Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-29 / 22. szám

* — A diákok majálisa. — E lió 21-ón tartotta a főgymnázium ifjúsága szokásos évi majálisát a „Sóstó“ zengő berkeiben, melyek ugyancsak zengtek a jó kedvtől s még másnap délutánra is maradt a jóból. Kitűnő mulatság volt: szép fiatalság, sok vendég, jó czigány s mindenek felett fentelen jó kedv. — A szabadelvű kör — ma vasárnap Pünkösd első napján a vendéglő nagytermében szigorúan zártkörű tánczvigalmat rendez. — Fegyveres ember a ládában. A múlt napokban szájról-szájra az a hir járt váro­sunkban, hogy Sere István füzesi tanyájára, a vasúton, ládában, incognito, egy fegyveres em­ber érkezett. Talán mondanunk sem kell, hogy a hir nem egyébb a legvadabb vadkacsánál, me­lyet ezennel érdeméhez méltóan lepuffantunk. Az ilyen izetlen tréfának felülni, nem valami erős éles elméjüségre mutat s a kik terjesztik, csak önmagukról állítanak ki lelki szegénységi bizonyítványt. — Palota pusztán a népkönyvtár és a létesítendő „Pusztai tanítók otthona“ alapja ja­vára az iskola helyiségében — ma nyilvá­nos tánezmulatság fog tartatni. Kezdete este 5 órakor. — A szőlők permetezése peronoszpóra betegség ellen leginkább rezgálicz keverékkel történik, a tapasztalás azt mutatja, hogy Ame­rikából és Angliából silány, rossz gálicz olcsóbb áron hozalik forgalomba, s ezzel a gazdaközön- sóg károsittatik a lelketlen nyerészkedők által. A kereskedelmi minister közlőtte azon ezógeket, kiknél tiszta minőségű rezgálicz kapható. A szőlőtulajdonosok érdekében tehát a városi pol­gármester fölhívta a rendőrkapitányt,, hogy a kereskedőket ellenőrizze és a gazdaközönsóget a nyerészkedők ellenében védelmezze meg. A jelzett c z é g e к ezime a városi tanácsnál megtudható. — Pünkösd vasárnapján Palityon tar­tandó országos tornaünnepélyre városunkból számosán átrándultak. közöttük a főgymnaziumi itjuság jó része is zászlóval, Petőfi tornaöltözet­ben Roucsek József tornatanáruk vezetése alatt. Kívánjuk, hogy az első dijjakkal térjenek haza. Május 29. KÖZGA'ZDASÁ Gr. Befásitás. Szőlők. A szőlők befásitása két szempontcól jöhet figyelembe. Vagy oly kipusztult szőlőterület be- fásitásáról lehet szó, a mely sem amerikai szőlő- művelésre, sem pedig szónkéneggel való gyérí­tésre nem alkalmas; vagy pedig phylloxera mentes homoki; vagy szónkénneggel fentartott európai vagy esetleg amerikai oltványszőlővel beültetett szőlőterület befásitása lehet a kérdés tárgya. Ha az első fordul elő, akkor az egész ki­pusztult szőlőterület fával ültettetik be, hogy igy hozzon jövedelmet a bortermelési haszon helyett. Ily területekre a gyümölcsnemek mindig tekin­tetei az égalji és talajviszonyokra, választandók meg. Sokan elhibázták nálunk a dolgot, a kik pl. száraz meleg égalj és meszes, márgás, köves talajú szőlőjüket alma- és körtefákkal ültették be; holott az égalj és talaj mellett azok csak elcsenevósznek és termést vajmi ritkán fognak szolgáltatni, ez okból hűvösebb és harmatban dusabb égalj, mély, kötött, anyagos talaj mellett a gazdasági alma- és körte-fajtákkal, különösen a czider-fajtákkal tegyünk kísérletet. Harmatban dús és meszes, márgás talaj­ban jó lesz a szilva és dió; szárazabb égalj és mészben gazdag talajban már csak a cseresnye, szilva, (de nem a beszterczei), továbbá a meggy, a baraczk és a mandola lesznek alkalmasak a termelésre. A fák között lehet termelni bogyó gyü­mölcsöket, főleg azonban ribizkét, mely borter­melésre is használható. Igen köves sovány tala­jokon termelhetjük a dalmát, rovarirtó növényt, a Pyrethrumot is, KUN-HALAS. Ha pl. egy területet cseresnyefával, vagy magastörzsű szilvával ültettünk be, addig is, mig ezen fák az egész területet igénybe veszik, ültethetünk a sorok közé őszibaraezk-fákat is, melyek 8 — 12 óv alatt úgy is kitermik magukat és elpusztulnak, addig pedig igen szép hasznot képesek — főleg a korai és kései fájták — a termelőnek juttatni. Homoki szőlőknél czólszerű a főutak mel­lékén, a táblák szélein kajszin baraczkból, to­vábbá meggy- és almafából fasorokat kiültetni. Az almák közül különösen a téli arany Pannen, az Elszászi piros renet, a tüköralma, vajalma és a sárga Bellefleur lesznek a legalkalmasabbak. Gyérítés mellett vagy amerikai oltványok­kal fentartott szőlőnél csak az utak mellékeinek, a trasse falaknak és a táblák széleinek befásitása jöhet szóba. E czélre, a minél kevesebb árnyé­kot okozó őszibaraczk, mandola és meggy ajánl­ható; legfeljebb igen jó, tápdus talajban lehetne törpe alma- és körtefák kiültetését ajánlani. Szilvák ültetése a szőlőkbe már kevéssé ajánla­tos és inkább azt lehetne próbálni, hogy a sző­lőterület alsó részében, vagy az épület körül egy alkalmas nyirkosabb talajú területen külön szil­vás-gyümölcsös létesittessék. Szántóföldek és rétek. A szántóföldek és réteknek befásitása gyümölcsfákkal leginkább hazánk északnyugati részében, továbbá Morva-, Cseh-, Stájer-, és Szászországban, valamint végül Württemberg- ben van elterjedve. Ezen czólra hazánkban, Morva- és Csehországban a föidmives és kisebb gazda a szilvát szokta használni és azt földje egész hosszába, annak közepére egy sorba ülteti ki. Miután a szilva nem ad nagy árnyéket és a föld egyik oldalát délelőtt, a másikat pedig dél­után éri a kevés árnyék, ezenfelül a föld körül- szántása is könnyű : igy a föld mezőgazdaságilag igen jól kihasználható; csak termésetesen szán­táskor vigyázni kell, nehogy az ekével a fákat megsértsük. Igen sokszor megtörténik, hogy egy félholdas hosszú, .keskeny földszeletke, jó szilva­termő esztendőben, tízszer annyi hasznot ád, a szilvából, mint az alatta termelt burgonya, répa, avagy zabtermelós. Ha a szántóföld szélesebb, lehet azon hosz- szában két, vagy több sor fát is kiültetni. Cseh­országban Aussigtól Bodenbachig; főleg pedig Bongstock községben az egész határ szántó­földje szilvákkal van beültetve s ezek között egé­szen jól termelnek burgonyát és ezukorrépát, sőt Bodenbacli mellett takarmánynövényeket is. Nagyobb uradalmak düllő-utait, forgótáb­láit lehet czélszerüen gyümölcsfákkal beültetni. Ezen czélra az égalj és talaj minőségé szerint alma, körte, szilva, cseresnye és megygy hasz­nálható. Réteknél — kisebb hosszú földeknél — szintén azok középvonalán ültetendő a fasor; nagyobb területeken 10—15 méterre egymástól lehet a fasorokat ültetni, hogy a rét is használ­ható legyen. Az ily réteken szilva,, vagy — ha a talajvíz csak két méteren alultalálható és a talaj tápdus, laza — körtefák lesznek а кiültetésre a legalkalmasabbak. Igen nedves rétek már csak fűz, nyár- és ógerfákkal iiltethetők be fanyerés végett. Legelők és m a r h a d e 1 e 1 ő k. Legelőkre és marhadelelőkre általában nagyobb magasra növő és terjedt koronáju fák iiltethetők és pedig a legelőkre ritkábban, egy­mástól 20—30 méterre; a delelők pedig sűrűb­ben, tehát egymástól 10—12 méterre lesznek a fák kiültetendők. A legelőkön ugyanis beárnyékolásnak nem szabad akkorának lenni, hogy a fű növését kor­látozza; ellenben a delelőkön az állatoknak — főleg a meleg nyári napokon — épen árnyékra van szükségük. Ezen czólra a gyümölcsfák közül —- az égaljhoz és talajhoz képest — főleg a dió-, szelíd gesztenye-, czider-alma- és körtefa; a gazdasági fák közül a canadei nyár-, a kőris-, az eperfa-, akácz-, bálványfa-, szil-, juhar-, hárs- és fűzfa ajánlhatók. Az ily területre kiültetett fákat hármas karóval és ezenfelül még tüskével is el kell látni, másként az állatok dörgölődzós által azo­kat csakhamar kitörik, azok kérgét megkárosít­ják és a fa tövénél a földet keményre tapossák. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. 1898. Hirdetések. 1727/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskőrösi kir. jbiróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kiskőrösi második önsegélyző egylet vógrehajtatónak Sze- nohradszky Pál kiskőrösi lakos végrehajtást szenvedett elleni 281 frt 20 kr. tőke követelése s járulékai iránti végrehajtási ügyében a kiskő­rösi kir. járásbíróság területén levő Kiskőrös község határában fekvő a kiskőrösi 459 sz. be­tétben AI.l sorsz. 358 hrsz. a. foglalt ház 838, 839, ö. i. sz. a. és udvar 290 n. öl és 2 sorsz. 359 hrsz. a. foglalt szántóföld 926 n. öl terület­tel egészen, mely Szenohradszky Pál és neje Antal Ilona, valamint Apanszky Istvánná szül. Szenohradszky Erzsébet nevén álló, az 1881. LX. t. ez. 155. §. d pontja alapján egészen 205 frt becsórtékben, valamint a 460 sz. betétben A I. 5023 hrsz. a. szántó a halasi úti dűlőben 1003 n. öl területtel az 5024 hrsz. a. szántó a halasi úti oűlőben 1152 n. öl területtel, az 5325 hrsz. a. szántó a Pandurhalom dűlőben 1 hold 298 n. öl területtel, az 5820 hrsz. a. szántó a pohibni mackó dűlőben 833 n. öl területtel, az 5927 hr. sz. a. szántó ugyanott 1 hold 82 n. öl területtel, a 6343 hrsz. a. szántó ugyanott 1573 n. öl terü­lettel, a 7668 hrsz. a. szántó a Sivány dűlőben 841 n. öl területtel, a 8102 hrsz. a. legelő ugyanott 420 n. öl területtel, a 9727 hrsz. a. szántó a város feletti dűlőben 300 n. öl területtel, a 9864 hrsz. a. rét a város feletti dűlőben 1 hold 35 n. öl területtel, a 10197 hrsz. a. rét a meleg­halom dűlőben 1 hold 938 n. öl területtel, vala­mint az ehhez tartozó közös legelőből járó 12/ззбо rósz legelő illetőség, összesen 1156 frt ' becsárban, továbbá az А II. 12421/2 hisz. a. szőlő az öreghegyi dűlőben 711 n. öl, a 12422 hrsz. a. kert ugyanott 53 n. öl, a 12423/2 hrsz. a. legelő az öreg szőlő dűlőben 326 n. öl és a 12424/2 hrsz. a. szőlő ugyauott 750 n. öl terü­lettel, összesen 418 frt becsórtékben, mely in­gatlanok Szenohradszky Pál tulajdonául vannak bejegyezve, végrehajtatónak 231 frt 20 kr. és jár. erejéig, valamint az Első duuavidéki taka­rékpénztár csatlakozott korábbi végrehajtónak V533 frt tőke, 100 frt költség és 54 frt 30 kr. s jár. erejéig, valamint Szenohradszky Erzsébet csatlakozott végrehajtónak 350 frt és jár. erejéig fennálló követelésének kielégítésére az 1898. évi junius hó 6-ik napján délelőtt 10 órakor ezen tkvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10°/o-át, készpénzben, vagy az 1881-ik évi LX-ik t.-czikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én'3333. szám alatt keltigazság- ügyminiszteri rendelet8-ik §-bankijelölt óvadék- képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye­zéséről kiállított szabályszerű elismervényt át­szolgáltatni. Kiskőrösön 1898. évi márczius hó 29-ón. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Mandel, kir. aljbiró. 1730/1898. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskőrösi kir. járásbíróság mint tlkvi. hatóság közhírré teszi, hogy a Nagyszebeni földhitel intézet végrehajtatónak, Lesták Ödön dunapataji lakos végrehajtást szenvedő elleni 130 frt tőke követelése s járulékai iránti végre­hajtási ügyében a kiskőrösi kir. járásbíróság te­rületén lévő Tázlár község határában fekvő s a tázlári 477. sz. tjkvben végrehajtást szenvedett tulajdonául felvett А I. 1. 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. sorsz. (901—913, 915—919, 921—923) / d / 6, 7, 12. 13, 14, 18, 45, 46, 54. hrsz. 16 hold 800 n. öl, 20 hold 1164 n. öl, 16 hold 800 n.öl, 3 hold 398 n. öl, 4 hold 130 n. öl, 3 hold 398

Next

/
Oldalképek
Tartalom