Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-18 / 38. szám
Szeptember 18. KUN-HALAS. 1898. nem rakta. Minthogy pedig e rajzó nőstények petéiket sokszor olyan szárra is tojjak, a melyet előttük már más nőstény is megfertőzött, köny- nyen meg esik, hogy egy egy növényre legtöbbször 7—8, néha 12—15 s olykor 80-nál is több kerül. így Duna-Patajon 1897. évi szeptember hó közepe táján láttam olyan kukoriczaszárakat, a melyekben 27—88 knkoriczamoly hernyója élősködött. A hernyók egy része a szomszédos tövekről is szálhatott ugyan ide, de miután a hernyó nem igen szeret ide-oda mászkálni, hanem addig marad a helyén, a mig csak lehet, nagyon valószínűnek tartom, hogy az ott talált hernyók elejétől kezdve is ott növekedtek és több nősténytől számaztak. A hernyó életmódja és kártétele akukoriczában. A kikelt fiatal hernyó igen parányi s első útja az, hogy kikelése helyén azt a virágzat-ágat a melyen kikelt, kikezdi és puha belsejébe fura- kodik s ott él addig, a mig azt egészen tönkre nem tette. Az összerágott belső részeket pedig azon a lyukon, a hol befurakodott kidobálja, de úgy, hogy abból kisebb-nagyobb rósz mindig a lyukhoz tapad, hogy ez utóbbit mintegy betömje Ez a kidobott belső rész szemcsés, fehér szinti és igy kissé hasonlít a kukoricza virág száradó és már hulló részeihez. A kárt, melyet ez a hor- nyócska ilyenkor a czimerben okoz, kevés ember veszi észre egyrészt azért, mert a kukoricza czi- merót nem igen szokták nézegetni s másrészt azért som, mert ha a megrágott részek a belső bántalom folyán el is száradnak, megfakulnak, mindazon által nagyobb részben külsőleg épeknek látszanak, eleinte nem igen töredeznek : a megfakult fehéres színezetük pedig természetesnek látszik. Ha azonban a hernyók tömegesen lepik el a virágzatot, akkor az röviden a támadás után töredezni kezd s akkor már nagyobb méretű. 1897-ben augusztus 1-én Kis-Unyoínból (Vas vármegye Máásay Jákó uradalmi ispántól olyan knkoricza czimerdarabokat kaptunk, a melyek ettől a hernyótól már tökéletesen ki voltak rágva és mint a küldő irta, „a táblán körülbelül 7ю része van megtámadva.“) Majd midőn a hernyó megnagyobbodik s a virágzat vékony ágaiban rágott lyukjában el nem fér, vagy mert ott nincs is mit rágnia, akkor elhagyja azt és egy más, a virágzatnak redesen vastagabb ágába, majd végül a szárnak legmagasabb s a virágzat alatt közvetetlenül levő részében furakodik s ezt is belülről kieszi. E szerint tehát a hernyó nem a növény belsejében haladt lejebb, hanem a régi tönk retett helyről kivádorolt, s azután a növényen kívül haladva, valamivel lejeb ismét befurakodott, úgy, hogy zz első helye nincsen összekötve a második tanyájával, vagyis a hernyó itt — hogy képletes kifejezései éljék — ugrott egyet. Ha a czimerben több hernyó rágott, akkor azok is lejebb vándorolnak, ugranak egymás alá, de egymástól elkölönitntfc helyen úgy telepednek le, hogy mindegyiknek meg van a maga tanyája. A kirágott belső részt itt is a befurakodás helyén távolitják el. Ha vagy két hét elmúltával a hernyó ennek a felső szárrésznek belsejét vagy 10—15 centiinóternyire egészen kirágta, akkor elhagyja ezt a helyet is és megint kívülről haladva feljebb jön, hogy ott kívül kikezdve a szár oldalát, azon lyukat rágjon, a melybe (ha az elég nagy) azután behúzódik maga is. így ha'ad azután ugorva lejebb és lejebb. Augusztus végén és szeptemberben majdnem mind a szár alsóbb táján van. Ezen időben válik láthatóvá a valódi kártétel külső képe is. A hernyók már lehuzód- tak, körülrágták a szá лак csövek alatti részét s a kukoricza már nem is érkmeg többé rendesen, hanem csak száradoz; a csövek szeme összeaszik, töppedt lesz és egészen összezsugorod ;k. l)e még az sem elég, mert a hernyók egy része most már a csövek tövet is kikezd*: к'rágja belülről azok nyelét és majd a cső belébe furakodik s felmegy majdnem annak közepe tájáig, vagy megtámadja a csövet kívülről is olyformán, hogy a takaró levelei alá furakodik s a cső szemét fölülről rágja. Előbbi esetben a kukoricza („fejek“) rendre hu'lanak. Ez a kór még nagyobb a korai kukoriczánál, mert itt a megtámadott szárak már idő előtt kezdenek száradni. Ha a megtámadott kokoriczát ilyenkor nézzük meg, akkor az nagyon szomorú állapotban van, és az ember azt hinné, hogy azon a lovasok száguldoztak végig, vagy legalább, hogy marha tiporta össze. Pedig az csak a kukoriczámoly műve. A szárak teteje mind letörött s ugyancsak sok vastag szár is dülöng már jobbra-balra, mert a hernyók már egészén tönkretették; sok megrágott és elszáradt szárt pedig már a szól is letört. Hogy ez a kár ilyenkor csakugyan jelentékeny lehet, azt most már könnyű elhinni. 1897 augusztus hó 18-án láttam Déli Zalában, Turnisa és a szomszédos községekben olyan kukoriczáso- kát, a melyekben csak minden 10-ik szár volt ép; ellenben október 26-án a győrvármegyei Bétalapon alig volt szár, mely ép maradt volna. Ott nem is igen törték a kukoriczát, hanem az egészre ráterelfék a sertéseket, hogy szedjék össze, a mi még összeszedhető. Ez volt a kép a múlt — 1897-iki — esztendőben, majdnem az egész országban, a hol csak a tengeri megterem. S nem volt majdnem egy gazdasági tudósitó sem, a ki — ha a vidéken a kukoriczát termelik — nem panaszkodtt volna, hogy ott a remélt termés éppen a kuko- riczaérés idején egyszerre minimumra szállt. S ezek szerint semmi túlzás nincs abban, ha a szenvedett kárnak nagyságát az egész országra nézve átlag J/4-re vagy még többre becsüljük. Kukoriczatörés idején a hernyók legnagyobb tömege a szárnak, a kórónak középső részén tanyázik; kisebb részük a csövek belében húzódott meg, mig a legkisebb rész egészen a szár aljára húzódott. (Folytatjuk) Dr. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy helybeli szabó üzletembe dús választékban érkeztek hasai és külföldi, őszi és téli idényre szövetek. Midőn ezt van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, egyúttal eddig tapasztalt szives pártfogásukat számomra továbbra is fenntartani kérem. Fekete József, 3—2. férfi-szabó. I Rendkívüli hatásu fogcseppek! Bátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelmét felhívni az általam készített kitűnő hatású 80 -21 • fogcseppekre, melyek még minden esetben a legmakacsabb fogfájást is, nem perczek vagy órák múlva, hanem rögtön megszüntették. Esi tís щ ara 25 ti a készítő Bencsik Laajos gyógyszerésznél Szegeden. Továbbá Gsincsák Béla úr gyógyszertárába n HALáSOMi 2188/1898. szám. Árverési hirdetmény. A halasi kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Eébók Sándor halasi lakes vógreh aj tatónak Daczi János és Julianna végrehajtást szenvedő elleni 400 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében, a halasi kir. járásbíróság területén lévő Halas város belterületén fekvő a halasi 702. sz. tjkvben A -j- alatt foglalt 742. hrsz. beltolkes házra az árverést 617 írtban ezennel megállapított kikiálltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1898. évi október hó 4-ik napján délelőtt 9-órakor a halasi járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 61 forint 70 krajezárt készpénzben, vagy az 1881 -iк évi LX. törvóny-ezikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságiigyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvaclékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Halas, 1898. július hó 14-én. A kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Patay, kir. albiró. Szász Károly ref. püspök eladja halasi házát és 2 holdnyi beltelkét forintért;. Bővebb felvilágosítást ad: Bibó György, földbirtokos Halason. 8-з. 2425 és 2655/1898. tk. szám. Árverési hirdetmény. A halasi kr. jbiróság mint tkvi hatóság közli Írré teszi , Stein Miksa vógrehajtatónak Garas Ignáczné Rácz Fodor Katalin végrehajtást szenvedő elleni 100 frt, tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. jbiróság területén lévő Majsa község határában fekvő a majsai 755. sz. tjkvben. A + alatt foglalt 1532 a/3 hr. sz. iparhegyi szőlőre a vhjt. élj. 156. §. alkalmazásával 92 ft, és a 775—776 hr. sz. ingatlanból végrehajtást szenvedett felerész illetőségére 605 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1898. évi október hó 6-ik napján d. e. 9 órakor Majsa község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának megfelelő 10°/o-át, vagyis 9 forint 20 krajezárt és 60 forintot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított ós az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni . Halas, 1898. évi augusztus hó 30-án. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Dr. Zilah, kir. jbiró. Halas, 1898. Nyomatott Präger Ferenczuél.
