Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-11-28 / 13. szám
November 28. К U N - H A L A S. 1897. nek tüzében új keresztséget nyerve, nemesedve, az egyetlen biztos alapra legyen fektetve e haza jövője. E kétélű fegyvert, az igét adta a kereszti’ énsóg. E szellemi s erkölcsi alapvetésben egyik legjelentékenyebb szerep jutott első királyunk után sz. Geltért Csanádi püspöknek, ki I. Endre alatt vértanúi halállal pecsételte meg hit hűségét. Emlékéhez a legáldásosabb munkának, a kér. hittérités nemes munkájának emlékei fűződnek. Gellert püspök e nagy munkának szentelte egész életét; a munka áldásaiban elévüllietlen marad érdeme, felejthetlen emlékezete. Ugyanez irányban adta hithűsógének fényes tanujelét több mint félezer évvel utóbb Pázmány Péter, esztergomi érsek, a hitjavitási mozgalmakkal szemben a római egyház lánglelkű, tevékeny apostola, kit nemzeti irodalmunk is kiválóbb alakjai közé méltán soroz Bár működésének czólpontja saját egyháza védelmére esett, nem szűnt meg hőn buzgólhodni a haza oltára körül sem. Mi prot. egyház fiai a hálás tisztelet fokozottabb mértékével, lelkesedésünk egész melegével, sőt büszke önérzettel függesztjük tekintetünket ama két alakra, kiket Pázmány után jelölt ki órczbeu megörökítésre a királyi kegyelet. Bocskai István és Bethlen Gábor, Erdély nagynevű fejedelmei ezek, kik ama nagy jogoknak voltak harczosai és védőbástyái hazánkban, melyeket e nemzet alkotmánya érdekében vérével szerzett s óva meg századokon át s melyeket a , lelkiismereti szabadság szent törvénye tett az emberiségnek örök tulajdonaivá. — Nemzeti és vallási szabadság kettős zászlóját lobogtatták s vitték diadalra e dicső emlékű fejedelmek. Megújulás az erkölcsben, megerősödés a nemzeti öntudatban, lendületesebb haladása tudományos műveltség mezején lettek nemes küzdelmeiknek gyümölcsei. A hősi tettek fényes nevű alakjait, a haza és keresztyónség világ szerint ismert és csodált hős bajnokait dicsőíti nemzetünk Hunyady Jánosban és Zrínyi Miklósban, a magyar keresztes vitézekben, kik a pogány török kegyetlen támadásai ellen voltak védő pajzsai nemcsak hazánknak, de az egész európai keresztyénségnek. — Fényes győzelmek hosszú sorából fonódott az elsőnek hervadhatatlan babérkoszorúja, — hősi önfeláldozás tette a legékesebb martir-ko- ronát az utóbbi fejére. A trón iránti hűség is, mikor annak érdekei nem álltak ellentétben hazánk érdekeivel, erénye volt mindig nemzetünknek. A „moriamur pro rege nostro“ jelenethez hasonlókat korábbi időkből is mutat fel történelmünk. E hűség mintaképéül magaslik ki a múltból Pálfi János gróf alakja, ki a veszélyektől környezett királyi trón védelmében mutatott nemes példát. S most hagyjuk a kardok csögésót, a csaták zaját. Keressük fel azokat, kik nem harezok ípezejón fegyverforgatással, hanem Íróasztalaiknál, könyveikbe temetkezve — tolinak forgatásával munkáltak a haza javán. Ezeknek elseje Béla király névtelen jegyzője, az ősmulton merengő krónikás. Lelke visz- szaszáll a mondavilág homályos korszakáig, tallózva gyűjtögeti egybe,, valót és regét egybefűzve, történelmünk legrégibb adatait. Szerénységénél, hogy még nevet sem hagyta meg örökül, csak gyűjteményének értéke nagyobb. Honszerető, nemes leikétől sugalva minden sora, hazaszeietetre buzdító forrássá vált minden adata. Nemcsak a múltra, de jövőre is függesztve már Verbőc-zy István sastekintete. Gyűjt ő is de az alkotmány épületéhez hordja köveit. Hires törvénykönyve a nemzeti s nemesi jogoknak lett fundamentuma. A belső építés nagy munkását tiszteli benne hazája. S ki mindezeknek érdemeit háromszáz év előtt lantján zengedezte, nyomukba lép im most is az emlékezés során. A tizek végsője ez, Tinódy Sebestyén a lantos diák. Kihullva kezéből a harezok fegyvere, lantjával lett csaták — s diadalnak kísérője. Húrjain a hősi bátorság, mély hazaszeretet и és tiszta erkölcs megható akkordja peneg.. Őszinte és egyenes volt jelleme, őszinte és igaz a kegyelet is, mely emlékét megőrzi. íme k. ifjak a honfiúi erények szinpom- pájában oly gazdag képsorozat. Ennek lett megörökitője ama tiz szobor, melyek felállításáért oly őszinte hálát érez szivében a nemzet királya iránt. Ezt a hálát lerónni kívántuk ma mi is. De minden tartozásunk ezzel még leróva I nincs. A hála.kötelessége is int arra, hogy kövessük őt, a legelső magyar embert, — múl-, tunk tisztelésében, emlékeink ápolásában. Ama szobrok székes fővárosunk tereit fogják majd ékesíteni, de kell, hogy minden honíi keblét megékesitse a hálás kegyelet érzete. Legyen k. ifjak — ama dicsőknek emléke élő szobor a mi szivünkben. Legyen élő kapocs múlt és jelen között s legyen buzdítja tanúságok forrása a jövőre nézve. Az énekkar adta elő azután Vörösmarty Fóthi dalának egy pár strófáját: „A legelső magyar ember a király“ kezdetűvel kezdvén, mely előadás úgy a lelkesítő szöveg, mint a kitűnő dallam és remek kivitel által a legnagyobb mértékben hozzájárult az ünnepi lelkesedés emeléséhez. A tanuló ifjúság két tagja alkalmi költeményeket szavalt ezután. Nevezetes, s bizonyára szélesebb köröket is érdeklő mozzanata volt az ünnepnek Szilády Áron lelkész befejező beszéde, ki nagy szabású szónoklatban fejtegette ez alkalommal főleg annak a jelentőségét, hogy az uralkodó e tényével a legfényesebb módon igazságot szolgáltatott történelmünk azon dicső alakjainak, kik habár az ő háza ellen emelték is annak idején fegyverüket, a politikai és vallási szabadságnak bajnokai voltak. A történeti igazság diadalaként ünnepelte azt a tényt, hogy azon dicső alakok, kik még néhány évtizeddel ezelőtt is mint lázadók és rebellisek voltak emlegetve a hivatalos történetírás által, most ekkép az uralkodó által nemzeti hősökül elismertetnek. Kiemeli, hogy felekezetűnk mindenkor elismerte a Pázmányok, és Verböcziek nagyságát, habár ezek a protestán- tisrnus ellenségei voltak is, s annál nagyobb elégtétellel kell most fogadnunk, hogy viszont vallásunk és szabadságunk dicső bajnokai sem egyoldalú szempontból Ítéltetnek meg ezentúl, i mint eddig történt, hanem érdemeik a tárgyilagos igazság szerint móltányoltatnak a legfelső helyről is. Az ünnep d. e. 9 órától 11-ig tartott s a Hymnus eléneklésóvel végződött. í ' _____ A költségvetés tárgyalása. A képviselőtestület f. hó 27-én újból közgyűlést .tartott, mélynek egyetlen tárgyát az 1898-ik évi költségvetés megállapítása képezte. Megmagyarázhatlan a közöny, melyet a képviselő testület tagjainak legnagyobb — mert összesen 38-an vettek részt a közgyűlésen — e fontos tárgy iránt 'tanúsított. Egy város gazdálkodásában kétségkívül légfontosabb momentum a gazdálkodás alapját képező, annak irányát s mérveit megszabni hivatott kolségvetés megállapítása. Ennek tárgyalása nyújt betekintést a gazdálkodás minden ágába, ad világos tiszta képet a múlt évek gazdálkodásáról, annak hiányai vagy hibáiról, ez ad alkalmat arra, hogy a legközelebbi jövőben ezen hiányok pótlására, hibák javítása tekintetében a a képviselő testület a megfelelő intézkedéseket megtegye. Igaz, hogy városunk elöljárósága a bizalmat méltán megérdemli, de a tanúsított közöny folytán egygyel kevesebb alkalma nyílt azoknak I érdekeivel, kívánságaival vagy épen jogos követeléseivel megismerkednie, kiknek ügyeinek intézésén kívül, még anyagi érdekek megóvása is nem csekély nehézségekkel járó feladatává tétetett. A csendes, sima lefolyású tárgyalás alkalmával а V. tanács által a szakosztályi javaslat kapcsán beterjesztett költségvetési előirányzatra történt módosítások a következők : A bevételek II. czimónél a járásbirósági helyiség bérleti összege 400 írtban, a szabadföldek legeltetési bérlete 126 írtban határoztatok meg, vagyis az élőirányzott bevételek összege 125 írttal emelve 82003 írt 70 krban állapíttatott meg. — Ezzel szemben a kiadások tételei közül а II. czimnél a segéd- és kezelő személyzet fizetésénél 400 frt, VIII. czimnél. kézművesek számláinál 1003 frt 48 kr. IX. czimnél a szegények segélyezésénél 1170 frt 78 kr. ugyan e czimbeu az ujonezozási költségeknél 85 frt 78 kr. az előfogatok költségeinél 239 frt 59 kr. а XI. czimnél tanítók útiköltségénél 10 frt, iskola könyvtárnál 30 frt s végül а XIV. czimnél az előre nem látott változó kiadásoknál 2(518 frt 84 kr. leszállítás határoztatok el, mi által a 136028 frt 05 krban előirányzott kiadások 130464 frt 58 krra szállíttattak le, mit a fedezettel egybe- hasonlitva fedezetlen, illetve pótadó htján fedezendő hiány gyanánt 48460 írt 88 kr. állapíttatott meg. E számtótelekkel az 1898-ik évi költség- vetés Szűcs József ügyvéd „egyhangú“ bizalmatlansági szavazata ellenében a kópiselőtestii- let által elfogadtatott. HIRE k.-A Kaszinói mulatság. A kaszinó-egylet uj otthonának elfoglalása ünnepére f. hó 20-án estélyt rendezett. A kaszinó tagjai közül mintegy 50-en jelentek meg, kik a leglelkesebb kedély hangulatban ülték meg az egylet eme szép ünnepét. Az ünnepély lefolyásáról lapunk más helyén emlékezünk meg, e helyen a kronológia szempontjából csak azt emeljük ki, hogy a mulató szép társaságot a hajnali csillag még csaknem együtt találta. — A felsőbb leányucveltle tanítványaival ma egy hete tánezpróbát tartottak a főgimnázium nagytermében. A szép számban megjelent közönség élénk érdeklődéssel kísérte a növendékek csinos, szabatos tánezát. — Jegyzőválasztás. A szomszédos Vadkert községben a héten volt a közigazgatási jegyző választása. Nagy többséggel megválasztották Kis Bél á t. — Fényes lakodalom volt a múlt héten szerdán. — Vájná Sándor közbecsülésben álló birtokos adta férjhez kedves leányát Juliskát Gönczi Lajos Bács-pacséri földbirtokoshoz. — A lakodalomra százhúsz család volt meghiva. közte a helyi értelmiség sok tagja. A mulatság két napig tartott. ■ — Halálozások. S z a 1 а у Imre, a községi iskolai tanítótestületnek jeles, fiatal tagja, e hó 26-án hosszas -betegeskedós után elhunyt. Özvegye és egy kis fia gyászolja. —- Péter Sándor volt kereskedő e hó 25-én éjjel élte 68-ik évében a városi kórházban meghalt. — A b r a h á m János 86 eves korában elhunyt. — Halva találták Nagy Varga Szeny- nyes István 58 éves földmivest a napokban a szőlők között. A rendőri hullaszemle szólhüdóst állapított meg a halál okául. — Esküvő. Király Gy. János fiatal gazda f. hó 25-én esküdött örök hűséget Bánóczki Imre leányának Francziskáuak. — Miután a vőlegény árva volt, az örömszülői tisztet Juhász tVida Károly és neje Király Gy. Lórika sógor illetve nővér vállalták magukra, kik szokott é.s ismert vendégszeretetükkel ezúttal is elhalmozták a jelen voltakat. Ennek volt aztán tulajdonítható az, hogy határtalan jó kedv uralkodott s a táncz kivilágos kiviradtig tartott. Örökös boldogság legyen az uj házaspár osztályrésze! — Ellopták a „buga“ bárányt és két társát Babó János városi tanácsnok göböl у járási tanyájáról az istállóból. Az ajtó nyitva volt, de a tolvajok mégsem azon mentek be, hanem kiásták az istálló oldalát. A csendőrség nyomozza, a tetteseket. — Leégett Pirtó pusztán Mészáros Istvánnak egy boglya szénája e hó 22-én eddig kiderítetlen okból. A takarmány biztosítva volt.- Nyolez kocsi czigány két leányért. Múlt számunkban elmondtuk a jósoló czigány - asszony történetét, melyet befejezettnek hittünk. Azonban a csendőrség úgy látszik, megharagudott a duktusokon történt hiányosságra, mert a leányoktól nyert felvilágosításra rögtön nyomon ment karaván után s Ó-Moravicza alatt egy pusztán el is fogta, vissza is hozta a 8 kocsiból álló bandát sa férjhez adott leányoknak megmutogatták a városházánál a gyanúsítottakat, azonban a károsultak a legszigorúbb megszemlélés után sem ismerték fel az összes vajdasági alattvalókban a jelenkor Pytbiáját. Persze hogy nem, mert valamennyi vén czigányasszony mind egyforma. — Elloptak a múlt héten Marcsa Rozáliától 10 drb hízott ludat. Az illető kerület őrzésével megbízott tülök-művészeket ez utón kérdjük meg: Vájjon tudnának-e róla?
