Kun-Halas, 1898 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
Augusztus 28. KUN-HALAS. 1898. rcncsétlenségből ezt a mákszem»}7i szerencsét tudnánk kihalászni, hogy gazdálkodásunkban, a foglalkozásokra tekintve, egy helyes arán у t hoznánk be, ha a gabonatermelés rn e 11 e 11 а к e r e s к e d e 1 m i- és ipar növények t er m e 1 é s é t is meghonosítanánk, s arányosítva gazdasági területünkhöz és anyagi erőnkhöz, a gazdasági ipart tudnánk megteremteni, s ha az egész vonalon a házi gazdálkodás és h á z i ipar életre ébredne, akkor nem lenne oly kábító és életveszélyes egy csapás, mely ránk zúdítja terhes felhőit, zuhogó záporát, letipró viharát, jégverését. Azt hiszem, elég volt már a könnyű élet, a különféle költséges szenvedély kielégítése, teljesen időszerű lenne, komolyan venni a mezőgazdaság ügyét, s annak szentelni erőnket, időnket és pénzünket, mert ha ezt nem tesszük, megmozdul talpunk alatt a föld, ledob béliünkét a hátáról, türelme kimerül s mi kénytelenek vagyunk belátni, hogy a tornyosuló nehézségekkel nem tudunk megküzdeni s gazdából lesz — szolga! A nyerstermelő gazda belátja, hogy nagyot fordul a világ, a szerény igények lomtárba kerültek, s a helyett oly követelmények léptek előtérbe, melyeket ha a gazda nem tud kielégiteni. birtokát veszti s vándorbot jut neki öregségül. Tekintsünk vissza 30 év lefolyására, mily változás van állami életünkben, tessék megnézni 80 év előtti költségvetését és a mait. Nézük meg a t á r s a d a 1 m i é 1 e t előhaladását, mely magával hozta a fény * * Valami keserű orvosságot hoztak a számodra- Te gyógyulni kezdtél. Áz igaz, hogy gyakrabban s hosszabb ideig köhögtél; — de igy szokott az lenni, mikor a betegség kiadja a mérget. Egy napon csak fel is keltél. Keresve-ke- restem a rózsát arezodon — nem találtam. Liliom lett a rózsából. S ón éreztem hogy a liliomból soha se lesz rózsa. Elküldött a doktor úr Karlsbádba, mert gyenge neked ez a mi levegőnk. S ott a mikor egészen jól érezted magad, azt lanácslá a fürdő-orvos, hogy hamar, de hamar utazzál haza, mert erős neked a karlsbádi levegő. Este volt, szép, csendes este, a mikor megérkeztél. Elterjedt kicsiny falunkban az örömhír: — Megjött a kis Ilonka, meggyógyult a kis Ilonka! Reggel volt, harmatos enyhe reggel. A harangszó szomorú danája betöltötte a falut, zokogása kihallatszott a bársonyos rétre, az aranyos mezőre: — Meghalt a kis Ilonka! . . . * Kicsiny halmodnál, kicsiny keresztednél itt állok gyakorta megtört lélekkel, soha nem múló fájdalommal. Szellő sóhajtását, fűszál zizegését elhallgatom hosszan. A mohos fejfának, a kemény göröngynek beszédes az ajka. Titkos beszedőket megérti a lelkem. Te rólad beszélnek, te rólad regélnek! . . . Mosgay Gyula. és kényelem szeretetét, az élvezet sokaságát, lakásunk, ruházatunk, élelmezésünk emelkedését. Nézzük meg a műveltség nagyobbodása folytán előállott vágyakat, kívánságokat. Nézük meg a mai munkás- és cse- léd viszonyokat. Egy szóval vizsgáljuk meg apróra a mai kiadást igénylő és mondhatjuk elkerülhetlen követelmények igen költséges fedezetét, azt kell mondanunk, hogy a nyerstermelés, lehetetlen, hogy ezt kibírja ; képtelenség, hogy ezeknek kielégítésére kellő jövedelmet adjon. Látta ezt minden gazda, megértette ezt minden birtokos, akart is rajta segíteni, de nem helyesen. A segítséget ott kereste, a. hol aztán sok kárt talált. Bővitette a művelés alá vett földet, a legelőket, folyton apasztotta elannyira, hogy az állattenyésztést hozta válságba. Nem mondtam én, hogy a legelők kevésbeitóse nem lett volna indokolt, csak azt állítom, hogy ily nagymérvű, pusztító hadjárat a pillanatnyi segítséget igen busásan megfizetteti a gazdával Még eddig nem látam a gazdáknál a komoly törekvést arra, hogy a jövedelem fokozására a g a z d a s á g i ipart és a termelés sokféleségét hoznák be gazdaságukba. És itt kis-, közép és nagybirtokos egyenlően közönyös a g a z d a s á g i i p ar iránt. Erőltetik a dolgot, erőszakolják a lehetetlenséget és a vége aztán, hogy ily csapás egész családok exisztentiáját megrendíti. V a s a di В a 1 о g li L a j о s. A villam világítás. Előre bocsájtvaazt, hogy az alábbi számítások részben teljes hitelességű hivatalos, részben teljes gyakorlati értékkel biró kísérleti adatokra alapitvák s mint ilyenek minden aggály nélkül vehetők reális alapúi, annak bebizonyítására, hogy jelenlegi közvilágításunk nem csak nem olcsó, hanem épen méreg drága világítás, álljanak itt a következő számítások. Utczáink s. köztereink világítását ez idő szerint csupán petroleum lámpák segélyével eszközöljük. Ezen lámpák fényessége 4 normál gyertya fényességénél nem nagyobb, sőt a legtöbb esetben a sok kívánni valót fenhagyó tisztáiban anyag s még tisztátlanabb kezelés következtében ezen, Ljjelógitőnek épen nem mondható, csekély fényerőt sem szolgáltatják. Elhelyezve van pedig az utczákon és köztereken összesen 56, azaz: ötvenhat ily „erős“ lámpa, melyek égnek - - a mikor égnek — s olykor-olykor világítanak is egy kissé éjeinken nov.—febr. hóban naponként 10 órán át márc.—ápr. „ „ 8 „ „ máj.—aug. „ „ 6 „ „ szept.—okt. „ „ 8 „ „ Az 56 utczai lámpán kivül középületekben s azok udvarain elhelyezve van 6 oly lámpa, melyek égési idejüket tekintve, az utczai lámpák közé sorozandók s mint ilyenek veendők számításba. Közvilágításunk tehát összesen 62 db. petróleumlámpa segélyével történik. Ezen 62 lámpa és a hivatalos helyiségekben s középületek belső helyiségeiben elhelyezett 42 petroleum lámpa, melyeknek égési ideje átlag leg- felebb 1 ’/a órára tehető naponként, elfogyaszt jan. hóban 656 kg. petróleumot febr. 11 472 11 11 márc. 11 427 n 11 ápr. „ 362 ii 11 máj. ?? 327 n jun. 245 n 11 jul. D 286 11 11 aug. 344 11 11 szept. „ 395 11 11 okt. ii 450 11 11 nov. n 564 » 11 decz. r> 748 11 11 Összesen: 5276 kg. petróleumot. A város háztartásában kezelt 104 lámpa tehát egész éven át 203663 égési óra alatt 5276 kg. petróleumot fogyaszt; 1 lámpa 1 órai fogyasztása tehát 26 gramm, mely menynyiség, a petróleum kgjának 20 95/100 kr. ára mellett 0-54 krnak felel meg. Egy-egy lámpa égése tehát egy órán át 0-54 krba kerül, nem számítva a kezelés és használat közben elpusztult alkatrészek pótlásának költségeit, mely évenként legalább 120 frtra rúgván, a 203663 égési órára felosztva 0-06 krral emeli az óránkénti költséget, mely ez által 0 6 krral emelkedik. Annak bizonyítására, hogy a fentebbi adatok nem mondva csinált, s a kedvező eredménynek papiroson kierőszakolására szánt tetszőleges adatok, elég hivatkoznunk a város 1897. évi zárszámadására, melyben a közvilágítás s a középületek és hivatalok világításának költsége 1572 ft 37 krba, kereken 1600 ftba került, mely 1600 ftból 1238 ft 2 krt a fent tüzetesen ismertetett közvilágítás igényelt. Ha ezen- összeget az égési órákra elosztjuk, ismét csak 0-6 krt kapunk óra- és lámpánként világítási költség gyanánt. Pedig 1897-ben vállalkozó kezelte a köz- világítást, tehát kezelési költsége s anyagpazarlása sokkalta csekélyebb volt s mind a mellett köztudomásúlag igen rósz üzletet csinált. A most elmondottakkal igazolva leven az, hogy a petroleum világítást a mi, használatban levő 4 gyertya erejű lámpáinkkal óra- és lámpánként 0-8 krnál jutányosabban még az élelmes vállalkozás útján sem lehet elő állítani, e költséget mint számítási egységet a legreálisabb alap gyanánt elfogadhatjuk, mert valódiságát a gyakorlat igazolja Ezen adatokat véve kiindulási alapúi, lássuk mennyiben kerül ugyaaily fényerő a villamvilá- gitásnál ? Közvilágítás czóljaira legalkalmasabbak, s legelterjedtebb használatnak örvendenek a 16 normál gyertyaerejü villamos izzó lámpák, melyeknél a magánhasználatban óránként 17/10—2 kr. a fogyasztási dij, illetve világítási költség, mely azonban az ily nagyobb mennyiségű fogyasztásnál mindenkor nyújtott 50% engedmény folytán a közvilágításra használandó izzó lámpáknál lámpa-óránként 0-9—LO krra csökken, tehát négyszeres fényerő létesíthető másfélszeres díjért, vagy ugyanazon díjért csaknem két és félszer annyi fényerő használata válik lehetővé. Mivel pedig ily lámpák fényereje négyszerte nagyobb a jelenleg használatban levő petroleum lámpákénál, ez utóbbiakból épen 4 képes oly világítást szolgáltatni, mint egy villamos izzó lámpa s igy ugyanazon fényerő a petróleum világításnál 4. 0-6 kr. -= 2-4 krba, vagyis óra- és lámpánként 3%n0 krral többe kerül mint a vil- lamvilágitásnái, mi a fentebb kimutatott 203663 égési órára rugó évi fogyasztásnál 712 frt 82 kr. összegnek felel meg, melyet elköltünk azért, hogy ne villamos, liánom petroleumvilágitás fónyeskedjék utczáinkon. Még kedvezőtlenebbé válik az arány a petróleum világítás hátrányára, ha 4 drb 4 gyertya- erejű lámpa helyett egy darab 16 gyertyaerejü lámpával helyettesítenék a villamos izzó lámpa 16 gyertya erejű fényét, mert ez esetben egy ily petroleum lámpa költsége óránként 4-9 krra rúgna, tehát csaknem ötször akkorára, mint a viliamlámpáké. Mellőzve annak részletezését, mily nehézkessé s mennyivel költségesebbé tenné a kezelést, ha minden villamlámpa helyett 4—4 drb petroleum lámpát állíttatnánk s tartanánk fenn, hogy közvilágításunk a jogos igényeknek megfeleljen, a fentebb közéltekkel úgy a modern kényelem jogos követelményei,, mint takarékosság szentpontjából is teljesen igazoltnak látjuk a törekvést, mely jelenlegi közvilágításunkat villam világítással óhajtja helyettesíteni. Lássuk most, mily összeg lenne városunk közönsége által biztosítandó, hogy utczai s terei,
