Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-09 / 2. szám
II. évfolyam. 2. szám. Kun-Halas, 1898. Január 9. KUN-HALAS SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: Fő-uteza 1254. Megjeleli minden vasáru a p. HIRDETÉSEK DIJA: 3 hasábos petit sor előfizetőknek 3 kr. nem előfizetőknek 5 kr. Kis Hirdetőben 40 kr. bélyegilletékkel. Egyes szám ára 10 kr. Előfizetési ár: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt 50 kr., 3 hóra 1 írt 25 kr. Nyilttér: 3 hasábos petit sor 10 kr. V illám vi lágitásu n к. A haladó korban megái Inunk nein szabad. Örök igazság az, hogy a népek zajában, a közélet terén, a haladás közepeit a megállás — halált jelent. E városban minden feltétel megvan ahhoz, hogy a közélet fejlődő irányzatait, a közéletben nyilvánuló s megvalósításra váró eszméket szunnyadó állapotukból az ébrenléthez segítsük, a jámbor óhajtásokból tényeket, megtörtént dolgokat állítsunk elő. Korunkat a gőz- és villamosság korszakának szokták nevezni s ez elnevezést méltán meg is érdemli, nemcsak azért, mivel e két hatalmas tényező alakította át, hozta létre a kort, melynek áldásos vívmányait, folyton gőz- és villám-erővel történő tökélyesüléseit bámulhatjuk, hanem mert a haladás, mit e korszak felmutatni képes, ép oly meglepő és bámulatos, mint gyors, épen olyan, mint a két óriás, mely ezt létre hozza: a gőz és villamosság. A fáradhatlanul kutató, soha megpihenni nem tudó emberi elme megtalálta a módot, melylycl a távolság okozta akadályokat leküzdheti, melyekkel úgyszólván szárnyakon repülhet oda az ember, hová őt az élet viszonyai hivják, alig néhány óra alatt elérhet oda, hova azelőtt napok kellettek s melylyel manapság ezer és ezer mérföld távolságról beszélhet ember társával, daczolni tud a kicsiny ember a nagy természetnek még csak rövid néhány évtized előtt is legyőzhetlennek tartott fenséges nyilvánulásával: az ég villámaival, melyet lehozni tud a felhőkből s levezet a föld mélyébe, oda, hol az ember alkotta müvekben többé már kárt nem okozhat. Megtalálta az -emberi elme a módot, melylyel a különben megköze- lithetlen „nap“ fényét is túlszárnyalhatja, melylyel sötét égből tündér fényt varázsolhat, éjjelből nappalt alkotott magának. S mindezeket a halhatatlan vívmányokat eléri a termeszét titkaiból ellesett és onnan megfejtett — villamos- s á g g a 1. Ezt az égi adományt tökéletesíti, fejleszti a soha nem fáradó elme a jelen korban. Ez az adomány, ez a felfedezés sarkalja, üsztökéli a modern technikát újabb alkotásokra, melyekkel az emberiségnek olyan ajándékot ad, minek megbecsül- hetlen értékét csak az az ember érdemli meg, ki tud és akar vele élni. Egyik ily világra szóló alkotása a technikának : a villamosságnak világításra való berendezése. — В e tekintetben manapság már oly tökélyt ért el a technika, hogy — nem akarunk kíméletlenebb szavakat használni — aki ismeri a villain világítást, csak szánalmat ébresztő s nevetséges conservativisnms- nak tekintheti azt a törekvést, mely abból az elvből indulva ki, hogy „a mi jó volt tegnap és ma, az jó lesz holnap is“ — maradni akar a régiben. Aki igy gondolkozik, annak nincs többé létjogosultsága a közélet irányzásában. aki maradni és nem ha- 1 a d n i а к a r, az megtagadhatja az ember rendeltetését, czélját; olyan mint a strucz madár, mely fejét a homokba dugja s többé látni-hallani nem akar a körülte történtekről. Istennek hála ! —leszámítva az ügy iránt kellő tájékozottsággal nein bíró не- hány polgártársunkat — mi mindnyájan a haladó korral kívánunk lépést tartani s nem akarjuk, hogy városunk visszamaradjon a többi városok mögött, melyek megragadják a kínálkozó alkalmat s gyakran még erejüket felülmúló anyagi áldozatokkal is sutba tétetik a várost csúfoló régi petróleum világítást s behozzák a nem is hasonlítható s e mellett nem drágább villamvilágifást. Őszintén szólunk, a mikor azt mondjuk, hogy ma, a mikor a villám világítás már oly tökéletes, s a mellett annyira olcsó, csak botrány köve lehet egy városnak a petroleum világítás. Halas város, a költségvetési előirányzat szerint, világításra és lámpákra 1628 frt 47 krt vett fel a jövő évi budgetjébe. Mindanyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy városunk vilagitása nemcsak hogy ezen 1628 írtnak meg nem felelő, hanem egy általában létezőnek alig tekinthető. Merő nyomorúság az egész. Az utczai lámpák rendszertelen kezelése, hiányossága és elégtelensége rég óta panasz tárgyát képezi, úgy annyira, hogy annak fejlesztése és más alapokra helyezése általános köz-óhajjá vált. Már pedig, ha magát az utczai világítást, a város a petróleummal való világítással anyi rá fejleszteni akarná, hogyannak némi látszata legyen, a mostanihoz még egyszer annyi fényt kellene beállítania, hogy az a mostani sötétségből a megláthatóságig kibontakozzék, a mi újabb 1600 frtot venne igénybe. De még akkor sem szűnnének meg a lámpagyujtogatási mizériák, a melyek most nap-nap után ismétlődnek. Tovább kisértenének a lámpa gyújtogatok szeszélyei, a vállalkozó nyerészkedési vágya, az idő viszontagságai, a melyek hol eloltják, hol meggyujtják a szegényes petroleum mécseket, de állandó, biztos és kielégítő fényt soha nem engednek. A városnak, mint erkölcsi testületnek tehát, nemcsak kulturális czélból eredő erkölcsi kötelessége a villám világítás behozatalát a rendelkezésére álló eszközökkel miden áron elősegíteni, hanem gazda s á g i szempontból, az ésszerűség szava is, erre kötelezi. íme a példa! Most a város utczáit 71 lámpa világítja, a városi épületekben pedig 15 lámpa ég, összesen tehát 86 lámpája van a városnak, a mi évenként 1628 frt 47 krjába kerül, a melyen kívül a hivatalokban felhasználni szokott gyertya évi számlája átlag 250 frtot tesz ki, — úgy, hogy világítás czimén, a város évi kiadása 1878 frt 47 kr. Ezek szerint a városnak egy lámpa évenként 21 f r t 76 к r j á b а к e- rül. Éhez viszonyítva a villam világítást, az arány ez: egy hektó-wat fény kerül 4 krba, ez egy óráig 2 lámpát táplál; egy lámpa tehát egy óráig kerül 2 krba ; évi átlagos utczai világítás körül-belül 1000 órát tevén ki, egy villa in fény 20 fr tj áb a к e r ü I a városnak, a mely 16-s z о r n a- g у о b b f é n у t á d, mint a mostani, úgy, hogy a költség előirányzatba vett 1600 — 1800 írton a város 1 6-s z о r nagyobb itttenzivitásu fényt kap, mint a mostani, a mely intenzivitást, ha ismét egységekre akarnék osztani, mondhatnék, hogy a 86 — 90 világitó test helyett, ugyan- a z о n pénzen 1376 gyertya fényt nyerne a város. Nem akarjuk magunknak vindikálni .azt, hogy ezen számadás az utolsó kraj- czárig, az utolsó gyertya-fényig csalhatatlan. mert hiszen a gyakorlati életben minden számítás több kevesebb ingadozásnak van kitéve, de azt elmondhatjuk, hogy ha számításunkat menten minden Szélsőségtől, a közép alapnak tekintjük, csalódásoknak kitéve nem lehetünk. Már pedig ezen számítást a több oldalról eddig beszerzett különböző adatok alapján állítottuk egybe. A mi most már a villam világítás létesítésének kérdését illeti, arra nézve két féle propozitiónk van. Vagy kezelje és állíttassa be a város házilag, a mint azt Kecskemét is teszi, és pedig az ottani főmérnöki hivataltól személyesen nyert informátióink szerint, szép haszonnal, vagy pedig, a villum világítás beállítására, részvénytársaság volna alakítandó. A villamvilágitás berendezése, ezen város szükségletéhez képest, körül-belül 50-51 ezer forintba kerül ne. Amcnyiben a város a házi kezelésbe nem menne bele, ezen összeg beszerzésére ki kellene bocsátani 800 darab 50 frtos részvényt, a melyből 400 darabot 20,000 frt értékben maga a város, 100 darabot 5000 frt értékben a takarékpénztár, 40 darabot 2000 frt értékben a bank és 260 darabot 17000
