Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-13 / 46. szám
November 13. KUN-HALAS. 1898. toka s jövedelmi forrása állagának megtartása vagy megváltoztatásával, annak jövedelmét megsokszorozza! Nem is kell követendő példát más viszonyok közt levő távoli városoknál keresnünk, itt van a szomszéd Szabadka és Kecskemét példája, melyek jövedelmet alig hajtó, holt tőkének tekinthető ily földbirtokaikat értékesítve, azt más alakú és természetű, de megfelelő jövedelmet is hajtó jövedelmi forrássá alakították át. Azt hisz- szük, hogy ha egyéb nem, a hova-tovább elviselhetlenné váló pót-adó növekedés megteremtendi az elhatározást s főleg a tervben levő s minden valószínűség szerint a közel jövőben kiépülő halas-jan- kováczi vasút létesüiése esetén semmi idegenkedéssel sem fog találkozni e csaknem holt tőkének tekinthető földbirtoknak esetleg telepítés, vagy más utón való értékesítése. A költségvetés bevételi czimeinek sorában VIII. helyen találjuk a községi iskolák jövedelmét 5328 frt 43 kr. összeggel. A sorozatban az utolsók közt áll ugyan, de fontosság takintetében az elsők közé helyezendő e czim, mely a fokozott figyelmet nem csak tárgyánál fogva hívja fel, de követeli azt azon okból is, mert úgy a bevételi, mint a kiadási — s főleg ez utóbbi — tételek közt az elsők elsői közt foglal helyet. A most említett czim bevételi s kiadási előirányzatai változásának hú képét a következő összegek adják szén a jegyzésre. A gólyák közül egyedül ő lett tisztviselő s ékes stílusban mathematikai képletekkel vegyítve (mert technikus az istenadta) vezeti a jegyzőkönyvet. Mellette Írásaiba merülve ül Békés Gyula a kör érdemes titkára, ki a tagokat számon tartja, lakásukat feljegyzi. Az elnöktől balra Kellner ül sápadtan tekintve a nyitott pénztári könyvbe, melybe igen ritkán kerül tagsági dij lefizetését jelző betű. Mellette Borbély az ellenőr melancholikusan s némi bizalommal tekint a tagokra, hátha valakinek kedve jönne tagsági dijat fizetni Hátul a pamlagon üldögél magában az alelnök az öreg Szász, s a borok uj osztályozásán töri fejét. Amott egy társaságban Dobó Kálmán oktatja a kis Pap Dinczit, hogy ne tanulja agyon magát, hiszen a diploma húsz óv múlva is csak diploma lesz . . Da a kis Dinczi nem hagyja magát, s a másik pillanatban Hubert barátjával már uj ábrázoló geometriai problémákon töri a fejét tele rajzolva a márvány asztalt hihetetlen ábrákkal. Zostyák (most Zoltán) János megvetéssel móri végig a küzködő „kővágókat“ s gyorsan eldörg egy idézetet a római jogból, melyet egyedül tart igaz tudománynak. A sarokban a kis Kájel tart hittérítő előadást, a mellette állóknak. Megy er esi ravaszul sunyit, mert theolagus létére nem sokat hisz Kájel hitágozati kijelentésében, — miként annál több áhítattal hallgat a flegmatikus Dór, a derek magyar barát ruthén Lyikár és a tüdővészes kis Schwarcz. Egy másik társaságban Fülöp Sándor öreg filosopter vikzi a szót és nagy hévvel magyarázza, hogy „bálat“-e vagy „bált“ rendezünk. Holier Kálmán türelmesen hallgatja, Zábóji sem mond ellent, sőt a gólyák csapata Bibor, Milasin stb. egyenesen csodálattal tekint felé. De annál nagyobb megvetései fordul el tőle filosopter társa Bartek, s kezdi lelkesedéssel előadni a „kék szin befolyását a görög színművészeire.“ Elvonulva sötéten magába mélyedre üldögél Dencz Ákos, a kör legöregebb tagja s kesereg a kör jövője felett, melyet nagyon Év: Bevétel: Kiadás: 1894. 4584 frt i 63 kr. 12425 frt 43 kr 1895. 5129 „ — ., 13622 „ 43 „ 1896. 5133 „ 10 „ 14313 „ 7 1897. 5133 „ 10 „ 14852 „ 45 1898. 5265 „ 30 „ 15611 „ 87 1899. 5328 „ 43 „ 17437 „ 48 . Oly összegek ezek. melyek minden magyarázat nélkül is ékesszólóan bizonyítják városunk közönség-nek dicséretes áldozatkészségét az erre legméltóbb téren. Pedig ezen összegekkel koránt sincs kimerítve a tan és nevelésügyi kiadások sorozata, mert az 1899. évi költségelőirányzatban a fenti 17437 frt 48 kr. kiadáson kívül ugyan e czélokra hét tételben összesen még 1408 frt 79 kr. kiadás irányoztatott elő, melylyel együtt e kiadások 18846 frt 27 krnyi összegre rúgnak. Alig hisszük, hogy e kiadások ellen, daczára jelentékeny összegüknek; ismerve nemes s üdvös czélzatukat, bárki is tiltakozzék, vagy azoknál a czél érzékeny sérelmével megszorításokat követelne. Nem is e czélzattal, hanem csupán városunk közönsége áldozatkészségének s a kor kívánalmait méltányolni tudó i n te 11 igenez i ájá n ak bizo ny itékául soroltak fel a fentebbi adatokat, melyek kétségtelenné teszik azon körülményt, hogy városunk közönsége nehéz anyagi viszonyai közepette sem tér ki e téren kötelezettségeinek teljesítése elől s midőn költségvetéseiben a természetszerűleg csak szivén visel. Szóval mindenkinek meg van a maga társasága ............ * * * De szól az elnöki csengettyű s csend lesz. Az elnök lelkesedésre buzditjá kör tagjait, kéri őket, hogy tagsági dijaikat minél előbb váltsák ki (mindenki elsápad) s enyuttal indítványozza, hogy minden hó első szombatján társas vacsorák tartassanak. (A filosopterek bizalommal tekintenek az elnök felé). Azután választmányi tagokat választanak. Dobó Kálmán, ki jelenleg a tecknikai tudományok egyszerűsítésén fáradozik, nagy mérvű elfoglaltságára hivatkozik, de azon feltétel alatt, ha neve a „Kun-Halas“-ban megjelenik, elfogadja. Bartek meghatva köszöni meg a bizalmat, s mindjárt jelenti felolvasását. „Az óriás kifli szerepe a világtörténelemben“- czim alatt. Pap Dinczi hiába hivatkozik elfoglaltságára, az ifjabbak nem engedik, hogy ‘lemondjon. Majd elhatározzák, hogy november 19-ón szombaton a kör felolvasással és szavalattal egybekötött estélyt tart. Általánosriadalmat okozott a bál kérdése. Öregen és ifjuan egyaránt erős izgalom vett erőt. Dencz Ákos erősen opponál, fél a deficittől; a fiatalság Megyercsí és Holzspach-chal ólén követelik a mulatságot. Határozatba ment, hogy a kör a jövő óv február havának hamv azó szerdai hetében feltétlenül bálát rendez Halas óm. Kiküldtek egy albizotságot a mulatság tervezetének előkószitósóre. Majd az elnök bezárta az ülést és a tagok vig poharázás, jó czigányzene mellett várták be az időt, mikor rémesen, szívtelenül ütötte a Bazilika nagy harangja az éjféli tizenkettőt . . . Reggeli harangszóra aztán még Pap Dinczi is haza keveredett. — V. — igen mérsékelt arányban emelkedő bevétellel szemben rohamosan emelkedő s 1899-ben már 40 százalékkal emelt kiállásokat vesz fel költségvetése terhére, melyben az összes kiadásoknak több mint 14 százaléka nevelési s tanügyi czélokra fordittatni rendelteték, a város közönsége egyik legszebb bizonyítékát adja kötelességgérzettől áthatott értelmi fejlettségének s áldozatkészségének. Hogy e téren mégis számos kívánni való marad fenn, egyáltalán nem az áldozatkészségen, hanem a mostoha viszonyokon múlik, melyek még az elsőrendű szükség követelményeinek kielégítéséhez megkivántató anyagi eszközöket is csak igen korlátolt mérvben bocsátják rendelkezésre s megbénítják a lcgüdvöscbb czélra törekvő nemes áldozatkészség erejét is. — S. — A 15.000 f'rtos gymnasiumi segély. A 15.000 frtos gymnasium-ópitósi államsegély ügyében az egyházgazdasági gyűlés okt. 30-án a következőleg folyt le: S z i 1 á d у Áron lelkész, mint elnök d. e. 10 órakor megnyitja a gyűlést, fölemli i, hogy éppen a mai napon a reformatio emlékünnepén fontos ügyben kell határozatot hozni. Az ügy a 15.000 frtos államkölcsön ügye. Az elnök az ügy felvilágosítására vonatkozólag előadja a fő- gynmasiumi építkezés történetét s annak kapcsán azt, hogy az építkezésre a kormánytól első ízben 25.000 frt segélyt kapott az egyház, majd ismét az uj és nagyobb arányokban, történő építkezés bevégesztóvel újra 25.000 frt segélyt szavaztatott meg az országgyűlés által, melyből 10.000 frt kifizetése után fennmaradó 15.000 frtot a közokt. minister egy fővárosi bank utján kívánja egész összegében a fenntartó testület rendelkezésére bocsátani akkóp, kogy a kölcsön után járó évi kamat és törlesztési annuitásokat az állam kincstár fizeti s a fenntartó testület pedig félévenként 1 frt 25 kr. bélyegilletóket tartozik fedezni s a bankkal megkötendő szerződést mint kötelezvényt pedig a fenntartó testület elnöksége köteles aláírni. Ez ügyben már a f. április hó 11-ik napján megtartott egyházgazdasági gyűlés tanácskozott is, de téves magyarázás és félreértés következtében többségileg a segély kölcsönt nem fogadta el. Ez akkori határozat a közokt ministerhez bejelentetvén, meglepetést okozott, mindamellett a közokt. minister f. évi julius hó 3-án kelt leiratában a fenntartó testületnek tudomására, hozta, hogy az ügyben történő végleges döntés előtt a f. óv végéig engedélyt és alkalmat ad a fenntartó testületnek előbbi határozata helyesbítésére. Az egyháztanács f. évi szept. hó 18-án hozott határozatában az elnökséget utasította az újabb gyűlés összehívására, hogy még egyszer e nagy jelentőségű ügyben az iskola és egyház javára intézkedjék. Előadja a szóló továbbá, hogy tudomása van az elnökségnek a közvélemény időközben történt alakulásáról s arról, hogy október hó tizenhetedikén e tárgyban a városi elöljáróság a polgármester és főjegyző kezdeményezésről magán értekezletet hivott össze, a mikor 16 aláíró egyházgazdasági gyűlési tag bizonyos feltételek bejelentése mellett, hajlandónak nyilatkozott az államsególy-kölcsön megszavazására. Kéri tehát most e föltételek beterjesztését. Vári Szabó István polgármester erre benyújtja a 16 tag által aláirt föltételeket, melyek a következők: 1. Az egyháztanács a készpénzben 15.000 frt beruházási állam-segély felhasználása előtt terjeszszen részletes kimutatást az egyházgazdasági gyűlés elé arról, hogy a jelzett összeget mire kívánja fordítani. 2. A főgimnázium épület építésére vonatkozó, a közokt. minisztériumhoz felterjesztve levő s onnan leküldendő számadást kinyomatva az adózó hívek közt oszsza ki s azt okmányaival
