Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-10-24 / 8. szám
Október 24. К ü N - Н A L A S. 1897. bevésődött lelkűkbe. Különösen az a jelenet, ! midőn a rettenetes basa (Nyitray) fogságából ! az emeletből az ablakon át — ellepett. — 1 Elragadó naivitással adta a félénk szökevény küzdő lelkiállapotát. Előadásának közvetlensége, énekének színgazdagsága Roxelane hálás szerepében sokkal inkább kidomborodott, mint az eddigi darabokban. A franezia leány minden könnyedségét érvényre tudta juttatni játékában. Egyszer naiv, a következő pillanatban már ka- czér mint a milyenek a franezia hölgyek s köztük a szép Roxelane az ábrándos Selim sultánája. Kividé Dulich Mariska szép Delia volt. К kedves háromsághoz méltó keretet képeztek kisebb szerepeikben Nyitray, Farkas, Hidassy és Lo- rándy, kik elismerésre méltó igyekezettel támogatták a főszereplőket. Pénteken — okt. 22-én — zóna előadásul félhelyárakkal adatott a „P r'ó'ba h ázas- ság“. Elmondhatjuk, hogy a lefolyt héten, ezen a napon zónáztunk legkellemesebben. F e n у ö Rózsika Kanóc/ Biri szerepében elragadta a közönséget. Szép hangját s művészi játékát ez előadáson láttuk a maga valóságában, melyeknek elismeréseid a jelen volt szép számú közönség nem szűkölködött a tetszés nyilvánításokban, különösen a „sötétben“ hamiskás ének-szám tetszett annyira, hogy a hálás közönség háromszor hívta lámpák elé s njfázta meg к e d v e n- e z é t.' — Dulich Mariska kitől megszoktuk szerepeiben a kedves naivitásnak művészi tökélyre emelését, e napon is mindenben kiérdemelte tetszésünket, melyet csak fokoz bájos színpadi megjelenése szépsége s kedvessége. A férti szereplők közül méltó tetszésben részesültek Balogh Árpád, Kovács József (a czúpringer szerepében) Farkas Béla Kanóc/ Gyuri őrmester szerepében s kit első helyen kellett volna említenünk, Hidasy, Szikora Márton szerepében, kinek a darabban előforduló ismert couplét több izbep ismételnie kellett, inelylyel végül annyira fellelkesitette buzgó diákságunk jelen levő tagjait, hogy együtt énekeltek el azt, „mit énekelni nem szabad“; azt, hogy „Kossuth Lajos azt izente.“ Mezey a művezető-direktor ma játszott először. Hajdú szentesi gaz.dát alakította oly megkapó humorral s szívből fakadó vidámsággal, hogy a közönség szűnni nemakaró tapsaitól áz előadás szinte szünetelt. A hót eredménye bennünk azon tapasztalatot kelti, hogy a derék társulat sokkal szebb pártfogást érdemelne közönségünktől, mint eddig tapasztaltunk. Es sajnálattal kell bevállaltunk, hogy a társadalmi élet bizonyos lazultságát, kedvetlenségét látunk abban a szomorú körülményben, hogy a múlt évek rendes színházi közönségéből alig egy párt láttunk a múlt hét előadásain. Másból alig is magyarázhatnánk ki a tényeket, hiszen városunkban, egy két műkedvelő előadáson kivid .egész éven át semmi sincs, a mely a lélek által megkívánt műélvezetet nyújtaná. A hót tapasztalataiból kiindulva a legjobb lélekkel ajánljuk a jó erőkből összeállított, törekvő színtársulatot. A mint halljuk, F e n у ő Rózsika jutalom-játéka csütörtökön lesz. HÍREK. — Hangverseny. A jótékony nőegylet által f. hó 80-ári rendezendő hangverseny műsora a következő: 1. Férjhez menjek. Magánjelenet Ilosvaitól, előadja: Papp Erzsi k. a. 2. S i e b e 1 dala Gounod Faustjából, énekli: Pipis Ida k. a. Hegedűn kisérik: Balogh László. I)r. Hodossy Géza, ifj. Balogh László és Stóger Ferencz. 3. A vén c z i g á n y. Melodráma, hegedű kísérettel előadja: Dr. Hermán Ferenc. 4. M a g у a r n é p d а I о к. Czimbalmon játsza: Roboska Etelka k. a. Hegedűvel kísérik: Balogh László, ifj. Balogh László, Dr. Hodossy Géza és Stéger Ferencz. — „Az elvtársikhoz“ és „Magyar- országi szocziál-demokrata párt“ czimü nyomtatványokat a belügyminiszter elkoboztatni rendelte. — Trachoma orvosokul Kalocsára Groga Mihály és Veiner Márk, Fólegyházára Lanczi Vilmos és Geller Győző. Kun-Halasra Schvarcz Izsák és Orbán Gyula, Tázlarra pedig Kolozs Mihály orvosok neveztettek ki a belügyminiszter által. — Érdekes végtárgyaiás. Az uj törvényházban Kalocsán e hó 20-án bűnügyi végtárgyalás volt, mely bennünket halasiakat a szereplő személyeknél fogva fölöttié érdekel. Símig 1st v á и volt halasi gyógyszerész az ismert gavallér, állt bírái előtt c s a 1 á s s a 1 vádolva melyet az által követett el, hogy a halasi gyógy szeri ár tulajdonosának adván ki magát, valami 15—20000 forint adósságot csinált és megszökött; a patika pedig — mint később kitudódott — az atyjáé volt. A tárgyaláson, melyet Bohuniczkv Ödön kir. törvényszéki elnök ritka tapintattal és pártatlansággal vezetett, a vádhatóságot* Rakovs /, к у pestvidéki kir. alügyész képviselte, vádlott védelmét Dr. Friedman Bern át. az országos hírű krinina- 1 ista vállalta el, a panaszosok pedig Dr. Hofmeister Juda, ügyvédet bízták meg képviselettel. A tárgyaláson a terhelő adafak özöne zúdult vádlottra. ítéletet a bíróság nem hozott, hanem még nehány tanú kihallgatása ezéljábál a tárgyalást elhalasztotta. — Népesedési íuozgnlotn a múlt hétről. Született Ifi: Házasság köttetett 3; Halálozás 8 ; Elhaltak: Szlanka János 2 éves görcsben, Tegzes Eszter 1 hónapos gyermek aszály ban, Vanesik halva született, Molnár tévézni 5 napos görcsben. Schvarer Aranka 22 hónapos bélhurutban, Gál Zsuzsanna 90 éves aggkorban, Simovics Etel 11 hónapos torokgyíkban, Budai Gyula 2 éves torokgyíkban — Az ön képző egylet házának építése befejeztetvén, ezen épitkesés átvétele alkalmával az egylet f. évi október hó 21-én vasárnap este '7 órakor, táuczipulatsággal egybekötött társas vacsorát rendez. — Ló-élelmezés. A ILI. számú csendőr- kerület lovai számára szükséges ló-táp biztosítására hirdetmény bocsájtatott ki, a mely szerint (a többit kérdezd meg a Kovács Károly tói.) К Ö Z Gr A Z I) A S Á G. Kismalom-ipar. Nagy csodadolog-folyik le'szemünk' előtt. A limit évi búzaárak a kétszeres emelkedést tnl- hágták. A múlt évben kisbirtokosok adták búzáik métermázsáját 5 Irt 80 krért, ma adják 13 frtért. E nagy áremelkedés némileg kiegyen'iti a rossz termés csapását. A búza jó ára arra indítja a gazdát. hogy azt teljes körültekintéssel használja, igy különösen megfigyelendő, vájjon melyik jobb : a kész liszt vétele-e a házi szükségletre, vagy pedig a-beőrletés? — Ha a liszt táperejét tekintjük, mindenesetre a beőrletésnek kell előnyt adnunk, azonban ha a malmok őrletési rendetlenségét tekintjük, akkor nagyon meggondolható, vájjon hasznunkra válik-e a beőrletós. Eddig nagy baj. hogy a malmok őrlési vámja és felelőssége_nincs törvényesen szabályozva. Vesz annyi vámot, a mennyit akar és ha elrontja az őrlést, sóhajtozik a. gazda, kára nem térül meg. Ha a törvényhozás, a molnáriparnál megállapítaná, hogy az őrlési'vám 10 százalék; továbbá, hogy az őrletós jóságáért felelős és rövid bíráskodás utján a káros, kártérítését megnyerhetné,* akkor a gazdák felkarolnák a. kismalom ipart, és beőrletéssel szereznék be házi szükségletük kielégítésére a lisztet. Gondolkodjunk csak e felett. * Az állattartás fejlődése mindinkább megköveteli, hogy azok gondozására és táplálására minél nagyobb figyelmet fordítsunk. Ep azért a „M. G. L.“ után az állatok itatására vonatkozó értekezést közöljük. A gazdaság jövedelmezőségére befolyásos tényezők között az állatok ivóvizének minősége sem játszik jelentéktelen szerepet, mert, пни- csak hogy a haszoná'hitok egészségi állapotára, hanem azok teimelőképessógére is nagy befolyást gyakorol. Ä gazdinak tehát haszonálltainak nyújtandó ivóvíz minőségére több gondot kellene fordítania, mint az egyáltalában szokásos. Elsősorban is aira kell ügyelnie, hogy az állatok ivóvize ártalmas keverékanyagok tél men- ! tes legyen és pedig különösen szeives anyagok rothadásából származott anyagokat u. m. ammóniák salétromsavai stl>. az ivóvíz ne tárté- mázzon. Nem közönyös, sőt igenis fontos dolog az ivóvíz eredetére is gondot fordítani. Legtöbb esetben a forrás víznek adunk előnyt, de mivel ! forrás mindenütt nem található, tehát kutvizzel kell megelégednünk, mely legtöbb esetben egészséges ivóvizet is szolgáltat, különösön ha ! a kút eléggé mély, de gyakran mégis előfordul, hogy a kút, teljesen egészségtelén vizet ád leginkább akkor, ha trágyaló. árnyókszéktrágya vagy más rothadásnak indult anyagok juthatnak a kút vizébe. Az ily kutvizet használni természetesen nem szabad. A viz tisztaságán kívül nem kis fontossága annak vegyi tulajdonsága sem. Bizonyos keménység a víznél, vagyis, hogy az bizonyos oldott ásványi anyagokat tartalmazzon, kívánatos. mert igy az állatok szívesen issszák. A jó ivóvízben meglehetős mennyiségű feloldott gáznak (élein és szénsav) is jelen kell lenni, hogy a viz izletesebb legyen. Igen kemény viz azonban nem a’kaimas, mert tartós használat mellett bél és hólyagkő képződést idézhet elő. Az állatok ivóvizénél továbbá nem kis fontosságú tulajdonság a viz hőemelkedóse. Az igen hideg viz nem felel meg a kivánalmaknak, a langyos meleg vizet pedig az állatok nem szívesen fogyasztják. Az állatok ivóvizének hőmérséklete nemcsak azok egészségi állapotára, hanem termelési képességére is nagy befolyással van különösen a tejelő teheneknél. Erre vonatkozólag egy ez irányban megejtett jusórletezés, melynél 6 fejős’ tehén szerepelt, eklatáns bizonyítékot szolgáltat. A 0 drb. fejős tehén kódcsoportba hármasával á'!iitatott be és mindegyik tehén napi tabarmáiiyadaga volt: 25 kg. korpa, 1 kg. zabkorpával keverve és 3 kg. széna, ezenkívül pedig- annyi szecskázott tengeri szár, a menynyit megenni képesek voltak.’ A kísérletezés ideje alatt, mely január 21-től márczius 25-ig tartott, az állatok kétszer lettek etetve, s egyszer itatva. Egyenlő tartás mellett az egyik csoport 0° C., másik 21.12° C. hőmérsékletű vizet kapott naponként. A kísérletezési idő három időszakra volt felosztva, mindegyik 16 napi tartammal, úgy, hogy az első időszak végén és a harmadik időszakban minden egyes tehénnek ellenkező hőmérsékletű viz lett adva. A kísérletezés eredménye a hat darab fejős tehén termelőképességét illetőleg a következő volt: 1. A melegvízzel itatott teheneknél a tej mennyisége U'5 kg.-al több volt, mint a 0° G. fokos vízzel itatott-teheneknél. _ ^ 2. A tehenek a hideg vízből 32 kg.-ot, a meleg vízből 37 kg.-ot fogyasztottak el naponként, 3. A meleg viz itatás mellett a tehenek több takarmányt fogyasztottak mint hideg viz mellett és pedig darabonként 37 kilogrammal többet. 4. Minél többet ittak a tehenek a vízből, annál több tejet is adtak, akár meleg volt a viz, akár -hideg. A tej többiét 100 kg. vízre 1 kg. . . 5. A tehenek a száraztakarmányból elfogyasztottak minden kg. tej előállításához meleg vízzel itatva L44, hideg viz mellett L54 kg.-ot. 6. A nagyobb víz elhasználásánál a tej víztartalma is növekedett, a nélkül, hogy a tej száraz állománya említésre méltó emelkedést mutatott volna. 7. A nagyobb vizhőmórsókletnél a tej száraz állománya is emelkedett. 8. A tej víztartalmának százaléka az elfogyasztott vízmennyiségének megfelelőleg naponként változott. 9 -A tehenek közül 5 darab a meleg vizet szívesebben itta, (1 darab azonban a jéghideg vizet kedvelte. 10. Egynek kivételével a tehenek kevesebbet ettek és ittak azon időszakban, midőn hideg vizet kaptak és ez időszak végén élősúlyok növekedett. A meleg- vízzel Hatottaknál három kivételével súly veszteség konstatálta toltMég érdekesebb lett volna e kísérletezés, ha különböző hőmérsékletű vizet alkalmaznak, mi által az ivóvíz legmegfelelőbb hőmérséklete is megállapítható lett volna. Mindemellett az elősorolt eredmények is kellőleg igazolják, hogy az ivóvíz minősége a haszonállatok termelési képességére is nagy befolyást gyakorol, mit a gyakorlatban szem elől téveszteni nem szabad. l)r. Hermán Ferenc, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.
