Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-10-31 / 9. szám
Október 31. KUN-HALAS. 1897. tével egyidejűleg megállapítandó átadási feltételek kfizc különösen felvennni kívánja, hogy: a) A most alkalmazásban lévő kath. tanítókat a község vegye által s azok eddigi szolgálatát betudva, azokat a megfelelő kárpótlásba részesítse. b) Az átadandó s ugyan e czélra használandó iskola helyiséget jókarban tartani s tűz ellen biztosítani a község kötelessége. e) Az épület tulajdonjog elismeréséül a község az egyháznak évenkint 50 koronát fizessen. d) A kath felekezetuek községi iskolába leendő beolvadásával — azért, hogy a vallás- oktatás esetleg világi tanítók által fenakadás nélkül eszközöltethessék, — a községi iskolánál kath. tankötelesek számához képest kath. vallása tanítók választassanak, különösen oly tanyai iskolákhoz, melyben a növendékek nagyobb része r. kath. vallásu, önként értetvén, hogy a hit és erkölcstan mikor és hány órán át leendő tanítása tárgyában a hitfelekezet intézkedik az iskolai törvények és rendeletek korlátái között. Az értekezlet üléséről és megállapodásáról felvett ezen jkönyv egy eredeti példánya a hitközségi közgyűlést egybehívó főtisztelendő Véber István plébános urnák, egy eredeti példánya a hitközségi közgyűlésen elnökölt Nagyságos Agóes János apátkanonok urnák (Félegyháza) megküldetni, egy eredeti példánya pedig szivps tudomásvótel végett n Nagy méltóságú Schuster Constantin pöspök ur 0 exelentiájának fel terjesztetni rendeltetik s végül 1—1 eredeti példány pedig P. P. S. Kis-Kun vármegye Nagyságos tanfelügyelőjéhez és Halas város hatóságához lessz a bizottság által eljuttatandó. Miként ezen jegyzőkönyvből is látható, a nép egyrészről jogos egyháztanácsának felfüg gesztésóvel megnyirbált jogáért küzd, másrészről pedig iskoláinak községivé leendő átadásával az iskolák fentartására szükséges költség irtozatos terheitől akar megszabadulni. S hogy ez igy van, azt hiszem, hogy ezt mindenki — a ki csak gondolkozni tud — természetes dolognak találja. Mert hiszen, ki volna az, a ki elvesztett jogáért ne küzdene? s ki volna az, a ki terhétől ne iparkodnék megszabadulni? — különösen olyan terhektől, mint a milyenek a mi róm. kath. hitközségünknél vannak! Ámde egyházi bajainkról és állapotainkról a jövő számban óhajtok bővebben nyilatkozni, nmst még csak arra kérem az igen tisztelt szerkesztő urat, miszerint az igazság és valóság érdekében, szíveskedjék becses lapjában a jegyzőkönyvi másolatot közótenni. —г— УAz orvosi congressus megnyitó ülése — mint erre legalkalmasabb épületben — a császári színházban volt. Az elnöki helyet a ezár nagybátyja Sergius Alexandrovies moszkvai főkormányzó foglalta el, körülte gyülekeztek az egyes államok képviselői, kik megbizóik nevében üdvözölték a czárt s a várost, többnyire franczia nyelven. Lagnagyobb tetszést aratott Német és Francziaország képviselője amaz kiváló szónoki beszéde, ez pedig a Francziaország irányába érzett meleg rokon- szenvnél fogva. Elénk derültséget keltett Japán kiküldöttje, ki állama nevében a jövő congressus helyéül Tokiot proponálta. " Egyik legkiválóbb műintézet a Rumjancov muzeum, melyet az 1826-ban elhunyt orosz államférfi (külügyminiszter később kanczeliár) Rufhjancov Miklós alapított. A dombon épült, óriási renaissance épület a messze távolból szembeötlik s számos termeibe egy 700,000 kötetből álló könyvtárt, olvasó termet, érem- gyűjteményt, az 1846-ban elhunyt világkörüli utazó Kotzebu Otto által összegyűjtött, az illető népek életmódjára vonatkozó tárgyak gyűjteményét, 560 régi mestereket ábrázoló olajfestményt és Oroszország legktilömbözőbb (ha nem csalódom 111) nemzetiségének, életnagyságé viasz alakokra helyezett, a legkülömbféle szinvegyü- lékekből álló öltözékeit, azok háztartási czikkeit, szoba berendezését stL tartalmazza. Másik hírneves műintézete a Tretjakovv képtár, melyben leginkább Oroszország njabb- kori festőinek lagnagyobb s legszebb képei (száma mintegy 1500) vannak elhelyezve. A legkiválóbbak Verescsagin, Repin. Peroff, Kramskoi. Polenoff és Brouni-tól. S z i n h á z. A lefolyt héten derék színtársulatunkkal általában meg voltunk elégedve, mivel úgy a szilire került darabok minősége, mint különösen a szereplők játéka, igényeinket nőm csak kielégítette, hanem — őszinte dicséretre legyen mondva — némely előadáson túl is szárnyalta. S ha helylyel-közzel, egyik-másik szereplő ellen némi csekély kifogásaink vannak is, azt inkább nagy fokú elfoglaltságuknak s az előadott uj darabok nehéz szerep tanulásának tudjuk be, melyet könnyen megmagyarázhatónak találunk, ha azt látjuk, hogy a társulat legjobb erői napról-napra, pihenés nélkül játszanak, s hogy ennek daczára dicséretünket általánosságban kiérdemelték, kétszeres dicsőségükre tudjuk be s őszinte köszönettel adózunk a hét hőseinek: a közönség bájos kedvenezének: Fenyő Rózsikának s Dulieh Mariskának, valamint a ferti szereplők közül Farkas Bélának, Balogh Árpádnak s Hidassy Kálmánnak, a társulat kitűnő komikusának. A társulat teljes ruhatára is megérkezvén a hét folyamán, a costümök tekintetében a múlt héten emelt kifogásainkat is visszavonni kényszerülünk; meg kell dicsérni a kart is, mely csinos összjátékával és énekével hozzájárult a hét sikeréhez. S végül a közönség nevében dicséretet és köszönetét kell mondanunk a derék igazgatóságnak azért, hogy költséget nem kiméivé. egymás után hozza színre azon darabokat, melyek a fővárosban is legújabb újdonságok gyanánt szerepelnek. A műsor következő volt: Szombaton -— okt. 23-án — adatott Kövessy Albert kitűnő bohózata a „Diplomás kisaszonyok“. Lipkei Fridolin szerepét, a szinlapon hirdetett Nyitray Sándornak váratlan visszalépése folytán, Kardos Andor játszotta, jó izű humorral, melylyel a jelen volt szép számú közönséget mindvégig a logderültebb kedély hangulatban tartotta. Játéka, bohókás szerepe daczára, minden túlzástól ment volt. Igen bájos és kedves jelenség volt Dr. Faragó Margit szerepében Fenyő Rózsika, az elegáns, doktor ki úgy ének számait, valamint játékát teljes megelégedésünkre töltötte be s az a kis háború, melyet a latin orvosi műszavak tekintetében, a Dr. Csillag Arabella szerepét játszott M. Till Rózával folytatott, sem ártott kedvességének, Dulieh Mariska Ízléses játéka, mint tőle megszokott, külön dicséretre nem szorul. Bár Farkas Béla az oroszlán szeliditő s madár imitator szerepét kifogástalanul játszta, az a meggyőződésünk, hogy az ő színészi temperamentumának sokkal megfelelőbb a komolyabb szerep, melyben elismerésre méltó, szép játéka, inkább kidomborodik, mint a bohókás szerepekben. melyben Hidassy Kálmán a társulat erőssége. Az est sikerében, melyet a jó szerep tudás s (összjáték teremtett, méltó rész illeti Balogh Árpádot és Lorándy Tivadart is. Vasárun p — okt. 24-én — Rátkay László „Felhő Klári“ czimü népszínműve került színre. Az a zsúfolt ház, melyet ezen ritka szép népszínmű vonzott, pártolásáért méltó jutalmat nyert a szereplők hálásságában, kik a darab művészi előadása, szép összjátékuk s szereptudásuk által, a hét egyik legélvezetesebb estéjét nyújtották. A czimszerepben F e n у ő Rózsikét láttuk tündökölni, ki ez estén igazán elemében volt, terjedelmes, jól iskolázott, kedves hangján előadott szép magyar dalaink, mindvégig lebilincselték figyelmünket s mi ez estén a bájos primadonna szereplésében különösön említésre méltó, az a váratlanul szép játék, melyet a darab nehéz drámai részeiben is oly egyszerű keresetlensóggel, közvetlen melegséggel s szívre szólóan játszott meg s melylyel igazolta azon feltevésünket, hogy őt mihamarabb, hazai szinművészetünk büszkesége gyanánt üdvözölhetjük. (Csak akkor se feledkezzék meg rólunk! Szerk.) — Kis szerepében, teljesen kifogástalan volt Dulieh Mariska is, ki Felhő Katiczát játszta tőle megszokott bájjal és kedvességgel, melyet emel az a ritka szép színpadi megjelenés, melylyel minden szerepében méltó elragadtatásunkat vívja ki. — A férfi szereplők közül, első helyen emlékezünk meg Farkas Béláról, kinek kiválóan szép játékában, ez estén gyönyörködhettünk a maga teljességében. Azt a szép drámai szerepet, mely András szerepében neki jutott, szakavatott játékkal, melegséggel s igazán szép drámai művészi erővel játszta, teljesen kifejezésre juttatván, a szerepbe letett nehéz művészetet. Istók szerepében Hidassy jó izű humorral, mind a mellett művészi elegantiával játszott. Viola ÉVa nehéz és komoly szerepében kifogástalannak láttuk M. 'fill Rózát, ki a szerelemből el botlott özvegy szerepét szép drámai tehetségre valló művészettel játszta. A kisebb szerepeket betöltötték közül kiemeljük Zöldy Hermint Rokkáné szerepében s Mezei Bélát Bencze szerepében ki az egyszerit, tiszta szivíi cselédet oly meleg közvetlenséggel adta. Hétfőn — okt. 25-éu — adatott Sardou „S z ó к i in о n d ó a s s z о u у s á g“-a. A czimszerepben M. Till Rózát láttuk, ki ez estén játszott először nagy szerepet s őszinte dicséretére legyen mondva, játékával beigazolta, hogy ő a sok oldalú szerepekben a társulat egyik erőssége. A czimszerep betöltése rendkívüli nehézségeket gördít a vállalkozó elé, sok oldalúsága, terjedelme s azon művészi erő tekintetében, melyet a czimszerep kellő betöltése igényel. Ezt a nehézséget az ő könnyed játéka teljes sikkerrel oldotta meg, keresetlen egyszerűséggel adván a szókimondó asszonyt, akár a mosónő, akár a delnő szerepében. Á közönség kedvenezének Fenyő Rózsikának s Dulieh Mariskának ez estén kis szerep jutott, ők az estén inkább pompás megjelenésükkel imponáltak. (Találgattuk: melyik az egyik, melyik a másik? az. ibolya- e, mely szerényen húzódik meg az árnyban, vagy a rózsa, mely szépségeit büszkén kitárja? Szerk.) — Farkas Béla Napoleon szerepében, a kényes művészi igényeket is kielégítő játékával jeleskedett. Megmutatván, hogy a komoly szerep az ő erőssége, melyben teljes színpadi otthonossággal, természetes és mégis művészi viselkedéssel mozgott. A kostümök az előjátékban a földön, a 3 felvonásban az égben, s e m m i kívánni való t nem hagytak maguk után, Azok a ruhák, melyek a párisi szépek sylphid termetét övezni volnának hivatva, ez estén hűtlenek lettek szerepükhöz s bizony-bizony . . . mondom . . . sokszor vétkezik az ember. Kedden — okt. 26-án — másodszor került színre a „Diplomás kisasszonyok“ igen gyér közönség előtt, melyért a büntetést a megjelentek vették el, mert ez az est volt az, a mikor tapasztalhattuk, mennyire lehangolóan hat az üres ház a művészetre, hogy a közönyösség képes lehűteni a legforróbb művészi ambitiót is. S bár az előadáson F e n у ő Rózsika és Dulieh Mariska dicséretes buzgalommal iparkodtak segíteni, nem hangolhattak arra a lelkesedésre, mint az első előadáson. Szerdán — okt. 27-én — újdonság gyanánt, színre hozatot Géczy „Leszámolás“ czimü népszínműve. A férfiak közül ki kell emelnünk Farkas Bélát s utánna Balogh Árpádot, Hidassy Kálmánt, Kardos Andort, kik szerepeik kifogástalan betöltésével az estét igazán élvezetessé varázsolták. A főszerepben Dulieh Mariska gyönyörködtetett, ki a régi haragtól elfogult apai szív által szerelmesétől eltávolított szerelmetes szivíi Mariskát játszta, olvadékony szivreható szép hanggal és alakítással úgy, — hogy mai játéka megnyugtatta volna a legkérgesebb szivíi mű-kritikust is, kinek szivébe bizonyára sokáig feledhetlenül bevésődött volna a kis Mariska emléke. Fény ő Rózsika az ő behizelgő hangja és játéka által csak növelte eddigi dicsőségét. * F e n у ő lt ó z s i к a juta'omjátéka. Csütörtökön — okt. 28 án — Szigligethy József „C sókon szerzett vőlegény“ ez. énekes bohózata került szilire. Serly kedves zenéjét mindenkor szívesen hallgatja meg közönségünk, ez estén pedig sokszorta nagyobb élvezetet találtunk benne F eny ő R ó z.s i к a, a Jutalmazott, bájos primadonna előadásában, ki Ábray Irén szerepe alakításának nehéz feladatával zenei részeiben is kiváló művészettel küzdött meg. Bájjal, köny- nyeden oldotta meg a sokoldalú, változatos szerep minden nehézségét, s minden egyes alakítására a hálás közönség osztatlan elismerésében részesülve zajos tapsokat aratott. A mit láttunk tőle a múlt héten „FelhőKlári “, a „Gy imesi vadvirág“ czimszerepében, „Rip van Winkle“ Liszbet, Alicze s kék hegyek szelleme hármas szerepében, a „Szultán“ Roxelánjában, a „Próbaházasság“ Birijében, az mind megjelent a
