hasznos beruházásoknak tekinthetők. Saját jól felfogott érdekükben cseleksze­nek tehát a községek,' ha minél nagyobb hozzá­járulásokkal segítik elő az általunk tervezett vasút kiépítését, mert a mellett, hogy a vasút minden áldásában részt vesznek, a mellett, hogy annak minden gazdasági hasznait és előnyeit él­vezik, a mellett, hogy fejlődésüknek és haladá­suknak legfőb eszközeit szerzik meg, megszer­zik mindezt minden megterhelésük nélkül, mert hozzájárulásukért olyan törzsrészvényeket kap­nak, melyek már rövid idő alatt bizonyosan meg­hozzák a részükről befektetett tőke kamatatait. Másik nevezetes és nagyon nagy fontos­ságú előnye a keskeny vágányu vasútnak a ren­des vágányu vasúttal szemben, hogy a keskeny­vágányu vasutak nem mennek át az államvas­utak kezelésébe és drága üzemébe, hanem telje­sen önállóan és külön a saját részvénytársasága és ennek igazgatósága által kezeltetik és igaz- gattatik, mely részvénytársaságnak és igazgató­ságnak minden érdekelt község, hozzájárulása mérvében tagja lesz, eszerint magára a vasút ke­zelésére és igazgatására is hozzájárulása mérvé­ben befolyást gyakorol. Befolyást gyakorolnak tehát a községek a vasút minden ügyeire. Az ő befolyásukkal és közreműködésükkel állapíttatnak meg egyebek között a szállítási és viteldijak és a mi a leg­lényegesebb a vonatok járása, a menetrend. E szerint az általunk tervezett vasút nem az államvasutak, hanem a részvénytársaság sa­ját kezelésében állván, semmi tekintetben nem lesz kötve az államvasutakon megállapítva levő menetrendhez, hanem a részvénytársaság akkor és annyi vonatot járathat és rendszeresíthet na­ponkint minden irányban, a mennyi épen a helyi érdekeknek és szükségleteknek megfelel és azokat kielégíti De nem marad hátra a keskenyvágányu vasút a vonatközlekedés gyorsasága tekintetében sem a rendes vágányu vasút mögött. Biztosítást nyújtunk az iránt az érdekeltségnek, hogy az általunk tervezett vasút úgy a személyforgalom mint az áruforgalom gyorsasága tekintetében kiállja a versenyt a legjobb rendesvágányu va­sutakkal. A mi pedig a kényelmi szempontokat illeti, e részben elég arra hivatkozni, hogy az állomások a községek közvetlen közelében és a megállóhelyek is teljesen az érdekeltség kíván­sága szerint fognak elhelyeztetni és hogy vasu- tunk az államvasutaktól teljesen független lévén nem lesz kénytelen az államvasutaknak már elhasznált rozoga mozdonyait kocsiit használni, hanem vonalain, maga a társaság által újonnan beszerzendő legújabb szerkezetű s a legteljesebb kényelmet nyújtó kocsikat fog járatni, és végül hogy az utazó közönség kényelmét biztosítja az is, hogy a társaság a személyszállító vasutak menetrendjét úgy állapíthatja meg, hogy azok úgy Halason vagy Kisszálláson, mint Kigyicpán a budapest-zimonyi és baja-zombor-ujvidók vasutakon közlekedő személyvonatokhoz ponto­san csatlakozzanak, hogy az utazó közönség az átszállásoknál a hosszas várakozások hátránya­itól meg legyen kiméivé. Megémlitendőnek tartjuk itt, hogy Bosz­nia és Herczegovina tartományoknak kizárólag csak keskeny vágányu vasútja van, — hogy Magyarországban a Nagy-Károly-Somkuti 84 kilométert meghaladó keskeny vágányu vasút, valamint az Arad-Csanádi vasutak 100 kilo­métert túl haladó keskeny vágányu vonalai, a mánnarosi sóvasut és a Gyulafehórvár-Zalatnai szintén keskenyvágányu vasút igen jó jövedel­mezőségnek örvendenek, hogy Torontál várme­gyében a Nagy-Becskerek-Zsombolyai keskeny vágányu h. ó. vasút folyó évi október hó 19-én adatott át a közforgalomnak és hogy felső Ma­gyarországon egy egész hálózat ilyen vasút van tervezve.’ Még azok is, akik a keskeny vágányu va­sutaknak ellenségei, semmi mást nem tudnak ellene felhozni, minthogy a rendes vágányu vasutakra átmenő áruezikkek átrakodása a szál­lítást drágítja. Pedig ebben nincsen igazuk. Az átrakodást ugyanis a vasút saját keze­lésében végzi. Arra a szállítónak semmi gondja és semmi költsége nincsen, mert nemcsak hogy nem számit a társaság külön átrakási dijat, de sőt módjában lesz a szállítási díjtételeket még alacsonyabban megállapítani, mint a hogyan azok a rendes vágányu vasutaknál meg vannak álla’ pitva és olcsóbb szállítás mellett is el fogja érni a legjobb rendes vágányu helyi érdekű vasút jö­vedelmezőségét, miként azt a már meglevő és éveken át forgalomban levő keskeny vágányu vasutak eddigi üzleteredménye fényesen igazolja. Olyan áruezikkek, melyek átrakodásra nem alkalmasak és ez által megrongálásnak és káro- sodásn к vannak kitéve, mint például gyümölcs, hizlalt állatok stb. átrakodás nélkül fognak a szabványos nyomtávú fővasutakra átmenni, még pedig oly formán, hogy a fővasuti kocsik egy a keskeny vágányu vasutaknál használni szokott külön gépezet (trux) segítségével a keskeny vágányu vasút állomásaira átvitetnek és megra- kás után ugyanezen trux segítségével a szabvá­nyos nyomtávú vasút illető állomására ismét visszaszállittatnak, a honnét bárhová is továbbit- tathatnak a nélkül, hogy az áru átrakása szük­ségessé válnék. Mindenesetre előnye az is a keskeny vá­gányu vasútnak, hogy miután az maga a rész­vénytársaság által önállóan kezeltetik, a vasút egész személyzete félfogadásának és alkalmazá­sának joga a társaságé lesz, módjában lesz tehát a társaságnak a vasúti alkalmazottakat az érde­keltség köréből választani és a közsógbeli arra való egyéneket álláshoz s biztos keresethez jut­tatni. Megjegyezzük még, hogy az általunk ter­vezett vasutat a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur 0 Nagyméltósága által megállapí­tandó szabványok szerint, állami felügyelet és ellenőrzés mellett fogjuk kiépíteni. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy az eddigiekkel sikerült megvilágítanánk a kes­keny vágányu vasútnak előnyeit, egyszerűségét és hasznosságát. Arról is megvagyunk győződve, hogy a községek vezetői szivükön viselik közsé­gük érdekeit és szűkkeblű vagy éppen elutasító magatartásukkal nem teszik ki községüket annak a helyrehozhatlan kárnak, hogy a tervben levő vasút községüket kikerülje, mely esetben bizo­nyára beláthatatlan hosszú ideig nélkülözni vol­nának kénytelenek a vasúti összeköttetésnek áldásait. Ebben az erős meggyőződésben teljes tisz­telettel ismételjük kérelmünket. Budapest 1898. évi október havában. Tisztelettel Gírerer és Grossinann engedélyesek. Ez időszerűit mellőzve a felvetett kérdés bővebb méltatását, annak kijelentésével, hogy kötelességünknek ismerendjük arra legközelebb visszatérve, azt bírálat alá is venni, az ügy iránt érdeklődők figyelmét s tevékenységét e helyen is külön felhiva, a kérdés megvitatására lapunk hasábjait készséggel bocsátjuk a közönség ren­delkezésére. HIRE k. — Személyi hírek. Bessennyey Ferencz országgyűlési képviselő, családja láto­gatására városunkba érkezett. — Ifj. Tóth János gége bajának orvoslása végett több heti tartózkodásra Italiába, Szan-Kemóba utazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom