Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1898-11-20 / 47. szám

November 20. KUN-HALAS. 1898. A zöldtrágyázásról már igen sokat Írtak, de hát ez is egy oly dolog, melyről nem lehet eleget Írni, azért nem vélek felesleges munkát végezni, a midőn a zöldtrágyázásról egyet-mást elmondok. A zöldtrágyázás, habár csak pár évtized óta nyert nagyobb mezőgazdasági fontosságot, már az ókorban ismeretes volt és több mint 2000 évvel ezelőtt római irók is melegen aján­lották vala. Olaszország és Dél-Francziaország- ban előszeretettel alkalmazták e ezélra a csilag- ftirt növényt. Németországban szinte rég idő alkalmazzák a zöldtrágyázást. A zöldtrágyázást illetőleg első sorban is tisztába kell jönnünk azzal, hogy: mi alapja van a zöldtrágyázásnak ? A mint tudjuk, az újabb vizsgálódásokból kiderült a hüvelyes növények azon sajátsága, hogy bizonyos alsóbb szervezetű baktérium ter­mészetű organismusokkal symbiosisba, közösség­ben élnek, mely szervezetek hozzák létre a hüvelyesek gyökerein az ismeretes apró gumócskákat. Ezek a gumocskák már azj[50-es években észleltettek Wulffen és Lachmann által, azonban csak eredetét és élettani jelentőségét még nem tudták megmagyarázni, mig végre Hellriegel kimutatta, hogy a gumócskák bak­tériumokat tartalmaznak, melyek valószínűleg képesek a talaj szabad lényegét assimulálni. A hüvelyesek tehát, melyek az organizmusokkal életközzösségben élnek, gyökmaradványaikkal a talajt kötött légenynyel nagy mérvben gazdagít­hatják és a következő növények lógenyforrásul szolgálnak. Ha az ily növények gyökmaradványai is gazdagíthatják legényben a talajt, mennyivel nagyobb lesz a tápanyagszaporulat, ha az egész növény mint zöldtrágya a talajba kebeleztetek. A zöldtrágyázás különösen állatállomány­ban szegény gazdaságokban lesz helyén, de más gazdaságokban is ki lehet használni előnyeit és az állatok számának kevésbitése zöldtrágyázás alkalmazása mellett csak ott lesz helyén való. a hol az állati termények nem könnyen és elegendő magasan értékesíthetők, vagyis a hol gyenge állattartás mellet nagyobb tiszta jövedelem várható. A zöldtrágyázás mint köztes vetés, ha különben egyébb körülmények megengedik, bár­mely vetési rendszernél alkalmazható. A gazdazágban a zöldtrágyázás különféle módon vihető keresztül és pedig: 1. Az ugarnak zöldtrágyázási czélból való bevetése. 2. A tarló után való vetés. 3. Köztes vetés utján. Az ugar bevetése zöldtrágyázási czélból általában nem ajánlható, mert egy egész termést elveszítünk általa és csakis ott alkalmazható, a hol a közlekedési és munkás viszonyok kedvezőt­lenek, továbbá külterjes gazdálkodásnál. Kivételes esetekben megengedhető lenne csillagfürtöt vetni oly formán, hogy a mint a hüvelyek megértek, azok zsákokba külön szeden- dők, a szárrószek pedig alászántandók lennének. A tarló után való vetés zöldtrágyázás czél- jából ott lehetséges, hol a főnövény korán le kerül a földről, hogy a zöldtrágyázás czéljából elvetett növénynek elég ideje legyen a teljes ki­fejlődésre, továbbá, hol a talaj és időjárási viszo­nyok a bevetett mag gyors és megfelelő kikelé­sét biztosítják. A köztes vetés zöldtrágyázási czélból ked­vezőtlen éghajlati viszonyok között és homokta­lajoknál a legbiztosabb és legmegfelelőbb mód. Itt azonban azon nehézséggel állunk szemben, hogy e ezélra csak kevés hüvelyes növény alkal­mas, de másrészt a főnövóny is némileg meg­sínyli és terméscsökkenés állhat be. Összehasonlítva a zöldtrágyázás e három módját, azon eredményre jutunk, hogy az ugar zöldtrágyázása legkedvesebb haszonnal jár. A köztes vetés, a hol keresztül vihető a legelőnyösebb, végre a tarló bevetése zöldtrá­gyázási czélból a legtöbb tőke és munkát igényli tehát a legintensivebb módja a zöldtrágyázásnak és a hol a gazdasági viszonyok megengedik, a legmegfelelőbb és legnagyobb haszonnal jár. A zöldtrágyázás sikerülésének első felté­tele az e czélból elvetendő növények megfelelő kiválasztása. Ily ezélra úgy könnyű, mint nehéz talajokba első sorban oly növények alkalmasak, melyek az illető talajokban biztosan és könnyen megteremnek. Ezek közül azokat kell kiválasz­tani melyek egyszersmind talajgazdagitók és rö­vid idő alatt lehető nagy mennyiségű lógenyt képesek össze gyűjteni és nagy tömege szerves anyagot adnak, e mellett gyökereikkel mélyen hatolnak az altalajbaj mert ez által nemcsak ma­guk, hanem az utónövények is biztosítva vannak a szárazsággal szemben, a mi könnyű talajoknál nagyfontosságu kérdés. (Folytatjuk.) Юг. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Mar 0a jó copfot inai? Kérjen mindig csak Tokaj város czimerével (kígyós kereszt a hármas hegyén) mert különben értéktelen hamisítványt kap. Kapható: minden gyógyszertárban és nagyobb füszerkereskedősben. Főraktár Kun-Halason: Pintér Barnabás gyógyszertárában. 6—2. Tisztelettel értesítem an. ó. közön­séget, hogy a Kolozsváry-féle bazár épü­letben czipész-üzletet nyitottam. Elválla­lok minden e szakmába vágó munkát, férfi- és női czipőket a legújabb divat- szerint, jutányos árakon. Szolid munka és pontos kiszolgálás. Megrendelések mér­ték után a legpontosabban teljesittetnek, javítások elfogadtatnak. A nagyérdemű közönség szives tá­mogatását kérem 3—2. Kónya Ferencz czipósz. Rendkívüli hatású fogcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 30--30 ' fogcseppekre, melyek még minden esetben a. leg­makacsabb fogfájást is, nem perezek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Eh fos Heg ára 25 fo. a készítő Bencsik Lajos gyógy­szerésznél Szegeden. Továbbá Csinosak Béla Úr gyógy­szertárában HALASON. Halas, 1898. Nyomatott Práger Ferencznél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom