Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
Deczember 11 KUN-HALAS. 1898. donié, Molnár К. Sándorné. Orbán Lajosnó, Róbék Imrónó, Szabó Perencznó, Szikszay Gá- borné, Szombaty Józsefné, Tóth Imrénó, Tegzes Jánosné, Zilah Jánosnó, Yaluska Pálné. Leányok: Állaga Irén, Babó Ilonka, Babó Jolán, Lovassy Adél, Martinyi Róza, Róbék Eszti, Szikszay Túlia, Tegzes Juliska, Tóth Iduska, Tóth Zsófia, Zilah Emma, Zsigrai Lidika és Ilonka, Yaluska Juliska. Felül fizettek: N. N., Fekete József, Gyenizse Lajos, Márkus Imre, Modok Sándorné, Nagy Feroncz, Pázsit Pál, Tegzes Iánosné, 50—50 krt. Morell Péter Nagy - Füredről beküldött 2 irtot, melyért ez utón is köszönetét mond a rendezőség. — Főbirő választás. Szomszédaink, a jó majsaiak fej nélkül' vannak. Üres a főbírói szók s most az egyes pártok jelöltjeik érdekében erős küzdelmet fejtenek ki! A választás még e hóban megtörténik. — Tánezmulatság. A halasi ev. ref. főgymn. ifjúság 1898. évi decz. 16-án a nagy- vendéglő nagytermében szegény tanulók segélyezésére, színi előadással egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Színre kerül Bérezik Árpádnak a „Házasítok“ czimti vigjátéka. Közreműködnek. Musa Erzsiké k. a. Fridrich Giziké k. a. Szabó Ilonka k. a. Rúth László, Babó Zsófika k. a. Paprika Antal, Szilády Sándor, Szabó Jo- lánka k. a. Pázsit Ilonka k. a. Osepella József, Stepanek Ernő, Fratricsevits János, Decleva Rezső. Az előadás kezdete este 7 órakor. — A halasi cv. ref. felsőbb leányiskola zenetanára ma, 11-én, az intézet helyiségében, növendékeivel az első házi hangversenyt tartja meg. — Árlejtések. A város közönsége részére teljesítendő két rendbeli építkezés építő munkálatai a legközelebbi napokban árlejtés utján vállalatba fognak adatni s ez okból a helybeli ópitő-iparosok figyelmét ez utón felhívjuk arra, hogy a városi kórház kibővítéséhez szükséges összes ópitő-munkák 2138 frt 58 kr. kikiáltási árral f. hó 14-én d. e. 9 órakor, a rendőrkapitányi épület kibővítésének épitő-munká- latai pedig 1606 frt 75 kr. kikiáltási árral f. h ó 21-én d. e. 9 órakor a városi mérnöki hivatalban megtartandó Írásbeli zárt és szóbeli nyilvános árlejtésen fognak vállalatba adatni. Mindkét árlejtés és vállalat feltételei a hivatalos órák alatta v. mérnöki hivatalban tudhatok meg. — A mérlegház kezelés és mérési dijak bérletére vonatkozó, mai számunkban közölt hirdetményre e helyen is felhívjuk az érdeklődők figyelmét. — A főgimnáziumi ifjúság figyelmébe. ügy halljuk, hogy az ifjúság által legközelebb rendezendő tánczmulatságra a szabadkai czigányokat szándékoznak áthozatni. Tekintettel, hogy a mulatság a szegénytannlók felse- gélyezésóre rendeztetik, — nem tartjuk helyesnek, hogy a jótókonyczól rovására a sokkal többe kerülő vidéki bandád alkalnazzák! Ha a helybeli muzsikusoka reuniókat megelégedésre „kimuzsikálják,“ — azt hiszszük, hogy az ifjúság igényeinek is megfelelnének. Aztán meg, ha nincs a czigánynak kenyere, a nagyközönséget szokta pumpolni, tehát ez okból se tartjuk helyesnek az ifjúság semmivel se indokolható szándékát. Mindezeket a rendező-bizottság szives figyelmébe ajánljuk. — A függi fi onségi és 48-as kör ma délelőtt tiz és fél órakor a kör helyiségében gyűlést tart. — Kántor választás Majsánehól2-ikén lesz. Eddig 12 pályázó van. Hir szerint a halasi, moholi és kis-zombori kántorok valamelyike lesz a győztes. Annyi azonban kétségtelen, hogy: a 17 pályázó közül egy győz! — Yörheny ragályos betegségben a múlt héten hivatalosan bejelentett 110 betegedési és 7 elhalálozási eset fordult elő. Tegnapig összesen 158 gyermek betegedett meg és 71 halt el. A betegek ez időszerinti létszáma mintegy 74. Az elhaltak között iskola köteles gyermek 33 volt. Különös, hogy ezen betegség nem csak a kis gyermekek között, hanem a felnőttek között is pusztít, már több 20 éven felüli egyén halt el ezen ragályos betegségben, legutóbb Kerekes Antal 30 éves vasúti munkásnak vette el az életét négy napi betegeskedés után, kinek egy 3 és egy V2 éves két kis gyermeke — kik már mint egy 8 nap óta betegek — most haldokolnak ugyancsak ezen betegségben. — Színi estély. Sió Ferencz recitátor legközelebb városunkban színi estélyt fog rendezni. A műsorból kiemeljük: 1. Az udvarias ember. (Vig monolog) 2. A légy. (Vig monolog) 3. Despetár ur, vagy: a. kinek semmihez nem volt kedve. (Humoros monolog) 4. Az örült. (Szavalat) 5. A hajótörés. (Drámai monolog) 6. Szeretem a nőket. (Vig monlog) 1. Tetemre hívás. (Szavalat) 2. A kovácsok sztrájkja. (Komoly monolog) 3. Othello, Shakespeare tragédiájából részletek. (Ricitáció.) 4, A statiszta. (Humoros monolog) 5. A rákok külön szobában. (Vig monolog.) — Megszűnt a sertés vész. A megye törvényhatósága a helybeli rendőrkapitányság felterjesztése alapján a sertés vészt városunkban hivatalosan megszűntnek nyilvánította. Éhez képest sertéseknek felhajtása városunkból ezentúl úgy a heti, mint az országos vásárokra szabad. NYILT-TER*) Ту ük ólba szorult tudós. Majsán Dr. Sasvári Sándor a járvány tartama alatt egy tyúkólban szedeti a tudásfájának gyümölcseit — befogván az ólba 15—16 különféle vallása nebulót s azokat baromfimódra tömi a járványos baezilusokkal. Tlj tudós. Majsán e hó 7-én voltaz irnok- választás. Megválasztották Grosz József toliászt. Ez a toliász minden Írói képességét a kecskeméti kir. törvényszék zárdájában sajátította el, — hova bizonyára nem a hazaszeretet lángjai csapkodták be. Szabados Sándor. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal fele lősséget a szerk. krumplit a répát, hizlaljunk állatokat lesz bőven pénz visszatérül a mit részvényekbe fektetünk. Ha a nagybirtokosok e téren hallgatnak szólaljanak meg ezren és ezren a kisbirtokosok, s a mi jótKis-Bóren, Mezőhegyesen láttunk azt javunkra honosítsuk meg a mi tájékunkon is.“ íme csak rövid vonásokban mutattam fel, hogy mimindent lehet tanulni a tanulmányúton a kisgazdának, ha oda nem bámulni, nem mulatni megy, hanem tanulni. Mélységes hálára kötelezte le Darányi miniszter ur a kisbirtokosokat ez intézkedésével. A fődolog, hogy a vezető mirdenre kiterjedő figyelemmel ne hagyjon elsuhanni semmi hasznos dolgot a tanulmányúiban, hanem fáradhatatlanul figyelmeztesse őket a látott dolgok részleteire, hasznára. — Magyarázzon, oktasson, lelkesítsen, vidám, érdeklődő hangulatot teremtsen, akkor a tanulmányút, kimondhatatlanul hasznos leend. Jól kell szervezni az utazó csapatot. Ki kell válogatni, a tanulni szerető, gondolkodó kisgazdákat. Egy községből elég 8 —10 kisgazda, hogy ezek aztán haza jöye, hirdessék, hogy ott mit láttak. Nem helyes egy községből 50—100 embert venni, tanulmányútra, ezek a mindig együtt levő emberek hamar aluszókonyokká lesznek, hanem több községből, nagyobb vidékről, kell össze to- borzani a legórtelmesebb kisgazdákat, hogy ezek összebarátkozva, mindig élénk figyelemmel kísérjék a tanulmányutat. Az értelmes úri emberek szükségesnek tartják a tanulmányutakat, ezt bizonyítják, a szőlészeti, gazdászati körutak, bizonyára ép oly szükséges az a kisbirtokosokra nézve is. Nagyon helyes utat választott a miniszter ur a kisgazdák értelmi emelésére, midőn a tanulmányutazást elősegíti. Nagyon kifizeti magát gazdag eredményében ez az újítás. A közönségen a sor, hogy az áldozatot buzgóságával és tanulásával kiérdemelje, lássa be, hogy a kormány felismerte bennük a nemzetet fenntartó ős erőt, s azt fejleszteni kész. Szivünkből kívánjuk, hogy a tanulmányutak mindinkább eredményezzenek gazdag gyümölcsöt. * * Az asztali szőlők szállítása. Mindenekelőtt az asztali szőlőknek, ha kereskedésbe jönnek, tisztáknak kell lenniük, mert máé egyes rothadásnak indult bogyók, egy egész szállítmányt tönkre tehetnek a legjobb csomagolás mellett is. A szőlőtt szállítás előtt alaposan meg kell tisztítani és a hibás bogyóktól megszabadítani. Ha hoszab utat kell megteniök, azok szántásához legjobb, füzfakosarakat alkalmazunk még pedig szellőseket és alacsonyakat. Minden más nagyságnál előnyösebbek az 5 kilós kosarak, miután nagyobbakkal nem járnak el oly szolidan és máskülönben erősebbek is. Ezek postán is szállíthatók, a mi már maga nagy előny. Legkedveltebbek és legelterjettebbek a kerek kosarak. A csomagolásnál való eljárás a következő: Mihelyt kiválogattuk és megtisztítottuk a szőlő- fürtőket, selyem papírba göngyölítjük ás a közönséges pl. újságpapírral kibólelt kosarakba úgy rakjuk, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek s ez által minden mozgást megakadályozzunk, emellett arra kell ügyelnünk, hogy a berakásnál ne eszközöljünk nagy nyomást. A hézagokat aztán papirszeletekkel és befottes papírral letakarjuk, a födelet lassan és vigyázva ráillesztjük. Utóbbit aztán spárgával, melyre egyidejűleg a czimkót is illesztjük, néhány öltéssel bevarrjuk. Asztali szőlőt ily módon csomagolva hoszabb útra is küldhétünk annélkül, hogy rendeltetési helyükre érve kárt szenvednének. Üde kinézésűket gyakran megtartják és olyanok, mintha épen akkor szedték volna le a tőkékről. Mindehhez persze ügyesség és gyakorlottság kell, mit azonban rövid idő alatt el lehet sajátítani. A fő dolog azonban, hogy a szőlőket szellős kosarakban szorosan csomagoljuk, hogy meg ne lehessen rázni. Sz. B. L. * A szőlők trágyázása. Ha módunkban áll, igen jó, ha a felhasználandó trágya ló-, szarvasmarha- és sertés trágeából vegyesen van, s azt lehetőleg érett állapotban télben, legalább is 6—8 Celsius fok hizegben a fagy, esetleg a hó tetején terítjük szót. Ezgn eljárásnak némi hátránya az, hogy a fagy némi táperőt elvon belőle, mig annak tartalma eső és lióviz által ki- lugozódik, esetleg belekapáltatik, de ezen veszKÖZGAZDAS ÁG. Kisbirtokosok mezőgazdasági tanulmányútja— Irta: Vasadi Balogh Lajos. — (Folytatás és vége.) Láttuk a tej, krumpli, répa feldolgozását, beláttuk szomorú sóhajtások között, hogy a mi mezőgazdálkodásunk félkezü ember, egyik kezével dolgozik csak, mikor termeli a nyers termel- vényt, a másik kezünk a zsebben van, mert nem dolgozunk fel. Pedig hát az igazi haszon, az igazi jövedelem ott van, mikor a mit termelek, feldolgozva adom el. Nagyot néztünk, mikor a vajkészitő házba mentünk. Épp akkor hoztak oda 200 liter frissen fejt tejet az istáiéból. Beleöntötték egy kádba, abból folyt egy gyorsan forgó gépbe, melyből két cső nyulott ki. Uramfia, nini, egyik csőből jött a sovány tej, a másikból a tejfel. Ezt a tejfelt beöntötték a köpülőbe, 20 perez alatt kész volt a finom vaj. Megmagyarázták aztán, hogy a készített vajat eladják 1 frt 20 krért kilóját, 19 liter tejből készül egykiló vaj. A sovány tejjel táplálják a borjukat, csikókat és hizlalnak maíaczokat, a melyeket drága pénzen eladnak. Ekkor belátták a kisgazdák, hogy a tejnek ezen feldolgozása igen nagy haszonal jár. De kisgazda ezt maga megteremteni nem tudja, drága lévén a gépberendezés, de igenis megtehetik, ha „tejszövetkezeteket“ alakítanak. Innen a tejkamrából, elmentünk, a hizó- marhák istállójába. A meglepetésnek, bámulatnak kifejezésével néztük a sok szép marhát. Kisgazdáink csodálkozva kérdezték, hogy mivel tudják ily nagyon kihizlalni ezen állatokat, csak elhttltek, mikor megtudták, hogy a hizlalásnál fődolog, a krumplitörköly, mely a keményítő gyárból kerül vissza, erre tesznek darát, és ezzel hizlalják meg e marhákat. Hej: csak nálunk is volna ilyen gyár sóhajtottak a gazdák. Siettem közbeszólni. „Bizony jó barátaim, úgy is lehetne ám csak boldogulni, ha ilyen gyárakat talánánk hazánk több vidékén. I)e ha nincs, hát megkell teremteni, lelkesedjünk fel, s mi kisbirtokosok adjunk össze annyi pénzt a mivel meglehetne, egy-egy gyárt teremteni. Legyen egy részvény ára 10 frt. Ezt megveheti, minden szegény a ki mennyit bir, annyit vegyen, aztán dolgozuk fel a
