Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-30 / 5. szám
Január 80. KUN-HALAS. 1898. nék és igy a közérdek megóvható, a köztekintet kielégíthető volna pótadó emelése nélkül, mit pedig szerintünk a kérdés (•kiöntésénél okvetlen szem előtt kell tartani. Meg vagyunk győződve, hogy a képviselő testület hivatása magaslatára emelkedve, a vasút ügyben nem fog visszarettenni a jelzett módon csekélynek mondható áldozattól s nem veszi magára a súlyos felelősséget a jövő nemzedékkel szemben oly határozattal, mely a segélyt megtagadva a szűk látkörön kívül még nagyobb szükkebliiségro, sőt mondhatni tudatlanságra vallana s hisszük, hogy képviselő testületünk a józan takarékosság elvénél fogva eppen a jövő hasznáért megfogja szavazni a segélyt és bebizonyi- tandja, miszerint ott, hol a város jövő fejlődéséről van szó. őrt áll a közönség- érdekei mellett. v. Közvilágításunk gyökeres javítása és tökéletesítésének érdekében, lapunkban megindított mozgalom, a polgárság körében élénk visszhangra talált, annak jeléül, hogy az eszme, mit fölvetettünk, közóhaj, annak megvalósítását városunk lakosságának túl nagy része kívánja. Megvitattuk lapunk hasábjain már a részleteket is, kimutattuk reális alapon, hogy az óhajtott villa m világítás csekély áldozattal mily nagy előnyöket biztosit., A villam világítás behozatala tárgyában , tájékozás végett kibocsátott felhívásokra adott válaszok helyeslő nagy száma, igazolta azt, hogy életre való eszmét, köz kívánságot akarunk életre kelteni, mikor a villam-világitás mellett sikra szádunk. — És őszülte örömmel consta- tálhatjuk, hogy a megindított mozgalom városunknak a közjó iránt mindig melegen érdeklődő köreit, az elsők között ragadta magával, kik közt folytonos eszmecsere tárgyát képezik az e 1 v- ben már elfogadott eszme megvalósit- hatásának részletei, úgy, hogy a kérdés annyira actualissá váltan jelentkezik már ma, hogy nem vélünk sejtelmükben csalódni, ha a jelek után ítélve azt jósoljuk, hogy igen rövid idő alatt egy hatalmas lépést teszünk a culturális téren: v i 1- 1 a m-v ilágitásunk lesz. A villa m-v i 1 á gr i f ú s kérdésének megoldását kivánta előmozdítani az rokonszenves arczú fiatal u'r, mint később megtudtam bizonyos Léczfalvy rendezett. Négyes után egy kis csárdás,azután szünet következett. A terem sétáló párocskákkal lett tele. Egyszerre a tarka tömegből, melyben a rózsaszín dominált — karjaikat egymásba öltve három egészen egyforma rózsaszín ruhácskába öltöztetett bájos ifjú leányka — igazi Gratia testvérkék — gyors léptekkel közeledett éppen fülkém félé. Már-már felfedezve hittem magam, mikor hála az égnek! közvetlen fülkém előtt székekre telepedtek le és narancsot szopogatva enyhítették a táncz hevétől égő ajkaikat; közbe- küzbe összedugták fejecskéiket és ilyenkor édesen nevetgéltek. Mit sugdoshattak, szerencsétlenségemre, bár a kíváncsiság majd megevett, nem hallottam; csak annyit vettem ki, hogy az egyiket „Babi“-nak, a másikat „Iczu“-nak, a harmadikat „Tü0ské“-nek hívják. — Tücske ! Istenem be herczig kis név! Még sohasem hallottam, hogy valamikor kis leányt-e névre kereszteltek volna, de azt hiszem, hogy a jelenlevő szelado- uok közül nem egy titkon óhajtotta magában, hogy jövendő házasóletónek csöndjét ilyen kis „tücske“ ezirpelóse verje fel! Oh, fájdalom, alig nehány perez múlva kellemes szomszédságomtól akkóp lettem megfosztva, hogy az újból felhangzó walezerre először egy buskópü, pörgő bajuszé lovag elragadta Bubikat s utánnaa többiekIczukát és valamennyi „tücsök“ közt a legszebbet. Közvetlen ezután egy piros képű „házasulandó korban“ levő úri ember amint fülkém előtt ügyet lelkiismeretes huzgósággal magáévá tett polgármesterünk is, mikor f. hó 26-án az érdeklődő közönséget meghívta arra az előadásra, melyet az általa meghívóit Vörös Ferenc/, és Hubert Andor mérnökök tartollak, az előbbi által feltalált acfitylcn-gáz világításról. Es- ez nagyon.helyes volt, mert kísérletekkel megvilágítva láttuk az acetylón-világitás módját Vörös Ferenc/, feltaláló és Huberth Andor mérnök előadása által, kik közönségünknek az előbb nevezett által feltalált „Hungária“ aeetyléngáz-fejlesztő készüléket és világítási módszert mutatták he. E kísérlet telte épen ae- tuálissá a kérdést, vájjon a két világítási mód: a villam- és acetilóngá/,-világítás közül, melyek mindenikónek nagy jövője kétségtelen, melyiket fogadja el városunk közönsége? Az acetilén-világítás ma még csak csecsemő korát éri. Es bár a technikai szaktudomány őrködik ezen uj szülöttje felett s mint a szülöttére büszke anya eleve fényes jövőt is remél és jósol a csecsemőnek, mi, a mi laikus eszünkkel azzal a meggyőződéssel távoztunk a bemutató előadásról, — melyen egyébként bámulattal voltunk az uj találmány iránt — hogy- a gyakorlati kivihetőség, — c z é I s z о r ü s ó g, — biztonsági és egészségi sz eropó n t b ó I messze m ö g ö 11 e m arad a kiforrott és kipróbált villa m-v i- 1 á g i t á s n a k. # Az első ok, mely miatt az aeetylén-gáz- vihígítás előtt elsőbbséget adunk a: villamvilági- tásnak, a b i z t о n s á g i s z e m p ó n t. Maguk a bemulató urak is lehetőnek jelezték az acety- 1 én-gáz robbanást, mely szerintük he áll akkor; ha az égő gáz, valamely szerkezeti hjba folytán, érintkezhetik a gáz fejlesztő tartálylynl, mely esetben oly mérvű szerencsétlenség állhat be, melynek következményei kiszám ihatatlanok, Kis mérvű gondatlanság — minő a zárcsap nyitva hagyása — elegendő, hogy a helyiségben, melyben a mulasztás elkövettetett, kisebb mérvű robbanás történjék. Igaz, hogy e tekintetben megnyugtatóul láttuk bemutatva a Vörösféle készüléket, mely a kicsinyben telt kísérletezés alkalmával, a baj elhárítására igen jónak bizonyult, de hát kérdjük : ki biztosit arról, kis fokú robbanás is. nem okoz-e nagy fokú szerencsétlenséget? Kis okok igen sokszor szülnek kiszárnithatían nagy okozatot, a robbanás lehetősége naponként fenyegetve állna fejünk felett, hiszen oly könnyen megtörténhetik, pl. hogy távollétünkben a cseléd nyitva hagyja a gázcsapot, avagy pl. csőrepedés történi'7. Ilyen bajon aztán thooriával nem segíthetünk. A v i I 1 á m v i 1á g i t á s и á i pedig mi n d en neven n e v e z e ndő s z erőn esetlenség bekövetkezése a b s o- 1 u t e к i va n z á r v a. Élettani, egészségi szemsietve elhaladt, kabátja zsebéből egy összehajtott fehér lapot ejtett ki, a mit midőn észrevétlenül hirtelen felkaptam s kibontám örömömben majd felkiáltottam ; ugyanis a sünien teleirt lapról ezt olvasám: Jelen voltak: Babó Benőné, Babó Já- nosnó, dr. Babó Mihálynó, dr. Dobó Menyhértbe, özvegy Dobozi Istvánná, Farkas Imrónó, özvegy Friedrich Alajosné, özvegy Gaál Lajosné, Godó Ignáczné (Dunapataj), özvegy Hamar Félné, özvegy Hirkó Istvánná, dr. Hofmeister Judánó, Kiss Lászlóim, Kolozsvári Kiss Sándorné, özvegy Kovács Imréim, Millassin Imrónó, Mészöly Istvánná, Papp Mihályné, Péter Déimsuó, Petim Józsefné, Pintér Baruánó, Roucsek Józsefné, özv. Sass Károly né, Saári Józsefné, Stimakovks Istvánná, Szalay Zzigmondnó, Török Istvánná, Vedres Jánosnó (Szegvár), Zámbó Jánosnó úrnők,— Babó Erzsiké és Zsófika, Balogh .Mariska, Dobó Ilonka, Dobozy Iduska (Bigyieza), Friedrich Giziké, Gaál Etelka, Godó-Gizella. Hamar Erzsiké, Helle Rózsika, Kis Erzsiké és Mariska, Mészöly Juló. Mildscliitz Adolfin, Papp Emma, Erzsiké és Mariska, Pázsit Ilonka, Pethő Ilonka, Pipis Iduska, Roncsok Jolán ka és Nellike, Sass Miezi-' ke, Saári Emma és Ilonka, Stimakovics Ilonka és Thúróczy Vilma kisasszonnyok. Kedves ismeretlen kollegám ! Meghiszem, azóta te százszor bosszankodtál azon, hogy hova tűnt el a fáradságosan összeirt névsor? s talán szerkesztőd is összeszidott a megszegett Ígéretért? Kérlek ne haragudj, ón sikkasztottam el a névsort, de szavamra — ha lemásoltam — visz- szakiildüm. p о n t b ó I is túlnyomó előnyt adunk a villam- világitásnak. Az acetilén-gáz magában véve, tiszta állapotban, mint óleny-mentes gáz, az emberi szervezetre ártalmas. Mint nem légüres térben égő gáz, az acetilén г о n I j a a szoba le v e g ő- j é t, a mi pedig óriási hátránynak tudandó be, szemben a villám világítással, mely légüres térben történvén, a levegőre nézve teljesen közömbös. Ez pedig kivált télen, a mikor 6—7 órát vagyunk kénytelenek a szobában tölteni megbecsülhet,len előny! Jó, tiszta levegő az egószég első feltétele. Ha még e mellé figyelembe veszszük azt, hogy a gázcsapok nyitva felejtése esetén, pár pillanat alatt meg lesz fertőzve a szoba levegője: tiszta képben áll előttünk a villám világítás előnye, melyhez még csak azt jegyezzük meg. hogy a gáz égése természetszerűleg hőfejlesztéssel járván, zárt helyiségekben nyáron át az amúgy is tiir- hetlen 'hőség cl viselhet leimé fokozód hat ih. Mindezen hátrányokkal szemben az acely- léa-gáz világítás egyedüli előnyének, azt az elenyésző csekély anyagi hasznot tudhatnék lm, mely a fogyasztás költségei tekintetében a vil- lamvilágitással .szemben jelentkezik. Ennek megvilágításául ide iktatjuk a következő tábláznlot, mely egyenlő fényerőkre számítva azok fogyasztási mennyiségét és költségeit . tünteti fel, egy órai fogyasztásra számítva: L»;■ "s лик;■■я)яяж.-дтттявяетшжяакжяашиел дтш. паимвмаммяь г т-ст, ьшиниц.. .лилг; ч mely szerint az acotyléu-gáz világítás, minden hátrányai mellett is, óránként csupán 0 2 (kéttized) krajezár megtakarítást biztosit. Ezt a csehéiy anyagi előnyt pedig, az életére és egészségére csak valamit is adó ember, nem fogadhatja el, csak azért, hogy óvenkinl néhány krajezárt megtakarókoskodjók semellett élete és egészségé naponként veszélyben forogjon. A „becses leletet“ zsebrevágtatn s gyorsan a frakkok tömegébe vegyültem és szökni akartam, nehogy a névsor keresése közben reám akadj; azonban, oh végzet! valaki hátulról frakkom szárnyát megragadva igy kiállóit reám: „Hova szöx Pista? ne menj már na!“ — amint visszapillantottam, rögtön tisztába voltam azzal, hogy tévedés van a dologban, mert engem ugyan nem hívnak Pistának és a szívesen marasztaló urat legalább nem ismerem. Szabadkozni kezdtem tehát, azonban ő minden teketória nélkül a nyakamba borult, összevissza csókolt, minden ellen kezesem daczára egy vig kompániához czipelt s mint kedves Pista barátját mutatott be asztaluknál, a melyen a boros és nem boros üvegek egész légiója üresen állott. A szives invitálásra ón is letelepedtem közibük és csakhamar egész otthoniasan éreztem magamat, közbe-közbe jó nagyokat áldozva Bachusnak. Az éjféli vonattal szándékoztam elutazni, de a reggeli 6 órairól is szerencsésen lekéstem. Reggel 8 óra . . . Most itt ülök vendéglői szobácskám karosszókóhen, pattogó kályha előtt, illatos theát szürcsölgetve s czigarettem füstjébe burkolódzva merengek az est emlékein . . . Apropos ! még délelőtt 0 fenségéhez jelentésemet kell inegirnom, aztán megebédelek, aztán . . . aztán . . . bogy is van? . . . „a/,tán elandalgok ebéd után juhé !! karjaid közt drága kanapé!!“ Oarneval a p r ó d j a.
