Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1897-10-10 / 6. szám
Október 10. KUN-HALA S. 1897. sus egyetlen lépéssel sem vitte előbbre a kisgazdák, földmivesele és munkásoknak a baját. Bata Agnes asszonynak abeli nagyhangú kijelentése, hogy ők. az anyák, az olyan államnak, a mely csak elnyomja és zsarolja őket, nem nevelnek katonát, és gyermekeiket nem nevelik hazaszeretetre, hanem gyűlöletre fogják tanítani: már teljesen hatásnélküli frázis! Hallottuk egypárszor; hallottuk ugyanezekkel a szavakkal; kitetszik, hogy betanulta és maga sem hisz benne. Ennél a kijelentésnél sokkal többet használt volna Bata Ágnes az anyáknak is, a gyermekeknek is, meg a nagyjelentőségű ügynek is, ha arról beszél, hogy miképen is kellene valamiképen fordítani a sorson ; ha arról szólt volna, hogy mely irányú támogatással könnyíthetne az anya a családfő gondjain és mely irányban kívánnak segítséget az anyák, hogy eleget tehessenek hitvesi kötelességeiknek. Szép dolog az egyesülési és gyülekezési jog. Helyén van, ha a munkás congrcssusok erről is beszélnek. Mert ha vitatják abbéli jogaikat, lassan megérik a joggal szemben fönnálló kötelességük öntudata is, és a közrend meg a közszabadság gondozóinak soha sem kell majd attól tartaniok, hogy visszaélés bontja meg ennek a jognak korlátlan gyakorlását. Az is pártolandó dolog, ha a munkások foglalkozások szerént szervezked- kednek. Nagyon örülnénk, ha a földrnivelő munkások teljes tudatára ébrednének annak, hogy az ő foglalkozásuk gazdasági és socialis jelentősége nem bírálható el abból a szempontból, a melyből az ipari munkások sorsa. Ámde csak szemfényvesztés az egész foglalkozás szerint való szétválasztás, ha az csak azért történik. hogy a. Budapesten székelő social- deinokfava párt. amattól csak annyiban különböznek, hogy más vezetősége és más pártlapja legyen ; egyebekben pedig egy gyékényen áruljon azokkal, akik a. legcsekélyebb önmegtagadás nélkül képesek támogatni a nemzetközi socialist;)!; akármelyik törekvését. A mennyiben a magyar földmivelő munkások érzik az összetartás, a szervezkedés szükségét, tegyék meg azt a, saját bajaik jeligéje alatt. De vegyenek példát a congrossusukon megjelent főispán példáján, a ki azért ült le közibük hallgatónak, hogy a sorsuk javítására kitanulja a bajukat és a. javításra ezélzott vágyukat. Szervezkedjenek, de ne azért, hogy egyik fejős tehenei legyenek a nemzetközi socialistáknak hanem azért, hogy munkatársai lehessenek a hatóságoknak, a kik bajukon segíteni akarnak. M. N. Megint egy indítvány. A legutóbbi városi közgyűlésen a rendőr- kapitány azon javaslata, hogy a rendőri közegek létszáma hárommal fölemeltessék, elejtetek. A r.-kapitány javaslatában a rendőri közegek létszámának emelése tekintetében felhozott indokok azonban olyanok, hogy azokkal a közérdek szempontjából foglalkoznunk kell. Mit mond u. i. a rendőr-kapitány? Azt. hogy a városban fellépett socialisi munkásmozgalommal. illetve az ebből felmerülhető zavargásokkal szemben szükséges rendőri erő nem csak ad momentán, vagyis-addig, amig a csendőri, esetleg a katonai erő megérkezik, hanem egyáltalán, elégtelen, к e v é s. S hogy a rendőr-kapitány felfogása jogosult és indokolt, igazolja az, miszerint a csendőrsóg, melynek létszáma nagyon csekély, szolgálati beosztása és szabályzata értelmében városokban a közbiztonsági teendőket azoknak к ü 11 c r íi- létén hivatott és kötelezett teljesíteni, s mint ilyen állandóan a külterületen van és szolgálatot ott teljesít, — a város beit e r ü I о t é п pedig csak akkor, ha arra a hatóság által külön, írásban felhivatik. S mivel szintén szolgálati szabályzata értelmében a hatóság által felhívott csendőrsóg a város belterületén közbiztonsági teendőket állandóan, vagy h u z a m о s a h b ideig nem teljesíthet, csakis pár napig, — ebből látható, hogy nagyobb és aentabb zavaroknál nem csak annak kezdetén, hanem későbbi fázisaiban is tisztán és kizárólag helyi rendőrségünk közbiztonsági tevékenységére vagyunk utalva. Figyelemmel tehát a csendőrsóg közbiztonsági szolgálati szabályzatára és 'tevékenységének irányára s figyelemmel arra, hogy katonai kaszám у a hiányában állandóan beszállásolt katonaságunk nincs, s nem is 1 e s z, vagy legalább is a messzejövő titka, — felhívjuk a város tanácsát és képviselő-testületet, mint a melynek о város személy és vagyonbiztonságát az esetleges zavarokkal szemben lehetőleg óvni első, elódázhatlan kötelessége, — arra. hogy a rendőrség létszáma felemelésének kérdését vegye újólag tárgyalás alá s a rendőri közegek létszámát a rendőr-kapitány javaslatától eltérőleg n e h ár о m ш a 1, hanem legalább hattal emelje fel. Igaz ugyan, hogy rendőri közegeink működésében, különösen az utczai rendészet ellátását tekintve sok a kívánni v а I ó és a hiány (de hiányok mindenütt, még a főváros tesületén működő m. k'>\ áhamrendőr- sógnél is vannak), ezek azonban a rendőri közegek fiilett közvetlen felügyeletet gyakorló mennyiben csakis kevés és intelligens ember olvashatja. A szegény nép között pénzt kiosztani, vagy művelődésük előmozdítására őket tanulságos könyvekkel megajándékozni — nem. szabad, mert a kormányzóság fél a népszerűvé vált emberektől, azokat nem tűri s vagy ki ti Itatja őket az illető városból vagy Szibériába deportál tatja. Tizenkét óv előtt mély csendben, elzárt ajtók megett, szűk családi körben ünnepelték a lengyelek az alkotmány proklamálásának 100-ik évfordulóját Nehány hevesebb vérű ifjú — illetve gyermek — az apáitól hallott történelmi tények buzdító hatása alatt megkoszorúzta azt a I dombot, melyen az alkotmány proklamál va lett s e lelkesedésért 200 család Szibériába deportáltatott. A lengyel nemzeti viselet el van tiltva s ha kivételesen, nagyobb ünnepélyességek alkalmával azt előkelő s befolyásos férfiak egynóme- lyikónek a kormányzó engedélyt ad; az újságok az illetőt úgy említik, hogy díszes magyar vagy román ruhába jelent meg az ünnepélyen. Az 1855-be elhunyt legnagyobb lengyel költő: Mickiewicz Adám emlékének szobrot emelni — éveken át tartó kórós és könyörgés daczára — mind ez ideig nem sikerült. Bűnül rótták fel, bogy Lengyelország múltját, és jövőjét dicsőítette. A szelid lelkületű s engedékenyebb Il-ik Miklós czár a nyár folyamán engedélyt adott a szobor felépítésére, de a kormányzóság mind újabb akadályokat gördit a terv megvalósítása elé. A gyűjtést az újságok indították meg. Az engedély hallatára a fellelkesült nép ezrivel tódult a szerkeztősógekbe s az ösz- szeadott fillérek 1 hét alatt 250.000 rubelt tettek ki. A mindenről jól értesült kormányzó — mert a költő nevéhez szabadsági eszmék fűződnek, melyek felelevenítve a múltak emlékeit újra lelkesíteni találnak — a gyűjtést betiltotta s a szobor talapzatára helyezni szándékolt allegorikus, női alakot a tervről törülte. Krakkóban létünk alkalmával minden középületen, templomon lehetett látni Asnyk Adám lengyel költő haláláról kiadott gyászjelentést, Varsóba nem engedték ezt meg, mert a költő részt vett az 1863-iki lengyel fölkelésben. ügy az 1830. mint az 1863-iki lengyel felkelés alkalmával kiadatott egy nkáz, mely a háziurakat a házban történtekért felelőssé tette. Mindazoi\ házakat, melyből a katonaságra lőttek vagy más módon támadást intéztek, minden 616- zetesen megindított vizsgálat nélkül egyszerűen confiskálták, s azt hiszem, nem a merő véletlen játéka az. hpgy ez utón ép a legszebb momu- mentálrs épületek kerültek az állam birtokába. Sokaknak az egész vagyonát Confiskálták, az illetőket pedig kiutasították. Minden házban lakik egy hivatalnok, kinek a háziúr a kormányzó által a házak nagysága s a lakosztályok száma szerint, megállapított (T00—500 rubel) évi fizetést ad, melyért az illetőnek kötelessége a házban történtekről a rendőrségnél minden nap jelentést tenni, az érkezőket, az elutazókat bejelenteni. — A ki bejelentés nélkül távozik 3 rubel büntetést fizet, útlevél nélkül 2 napon túl nem szabad az orosz határon kívül tartózkodni. Az építési engedély kiadásánál önkényesen járnak el, a nekik nem tetsző diszt egyszerűen törlik. Elismerést érdemel azonban az az üdvös intézkedés, hogy az építendő telket el kell keríteni s a kerítés aljában a gyalogközlekedés fentartására deszka járdát kell készíttetni. A zsidók üldözésével ma már felhagytak, de tudományos előmenetelüket korlátozzák, a mennyiben csak 5°/0-ot engednek egyetemi tanulmányokra s hogy teljes önkénnyel járhassanak el, ezektől is kitűnő érettségi bizonyítványt követelnek. A nagymérvű elnyomottság következtében Varsóban tájékozódni, helyi ismeretekre szert tenni igen nehéz, mert az emberek bizalmatlanok egymás irányában. — Senkivel nem állnak szóba s ha megkórdeztetnek, semmit nem tudnak, mert minden emberben kémet vagy titkos rendőrt látnak. A szerzett tapasztalatok nyomasztó hatása alatt hagytuk el a díszes várost — remélve, hogy Moszkvában szabadabban lélegezhetünk. vörösrópa leves s ebéd után a fekete kávé, melybe jég darabot tesznek s nádszálon szűr- esölik. (Ezektől ugyan nem igen lehet lelkesülni! Szerk.) A lakások igen drágák — 700—3000 rubel évenkint — miért is a lakók takarékossági szempontból nyárra felmondják a lakást s zöldbe vagy fürdőre utaznak. (Hát a házi urak addig miből élnek? Nyáron téli álmot alusznak? Szork.) A telkek ára nagy pl. a most épülő árúház telke 142.000 rubel. — Az élelem aránytalanul olcsóbb mint Budapesten. A mindennél drágább függetlenség és szabadság, — melynek értékét akkor ismerjük leginkább, mikor egészen elvesztettük — Orosz- Lengyelországban csaknem teljesen hiányzik s a lengyelek eloroszositására minden lehetőt elkövetnek. A tannyelv az elemi iskoláktól fel az egyetemig mindenütt orosz. Orosz nyelv teljes bírása nélkül semminemű államhivatalt nyerni nem lehet. Egyes kormányzóságok területén a lengyel nyelv nyilvános helyen való használata el van tiltva. A" lengyel vasúti-tisztek Oroszország belsejébe vannak áthelyezve, úgy szintén a besorozott lengyel ifjak. Az ipar, kereskedelem — vagyis a nemzet jóléte és vagyonosodását előmozdító tényezők — elnyomására, 300 város faluvá degradáltatott. (Ehhez mit szólnak a magyarországi elnyomott nemzetiségek? 1) Az orosz orthodox vallásterjesztése czóljából a r. kalh. papságot háttérbe szorítják, a köznépet dédelgetik. A felvilágosodottság s a művelődés terjedésének meggátolására a hírlapokat szigorú cenzúra alá fogják, politikával foglalkozni nem en- , gedik, a katonaságról — a hivatalnokok s azok működéséről, a város bel ügyeiről Írni nem engednek ; — s az igy, mondhatni minden érdekesség nélkül — nehány újdonság, tárcza, elbeszélés s hirdetésekből — álló újságba 'is láthatók fekete festékkel bevont vagyis olvashatlanná tett helyek. A könyvek közül csak is a ,drága és nagy könyvek jelenhetnek meg cenzúra nélkül, ezeket t. i. nam tartják veszedelmesnek, a
