Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)

1897-09-26 / 4. szám

Szeptember 26. KUN-HALAS. 1897. frt adósság után évenként csakis 6400 irtot kel­lene űzetnie, és igy ezen egyetlen pénzügyi mívelettel megtakarítható voíla.a évi 4417 írt 50 kr., ami oly tekintélyes összeg, mit a képviselőtestület a várostól eldobni nem jogosult, különösen még azért sem, mert ha az évi megtakarítást a fennálló tartozások lejárati idejéig számítjuk is, a közbeeső legkevesebb 10 év alatt a kamat megtakarítás a kamat kamatai­val felrúg legalább 60.000 írtra, oly összegre, melyet ha a közgyűlés megtakarítani elmulaszt, méltán éri a könnyelmű gazdálkodás súlyos vádja. A couversiót más módozattal is lehetne keresztül vezetni úgy nevezetesen, hogy ha a jelenlegi 10.817 frt 50 kr. kamat összeg feiiha- gyatnék a költségvetésbe, de a 4°/0 arányában ennek megfelelő tőke vétetnék fej, vagyis közel 260.000 frt, mely művelet utján a város 100.000 frt szabad rendelkezése alá eső tőkéhez jutna a nélkül, hogy a jelenlegi kamatnál többet kellene fizetni. Nekünk mindegy, hogy a két módozat közül a képviselőtestület melyiket választja, de ha a választó közönség bizalmának és várako­zásának meg akar felelni, akkor egyiket el kell fogadnia, mert az csakugyan furcsa, hogy bár a közgyűlés figyelmét a jelzett körülményre a városi tanács minden évben felszokta hívni, mégis évek múlnak el egymásután a nélkül, hogy a képviselőtestület az áldásos cselekvés terére lépne. —y. Közigazgatás. A város képviselő-tostületo holnap­után. kedden d. o. 8 órakor a fogadó nagytermében közgyűlést tart, melynek következő tárgyai lesznek : 1. A városi gyámpénztár 1 896. évi számadása és mérlege. 2. Községi köz (viczinális) dülőutak ügyében jelentés. 3. Csefregi István folyamodása, melyben a vasút melletti közterületből nyilvános kerti és vendéglő helyiség ózdijaira terü­let használatát megengedtetni kéri. 4. Fo­lyó évi költségvetés igénybe vett osztá­lyaira utalt kiadások mikénti fedezése ügyében intézkedés. 5. Rendőrségi lét­szám emelése tárgyában rendőrkapitányi jelentés. 6. Városi kórházépület kibőví­tése ügyében jelentés. 7. Gazda válasz­táshoz két kijelölő választmányi tag megválasztása. 8. A virilisek 1898. évi névjegyzékének egy beállítására, к üldöttség választása. 9. Fogyasztási pénztár állásá­ról kimutatás. 10. Sándor Imre tüskés főidre vonatkozó haszonbéri ügyében je­lentés. 11. Az összesített gyámpénztári kezelés ügyében árvaszéki javaslat. 12. Pénzügyigazgatósági fölhívás az . adóhi­vatal személyzete létszáma ügyében 13. Alispáni végzés az adóbeszedésnek pénz­tárnok által leendő eszközlése tárgyában. Mint e tárgysorozatból látszik, na­gyon fontos ügyekben lesz hivatva a köz­gyűlés dönteni, miért is a tagoknak minél nagyobb számban való megjelenése remélhető. Tájékoztatóul a szőnyegre kerülő ügyek némelyikéről jónak látunk egvet- mást közölni. Csefregi István folyamodá­sára megjegyezzük, hogy a vasút mellett egy vendéglő felállítása nagyon kívánatos ugyan, de kérdés, hogy a vásártér meg- birja-e azt a szűkítést, mely e vendéglő létesítésének nyomában járna? A rendőri létszám emelésé­nek kérdése összefügg a rendőrségi szer­vezési szabályrendelet alkotásával, mely­ről lapunkban már megemlékeztünk. A városi к ó r h á z é pü1e t kibővítésének kérdésénél okvetlenül szóba fog kerülni a szegényügy rendezésének kérdése, mely elől a város hosszú időre ki nem térhet. Ks mi azt hiszszük, hogy e kérdésnek gyökeres megoldásával a. szo- czialista mozgalomnak helyben egészen véget lehetne vetni. Az összesített g у á m p é n z- t á r i kezelés ügyében beadott árva­széki javaslat aligha fog vitát provokálni, miután e kérdésben a képviselőtestület már állást foglalt, és épen ennek folytán készült a javaslat is, mely hivatva lesz elejét venni a pénzkezelésnél annak az anomáliának, hogy inig az egyik kiskorú pénze 8% kamatot jövedelmez, a másiké e kamatnak csak felét hozza. A közgyűlésről jövő számunkban majd referálunk. —r. A községi (viczinális) d ü 1 1 ő ú t а к ügyében Beniczkv Lajos alispán folyó hó 22-én tartotta meg a tárgyalást Halason. A várost Di\ Babó Mihály főjegyző h. polgármester és Kozits István mérnök képviselték, s az érde­keltség részéről képviseltette magát Sze­ged. Szánk és Kisszállás község, a többiek nem jelentek meg. A halasi közdüllő utak hálózatába felveendőnek találtattak: I. A Halas-tázlári u. n. Sós-út, mely­nek fentartási költségeihez Halas 10, Majsa 20, Vadkert 25, Tázlár 45 %-al javasoltatott ferheltetni. II. A Halas-kecskeméti ut. ennek fentartási költségeiből repartiáltatott Ha­lasra 5, Tázlárra 50, Kecskemétre 40, Szabadszállásra 5.%. III. A Halas-félegyházi ut, melynek költségeihez járuland Halas 32. Tázlár 8, Szánk 12, Félegyháza 43. Kecskemét 5%-al. IV. Halas-majsai ut, melynek költ­ségeit fele részban Halas, felében Majsa viseleud. V. Halas-jankováczi ut, ennek költ­ségét Halas 60, Jankovácz 40 °/u arány ban fedezi. A képviselőtestület által kijelöltetni kért többi hat ut mellőztetett. Egy harmadik indítvány. A nagy Német-birodalom zseniális ezé­zárja hires budavári felköszöntőjében a magyar nemzet nagy erényeit lelkes dicsőítéssel mutatta be a világ előtt. Es a magyar társadalom megmozdult, hogy a nagy császárnak, aki a magyar király s e nem­zet vendége volt, — tiszteletét, háláját méltóan lerója azért, hogy lelke nagyságával s egy ha­talmas birodalom erejével, súlyával kiemelte a százados ismeretlenségből, igaztalan mellőzésből a magyart; kiemelte, elvitte oda, a hova e nem­zetet szive-lelke tulajdonai, culturalis fejlettsége, ereje, hűsége, hazaszeretete s egész történelmi múltja jogosítják: a nagy kultur népek közé! A napi lapokból értesülünk, hogy már is országszerte több testület, egyesület, város moz­galmat indított az iránt, hogy a magyar társa­dalom, sőt hatóságok, erkölcsi testületek részé­ről II. Vilmos császár iinnepeltetése országos jelleget öltsön. Mi nekünk e kérdést politikai oldaláról is­mertetni nem szabad, de arra nincs is szükség! Elég, ha e dologra mint társadalmi kér­désre hívjuk fel városunk lakosságát, egyes tes­tületéit s magát a képviselőtestületet. Kétségte­len u. i. hogy a magyar társadalom, mint ilyen köszönettel, hálával tartozik a geniális impera­to rnak azokért a szavakért, a melyeket meghir­detett széles e világ előtt a magyar polgári eré­nyekről ; kétségtelen, hogy — párttekintet nél­kül — e császári beszéd felemelőleg, lelkesitőleg hatott az egész magyar társadalomra, — úgy hogy emberek, osztályok, pártok, kiket eddig egymástól tömérdek távolság választott el, a pillanat lelkesítő hatása alatt égy felséges gon­dolatban egymással szeretettel találkoztak, abban, hogy a császári télköszöntő az ezer éves nemzet sorsát nem remélt hosszú időkre előbb vitte! A jobb jövő kecsegtető reménye felviradt a szivekben; feléledt a nemzeti önérzet, s az egész társadalom új életre kelvén, a koronás fő nyilatkozatának hatása alatt, „közmondásszerű hazaszeretetével“, bizonyára mára közeljövőben oly dolgokat fog teremteni, melyek a második ezred-év boldogságának, haladásának, nagysá­gának további alapját vetik meg. Be akár hogy tekintsünk is végig az ese­mények lánczolatán s Jutásaiban akár hogy vizsgáljuk is a három-század óta legszebb buda­vári felköszöntőt, a császári ajkak által magasz­talt magyar lovagiasság mindenesetre kötelessé­gévé teszi az egész magyar társadalomnak s az ország minden tényezőjének, tehát mint egy parányi résznek, nekünk is, hogy a nemes német császár elismerését, dicsőítését, a nemzet és királya iránt kifejezett tiszteletét „méltóan vi­szonozzuk ! A jelekből ítélve, ezt meg is fogja tenni az egész ország, — nem szabad tehát e nemes városnak sem elmaradni a többiek sorából. Indítványozzuk ennélfogva, hogy _a f. hó 28-án megtartandó képviselőtestületi közgyűlés előtt, egy rövid diszgyűlós tartatnék, ahol fejezze ki Kun-Halas város tiszteletét és háláját II. Vilmos, német császár iránt s ezt a magyar miniszterelnökség utján feliratilag adja tudtára. Felemelő dolog lenne, ha ugyanezt váro­sunk egyes testületéi, egyesületei is megtennék, úgy hogy a hála és tisztelet minél impozánsab- ban megnyilatkoznék. Meggondalhatjuk a hatást, amit elő fog dózni a német császári városban, a császári palotában s az egész világon az, ha a magyar városokból menni fognak ezrével „a lovagias magyar népnek“ hála és tisztelet kijelentései, ha látni fogják, hogy a magyar tudja szeretni és becsülni azt, a ki őt szereti és becsüli. A szép és nemes iránt érzéktelennek kellene tartanunk e nemes város lakosságát, ha fel nem ismerné a császári felköszöntőben egy hatalmas zseniális uralkodónak közeledését hozzánk és lovagias érzelmeit a magyar nem­zethez, és ha ezt hasonlóval nem tudná vagy nem akarná viszonozni! Mi, e nemes városnak ambiciózus, de szerény sajtója, tiszta szívvel, a hála és tiszte­let nemes hangjával mondjuk el: áldja Isten tettéért a szerencsés németeknek fenkölt gon­dolkozásé császárját: II. Vilmost, s legyen a magyar ajkon szálló-igévé ez a szó: éljen a német császár! HÍREK. — A szüret. A városi tanács legutóbbi határozata szerint szép t e m her 3 0-á n kezdődik. — Bő szüretet na ’csizsmát! — A kalocsai kir. ügyészség felügye­lete alatt álló kalocsai kir. törvényszéki vala­mint a hatósági területén lévő dunavecsei, kis­kőrösi és halasi kir. járásbíróság fogházakban letartóztatott egyének rendes élelmezése, vala­mint a betegek számára orvosi rendeleté alapján kiszolgáltatott ótadagok biztosítása a jövő 1898. évi január 1 tői kezdve egy. esetleg 3 évre leendő együttes biztosítására a kalocsai kir. ügyészség helyiségében f. évi okt. 4-ón d. e. 9 órakor zárt ajánlati tárgyalással egybekapcsolt nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni. Az árlej- tósi,feltételek a városházánál kifüggesztett árlej­tési hirdetményen megtekinthetők. — A fogyasztási adó kezeléshez pénz­tárnok választás tárgyában bizottság f. hó 28-án hétfőn d. e. 10 órakor tart ülést. — Az érthetetlen nyúl. Tegnap dél­ben a rendőr-kapitányság előtt egy valóságos és eleven mezei nyúl szaladt végig az utczán gyer­mek seregtől üldöztetve. Nem tudjuk, miért jött a városba, — tévedésből-e, szándékkal-e, pa- naszt-tenni-e a nimrodok, vagy a szekéren kójutazók ellen. Lehet azonban, hogy a vadász- társulati elnökséghez igyekezett — reeonesans vizitre és hogy elmondja azt, amit egy alkalom­mal a füzesi pohárköszöntőnél mások — el­feledtek ! —- A szánki útnak Tázláron keresztül vezető része járhatatlan. Ajánljuk a kis-kőrösl főszolgabíró figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom