Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
Október 9. К U N - H A L A S. 1898. — Vármegyénk főispánja Beniczky Fe- rencz V. b. t. t. a rendes évi hivatal vizsgálatot vámsunkban e hó 5-én ejtette meg. A főispán kíséretében a vizsgálatnál közreműködtek, a kíséretében megjelent Beniczky Lajos alispán, Bárczy László kir. tan. pónzügyigazgató, Kam - pis Imre anyakönyvi kerületi felügyelő, Dalmady Sándor árvaszéki ülnök, Baky Béla számvevő és Kludik Imre főispáni titkár. — A vizsgálat befejeztével a vendégek tiszteletére 80 terítékű banquette rendeztetett, melyen felköszöntőket mondottak: Vári Szabó István polgármester a főispánra, Beniczky Lajos alispán Halas város elöljáróira s polgáraira és Dr. Babó Mihály főjegyző a vendégekre. — Az iskola felügyelő választása ma d. e. 10 órakor fog megtörténni; miután a múlt heti iskolaszóki ülésen a tagok nem jelentek meg kellő számban. Két pályázó van. Szekér Endre és Ко vács József. — Az eg у ház részére a közoktatás ügyi miniszter által felajált 15. 000 frtos segély tárgyában a polgármester az egyház gazdasági gyűlés tagjait f. hó 16-ra értekezletre hívta össze. Megjegyezzük, hogy az egyháztanács ezen segély elfogadását javasolja, — a mi nagyon természetes is, mert nevetséges volna a visszatérítés kötelezettsége nélkül kínált összeget visszautasítani. — Adakozás. A halasi sóstói Részvénytársaság a balotai népkönyvtár és a létesítendő pusztai tanítók „Otthona“ részére 6 frtot adományozott, mely kamatozás végett a halasi Takarékpénztárnál lett elhelyezve; amit hálás köszö- netünk kifejezésével nyugtázunk. — Az ital-adó tárgyában a megváltási egyezség tárgyalása a pénzügy igazgatóság kiküldötte és a képviselő testület kikiildöttsóge között szerdán délelőtt fog megtörténni. — A halas-jankováci vasút ügyében az érdekeltség biztosítása czéljából tegnap városunkban megjelentek Latinovits Géza, Lati- novits Béla és Dr. Molnár Károly, kik Gfrerer Miklós és Grossmann Vilmos engedélyesek részéről kilátásba helyezték, hogy a mennyiben az érdekeltség — mint remélhető — rövid idő alatt megalakítható, a vonal kiópitésóse a legrövidebb idő alatt foganatba vétetik. — Szenzátió! A helybeli piaczon körülbelül 50 év óta fennálló általánosan ismert és közbecsülósnek örvendő Hoffmeister testvérek ezég borüzlei ágát 10 éven keresztül volt beltagjának Hofmeister Ignáeznak, ki eddig is ezen üzletágnak vezetője volt, f. hó 1-én el- és átadta. Miután az uj czégtulajdonos kizárólag csakis ezen üzletággal fog foglalkozni, remélhető, hogy a méltán kiérdemelt jó hírnevet csak bővíteni fogja. A midőn az uj ezógnek vállalata sikeréhez sok szerencsét kívánunk, a magunk részéről még azzal toldjuk ezt meg, hogyne vethessük soha szemére azt az általánosan ismert bagdadi mondást: „Hash b . . . s a borod.“ Es most kérdik olvasóink, hogy mi ebben a szenzátió ? — Szálem alejküm! — hát csak az, hogy mióta az uj czégtulajdonos a maga kezére dolgozik, — sokkal jobb borokat árul, — pedig — tudjuk — hogy ő a „borikát“ — nem szereti, ha mindjárt akkora „b“-vel Írnák is, mint ezt a szót — Bagdad ! — írnok, esettleg leiró kerestetik, czim a kiadó hivatalban.--írnokul, esetleg leíróul, jó Írással ajánlkozom. Czim a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG. Ingatlan forgalom — 1898. szeptember hóban. — Monda János s neje megvettek Vilonya Józseftől 4 hold felső-szálási szántót, 800 frt vételárban. Horváth Bagó István és neje Feró D. Juliánná megvették Vilonya Józseftől 1 */a hold felső-szállási szántót, 300 írtért. Mészáros Sándor megvette Becze István fehértói 11 holdas szántóját 3750 frt vételárban. Nemes Szabó Anna megvette Tóth Deme Antal majsai öreghegyi szőlőjét, 150 frt vételárban. Balog Ferenez megvette Brecska Jánosné Ill-ik tizedbeli házát, 1950 írtért. Fleisz Ferenez megvette neje szül. Darányi Mária összes ingatlanait, 2400 frt vételárban. Steinberger Hermann és Márk-megvették társtulajdonosuk Bacsó Mária 73/á hold szántó illetményét 220 frt vételárban. Garas Sándor majsai lakos megvette Balog Adámné halasi, zsanai 28 '/g hold birtokát. 1500 írtért. Sárközi István és neje Hatbázi Zsófia átadták a bodog- lári birtokukat fiuk Sárközi Antalnak; a házat és szőlőt pedig Zsófia leányuknak. Darányi János és neje Földvári Zsuzsánna megvették Csapó Imre és neje 7 holdas szántóját 2200 írtért. Okördi Imre megvette özv. Ökördi Istvánná házát és szőlőjét 350 írtért. Kalló András és neje megvették Orbán Mária 1 hold 295 □ öl szőlőjét 150 írtért, özv. Szabó Istvánná Pajor Erzsébet átruházásképpen kapta Nagy Biró Mária és Sándor szőllőit. Markó Béni és neje Szabó Juliánná megvették a Bernáth-féle szőllőt, 1000 írtért. Király Gyenge Venczel és neje megvették Király Gyenge Sándor eresztői 8 holdas szántóját, 700 írtért. Id. Tegzes Sándor halasi lakos megvett Appeczky József pirtói szénájából 1 hold 55‘4 □ ölet 300 frt vételárban. A kukoricza moly. *) Jablonowski József-től. A báb leírása. ■ (Folytatás.) A bábozódás ideje csak tavasszal május hó végén és junius hó elején kezdődik. A hernyó nem hagyja el telelő helyét, hanem ugyanott be is bábozódik. Elóbb a kirágott csatornájának egy részét, mely közel esik a csatornából kifelé vezető lyukhoz, részint az apróra rágott béllel, részint finom szálaival elkülöníti, hogy igy egy kis és laza külsejű gubót készítsen magának. Ebben a gubóban azután összehuzódik, utolsó hernyó- bőrét leveti és bábbá alakul át. A báb rövidebb a hernyónál, már csak 15—16 milliméter hosszú, vörhenyes vagy legtöbbször gesztenyeszin barna; feje felé vastagabb, alsó vége félé hegyesebb; sima felületű és fényes. Fejrésze néha felül, néha alul van a szerint, hogy hol van a kijáró lyuk, hogy igy azután a kikelt lepkének könnyű útja legyen kifelé. A lepke, vagyis a kukoriezamoly, mint azt a jelen ismertetésem elején is említettem, júniusban mutatkozik s igy tehát egy nemzedéknek egész életfolyása összesen egy évig tart olyanformán, hogy egyik esztendőre, mig a másik tele a következőre esik. A kukoriezamoly leírása. A kukoriezamoly egy kis lepke, a mely nálunk szabadban legtömegesebben junius közepétől julius elejéig rajzik, tehát akkor, a mikor a kukoricza him virágzatát, vagyis mint azt általán nevezik, zabját, czimerét vagy zászlóját már javában kihányja. Ezt a rajzást azoban, minthogy esteli állat, csak naplemente után, esteli szürkületkor kezdi; ilyenkor a kukoricza- szárak fölött iv alakjában és szányaikkal erősen csapkodva, ide-oda meglehetősen ügyetlenül röpködnek. Egyes korai példányok akadnak már májusban, mig ellenben az elkésettek még augusztus végén is mutatkoznak. Ez a rendellenes rajzás azonban nem annyira a kukoriczánál, mint inkább a gaznövényeknél látható, mert, mint alább látni fogjuk, ez a rovar élősködik nehány vadon termő növényen is. így a legkésőbbi példányok, melyeket 1897 augusztus 19- ikén röpködni láttam Alsó-Lendván (déli Zalában), vadkomló és iszalag fölött röpködtek. A kukoriezamoly kártétele a csala mádéban. A kukoriezamoly a takarmánynak sűrűn vetett kukoriczában, az n. n. csalamádéban is előfordul. A már említett Robin és Laboulbéne ezt kétségbe vonják. Pedig erre nincsen elfogadható okuk: mert ha e rovar ellepheti — mint azt alább ismertetem — az ugyancsak sűrűn vetett kölest, akkor semmi sem akadályozhatja őt a csalamádó megfertőzésében sem. A molyt magát múlt évben júniusban nagy tömegben láttam rajzani a Pozsony vármegyei Diószeg községben, hol a 40—50 cm. magas csalamádó fölött vígan röpködött. Hogy azonban ugyanabban a hernyó is tanyázott és kárt tett volna, azt már nem láthattam, mert mikorára ezt a csala* A „budapesti m. kir. Rovartani állomás“ által kiadott s a polgármesteri hivatalhoz terjesztés végett meg- megküldött ezen útmutatást szívesen ajánljuk gazdáink figyelmébe. mádét másodszor is megvizsgálhattam volna, az már le volt kaszálva és helye fel volt törve. E helyeit azonban találtam a hernyót a kapuvári uradalom (Sopron vármegye), az ottani cselédség csalamádéjában. Az említett csalamádó ott augusztus 18--20-án ember magasságú volt, ekkor vágták is már. Ha az ember bele ment s földre nézett., akkor a kukoricza szárak töve alján heverő rágott por, csakhamar elárulta,, hogy hol, melyik szárban garázdálkodik a kukoriezamoly. S mondhatom, hogy sok szár volt itt megtámadva. A kár azonban külsőleg nem igen vehető észre: mert a sűrűn vetett kukoricza már mint ilyen is sohasem, vagy legalább ritkán normalis zöld színű shabenne egyik-másik szár levele sárgább is, azt a gazda ember inkább a sűrűségnek, mintsem a rovar támadásának tulajdonítaná. Az igy okozott kár máskülönben is csekély. ' Mielőtt a következő növényre áttérnék, még megjegyzem, hogy a nálunk termesztett kukoricza fajták között nincs egy sem, a mely e rovar támadásának különsen elíentállana. Igaz, hogy a korai (pl. kertben termesztett csemege) fajták többet szenvednek, mint a nyílt mezeiek, az ok azonban nem a fajtában, mint inkább abban rejlik, hogy a megjelent moly eleinte csak a rendesen csekélyebb számú szárra rakhatta le petéit, mielőtt a nagyobb táblán elszóledhetett. Azután, ha a mezőn egyik fajtán (pl. „fehér kukoriczában,,) több a moly, az inkább csak látszat; mert az ember természetében rejlik, hogy a különös, vagy csak kisórerlet kedvéért vetett fajtát jobban kíséri figyelemmel, mint a már ismert és kipróbált fajtát s ennek folyománya azután az, hogy az előbbiben sok olyan jelenséget vesz észre, a melyet az utóbbiban figyelemre sem méltat. En a sok kukoriczás megtekintése után nem találtam egyetlen egy fajtát sem, melyről nyugodtan mondhatnám, hogy ellentáll a kukoriczamolynak. A kukoriezamoly kártétele a kölesben. A kölesben a kár helylyel-közzel már jelentékeny lidiet, noha a gazdák ezt is csak ritka helyen veszik észre s ezt is csak akkor, midőn a kölest nagyban termelik s ha az ugyancsak nagy mértékben pusztul. Az ok itt majdnem egya/.o- nos azzal, amelyet a takarmánynak vetett kukoriczánál láttunk, de hozzájárul még egy. Egy-egy kölesszárt csak egy moly támad meg és pedig nem fönt, mint a kukoriczánál, hanem lent a földszintül egy tél, egy egész, vagy két arasznyi magasságban, a szerint, hogy milyen vastag a szár; a vastagabbat magasabban, a vékonyát alantabban, hogy abban a hernyó kényelmesen elférhessen. A hernyó a megtámadott szárban felfelé és lefelé is haladhat; felfelé rendesen csak a legközelebbi bütyökig, amelyet át nem rág, ellenben lefelé haladva, átrág 2—3 és több bütyköt (csomót) addig, mig majdnem a gyökérig nem jut. Itt, minthogy a kölesszár belül csak olyan üres, mint a gabonaszalma, vagy a nád, a a hernyó csak a szár puha belsejét hámozva rágcsálja meg és igy hamar elkészül vele úgy, hogy nemsokára kénytelen kivándorolni és egy más megfelelő vastagságú szárt keresni, a melyet azután addig váltogat fel másokkal, mig a kölest le nem vágják. Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 4787/1898. tk. szám. Árverési hirdetmény. A kis-kőrösi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Benedicty Andor ügyvéd végrehajtatottak Safáry Gyula ügyvéd mint Kohn Emánuelné csődtömeggondnoka végrehajtást szenvedő elleni 50,0 frt tőkekövetelés és jár iránti végrehajtási ügyében a kis-kőrösi kir. járásbíróság területén levő Vadkort község határában fekvő s a vadkerti 1273. sz. betétben A I 920. 921. hrszámu ingatlan 420 frt bocsér- tékben és 520 frt utóajánlati árban ; a vadkerti 1274. sz. betétben A í 7203. 7204. hisz. ingatlan 45 frt becsértékben és 50 frt utóajánlati árban; továbbá ugyanezen betétben A -(- 2044. hrszámu ingatlan 510 frt becsértékben és 289 frt utóajánlati árban ; az árverést elrendelte és hogy a fenne S megjelölt ingatlanok az 1898.
