Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-12-19 / 16. szám
Deczember 19. KUN-HALAS. 1897. lakosságnak, tekintet nélkül arra, hogy ilyen csatorna lótesülése esetén aligha volna kikerülhető, hogy Halas város határának egy részét árterületnek ne nyilvánítsák; pedig az ilyen tervezetnek való ellenállás okozta azt, hogy a város belvizeit levezető, már előbb fennállott csatornákat is betöinette a kormány. Minthogy azonban a Duna—Tisza közén Halas vonalában több olyan város és határterület van, melyeknek épen úgy érdekükben állana, hogy nagyobb kiterjedésű mocsaraiktól megszabaduljanak és az állam érdeke is követeli, hogy a nagykiterjedésft, hasznavehetetlen mocsárterületek hasznot hajtó termő földekké váljanak és ez által a közegészség- ügy is javuljon: előbb-utóbbel kell jönni az ilyen csatornaépítés idejének is és pedig állami intézkedéssel és oly módon, hogy abból az egyesekre nagy teher ne háruljon. Ne ijedjünk meg hát attól, hanem inhább karoljuk fel ezt az eszmét, úgy a magunk, mint utódaink vitális érdekében. Jónak látnám e mellett a szakemberek figyelmét annak megvitatására is felhívni, hogy vájjon nem lehetne-e azt a tavat más módon is kevesebb költséggel ártalmatlanná tenni? pld. mélyebb és szőkébb mederbe szorítás által, úgy hogy ez által a posvány egy kisebb terjedelmű, mocsártalan tóvá alakulna át. Igaz, hogy akkor annyi nád nem teremne benne, pedig az talán nagy becsű a birlokosok előtt; de nem lennó- nek-ó ők azért bőven kárpótolva a nyerendő, bizonyára nagyon jó vetem óny földek által ? és nem volna-e érdemes még áldozatot is hozni a város közegészségügyének javulásáért? Az a nemzet virul és gyarapodik legjobban, a melyik legtöbbet áldoz azért, mint az angol. Kövessük hát annak példáját! A fent idézett czikk Írója megemlékezik az ifjúság testedzéséről is,' midőn játszóhelyek szükségességéről js említést tesz. Erre azt jegyzem meg, hogy kis városok ne utánozzák ebben a nagy városokat s játszóhelyeket ne az utczákon házak között, hanem lehetőleg a szabadban a vá-' roson kívül jelöljenek ki. Van azonban ezenkívül Halason még más hiány is, a minek olyan helyen, a hol főgymnáziuan is van, nem volna szabad lenni, t. i. hiányzik ott egy úszóin tűzet. Ennek a felállítása pedigmár nem is lenne olyan nagyon nehéz, minthogy ott kínálkozik e czélra a Sóstó, melyet csak meg kellene mélyíteni egy kis helyen, hogy állandóan elég mély vize legyen és egy faházat kellene rá epiteni. Ezeknek költsége pár ezer forintnál többre semmi esetre se menne. Ennyit pedig azt hiszem, köny- nyen össze lehetne hozni Halason, ha e czélra egy részvénytársaság alakulna. Hívja fel erre szerkesztő ur olvasó közönségét, hozza fel nekik buzdító például, hogy Debrecenben egy vagyonos polgár egymaga csináltatott egy mintaszerű fürdő-intézetet, meleg és hideg fürdőkkel, kényelmes, nagy uszóházzal, mely télen korcsolyapálya, olyan helyen, a hol a víznek nyoma sein volt, hanem a száras-homokból kellett azt elővarázsolni, bele is került vagy háromszázezer forintjába; donem sajnálta városától ezt az áldozatot, noha semmi jövedelme sem volt belőle. Mily csekély áldozat volna ehez képest Halas polgárságától, ha közakarattal építtetne a Sóstón egy egyszerű, de a ezélnak megfelelő hideg fürdő és úszó házat. Ez a vállalat jó kezeléssel, úgy hiszem, inégj ö ved e 1- mező is lehetne s vájjon nem fizetné-e ki magát, ha az e czélra alakuló részvénytársaság a sóstói meleg fürdőt is megvenné s egybekapcsolná azt a felállítandó hideg fürdő- és uszóházzal. A múlt napokban egy budapesti hírlap arról érvelve, hogy milyen nagy szükség volna Budapesten téli uszodára és ingyenes fürdőkre, azt hozta fel, hogy ezt kétségen kívül mindenki belátja, ha csak azt nem tartja, a mit a kun-halasi polgár mondott, mikor azt kérdezte valaki tőle, hogy szokott-e fürdeni, mire ő azt felelte, hogy „hát az izzadtság mire valód“ Jó lenne erre a rossz ólczre rácnáfolni. Ajánlja ezt szerkesztő ur Kun-Halas vagyonos polgárainak. S. HÍREK. — Munkatársait felkéri e lap szerkesztősége, hogy karácsonyi cziklcerkot mihamarább beküldeni szíveskedjenek. — A szerkesztőség és kiadó-hivatal tudatja e lap olvasóival, hogy f. hó 21-óu a szerkesztő és kiadó-hivatal a régi kaszinó helyiségeibe költözik át. — A közönség figyelmébe. — A föld- mi velési miniszter Budapest közelében egy állami gyárat alapított, mely sertés vész elleni oltásra való vérsavót gyárt naponkint 500 adagot A miniszter rendeletileg közölte a hatóságokkal, hogy egyelőre az oltó anyagot ingyen bocsátja a gazdák rendelkezésére^ mely postai út in a megrendelés beérkeztének sorrendjében és a készlet arányában fog kiszolgáltatni. — A megrendelések a Földniivelósügyi minisztérium állat-egészségügyi osztályához intézendők Budapestre. — Szőlő-telepítés. Az „Országos szőlő- tolepitő szövetkezet“ a tavasz folyamán megkezdi a telepítési munkálatokat. Városunkra vonatkozólag szövetkezeti képviselővé dr. Hermán Kerencz ügyvéd neveztetett ki, akinek ajánlatára Bocsor eddigi ügyvivő helyett, ügyvivővé Vass Elek neveztetik ki. Telepítésre jelentkezhetni lehet a képviselőnél, valamint az ügyvivőnél is. A telepítési módozatokra legközelebbi számunkban részletes felvilágosítást fogunk adni. — A gazdai állás f. hó 23-án fog választás utján betőlteíni. A szabadelvű kör. 1897. deczember 25-én karácsony első napján a vendégelő nagytermében szigorúan zártkörű tánczvigalmat rendez.- A katli. iskolának községi jellegűvé tétele tárgyában a f. évi októbor hó 24-én megtartott gyűlés által hozott határozatot— Véber István plébános felebbezóse folytán — a vármegyei közigazgatási bizottság s e m m i s n e к mondta ki, azt figyelmen kívül hagyta s 3705/kb 1897. számú határozatában még a következő elvi kijelentést is tette: „Felvilágositandók azonban a hitközség adózó tagjai, hogy ha az iskola bel- életében tapaszlalt hiányok orvoslását az iskola jellegének megváltoztatásával elérendő reformokból várja, úgy ezt a szabályszerűen összehívott s úgy az állami ellenőrző közeg, valamint az egyházi fönhatóság képviselőjének jelenlétében megtartandó h i g g a d t tanácskozáséi s előre megállapított tárgysorozattal bíró közgyűlésen javaslatba hozhatja. — Az „önképző Egylet“ f. év Karácson 1-ső napján saját helyiségében zártkörű tánezmulatságot rendez. — A szölő-telepitések érdekében az 0. Sz. Sz. helybeli képviselője, a helybeli két pénzintézet igazgatóságához egy részletes em- lékiratott adott be; kíváncsian várjuk a két pénzintézet határozatát. — Adóösszeirás. A pónzügyigazgatóság íendelete folytán az I. és II. osztályú kereseti adókat házankénti bejárással kellett összeírni, — eltérőleg a régi gyakorlattól. — Ez összeírásra a polgármester a városban Tóth István, a pusztákon pedig Kovács Károly jegyzőket bizta meg, kik is az összeírást a napokban befejezték. — Az ezt követő kivetés és helybenhagyás után, a mi valósziniileg még ugyanennyi időt vesz igénybe — az elégedetlen adófizetőknek reclamálni joguk van, melynek határidejét annak idején közölni fogjuk. — A városi építkezésekből kifolyólag felmerült 15,000 frfos kölcsön felvételét a vármegye jóváhagyta. — Kecskemét Város székhazának felavatására a városi polgármesteri hivatalhoz 3 drb meghívó küldetett a városképviseltetése czóljából. — Szarvas Gábor részegen ment haza . a korcsmából; legalább ezt fogta reá a rendőrség, mert odahaza, miért-miért nem, apját, anyját akarta egy Vasvillával agyonverni; kik azonban ez elől elmenekültek s a hatóságnál megtették ellene a feljelentést. — A vizsgálat folyik. — Grósz fogorvos úr tekintettel arra a tömeges pártolásra, melyet itt léte alatt tapasztalt s különösen arra, hogy még mindig számosán jelentkeznek, kiknek ez ideig segélyt nem nyujhatott, Halason való tartózkodását 14 nappal meghosszabbította s régi rendelő helyén — a nagyvendóglőben — ez idő alatt rendelkezésére áll a hozzá bizalommal fordulóknak. Az a tömeges pártolás melyben őt közönségünk részesítette, legszebb tanújele kitűnő szakképzettségének s hisszük, hogy a szenvedők ezentúl is azzal a bizalommal fordulnak hozzá, melyre eddigi szép sikereivel méltán rá szolgált s melyek igazolták, hogy ezúttal is ismételt dicséretünket nem pazaroltuk méltatlanra. — A magyar osztály sorsjáték f. évi nov. 11. és 12-ón, valamint decz. 10. és 12 én megtartott húzásain. Fleischer Izidor helybeli elárusítónál beszerzett sorsjegyekkel következők nyertek: első osztálynál: Szikom Péter szabadkai kőműves 100 koronát, a második osztálynál : Csefregi-István, Paprika Antal kovács, Gáspár Antal. ifj. Boros István, Klein Mór és Fleisch I Adolfné, kik 80—80 koronás nyereményhez jutottak Fortuna asszony kegyei folytán. — Lopás a városban. Bégen nem közölhettünk ilyet, mert nein volt, de ezúttal kettő is akadt. — Egyik esetben Szent póteri Lajosnál voltak a múlt héten, egy éjjel hívatlan vendégek, kik a padlásról néhány zsák kukoriczát, a kamrából pedig mintegy 40 frt értékű tollat emeltek el. — A rendőrség nagyban üti bottal a nyomukat. — A másik sokkal kevesebb értékről szól, de annál kedélyesebben ment. — Sági István ugyanis a Holländer czégnél, a szeleié rostánál volt alkalmazva régebbi Időktől fogva mint rosta-főinspektor s bár ebédelni mindig haza járt, de azért folytonosan tarisznyával az oldalán jelent meg, (közmondás lévén : nyáron gúnyádat, télen tarisznyádat hóim ne hagyd.} A tarisznyát a rostált gabonából konok következetességgel mindannyiszor íidelisen megtöltötte és pedig naponként többször. Ellenben oly nyugodtan viselkedett minden, dolgában, hogy a gyanúnak árnya sem férhetett volna hozzá. Ugyde sok szem sokat lát ..........a sok Holländer közül feltűnt egyiknek, hogy a közönséges tarisznyák sajátsága az, hogy leginkább reggel domborúak, este pedig laposak; Ságié ellenben reggel lapos, este domború . . . . E különös tünemény sehogy sem tetszett Hoilanderóknek s a domború tarisznyát a téli est alkonyatán vizsgálat alá vették s nem kis meglepetésükre, hat liter gabonát - találtak benne, a mit épen aznap szeleitek, de persze nem a tarisznyába. A rendőrség első tekintetre megfejtette ezen riikverezkonczentrirungban fejlődő apály és dagály alap-okát, azután minden költői érzék nélkül mondta meg véleményét Sági úrnak, a rosta-főiuspektornak. — A toronyórák még mindig nem járnak. A felsőbb leányiskola hangversenye. Múlt vasárnap, f. hó 12-én tartotta meg a felsőbb leányiskola zenetanára növendékeivel az idei első házi hangversenyét a szép számban megjelent vendégek érdeklődése mellett. — Az előadásra vonatkozó észrevételeinket legjobban egy hírneves zenede igazgatójának szavaival kezdhetjük, a ki ezen intézetből kikerült négy növendék fölvételi vizsgája alkalmával igy szólt a zenetanárhoz: „Nagyon örülök, hogy a vidéken is kezdenek rendszeresen tanítani, — ez előtt 10—15 évvel li a feljött egy tanuló, ki a vidéken már játszott, a z t s e m t u d t а, щ i a z a s cá 1 a!“ Nos, ha az a tisztelt igazgató úr — végig élvezte volna ennek a hangversenynek a lefolyását, bizonyára ismételten kifejezte volna a rendszeres tanítás fölött való örömét. Úgy a kezdők, mint a haladottabb növendékek, elárulták, hogy itt nem annyira hangversenyről, mint inkább egy alaposan és szigorúan vezetett zeneiskola bemutatásáról van szó. Megerősíti véleményünket a kezdők példaszerű kéztartása, a billentyűk szabatos megütése, a lialadottabbak precíz előadása, különösen Tóth Erzsiké, Babó Juliska és Görög Sylvia szabatos játéka. A „Szép Ilonka" előadása nem egy serdülő leány növendék, hanem még felnőtt játékosnak is becsületére vált volna; a „Moszkovszky“-féle trio és a „Figáró lakodalma“ produkálása magasabb törekvésre vall; Görög Lucretia pedig szavalásával oly szép hangot árult el, hogy annak kiművelését a legmelegebben ajánlhatjuk. Hisszük, hogy a szép siker fokozni fogja a leánykák igyekezetét. Dr. Hennán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.
