Kun-Halas, 1897. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)

1897-09-26 / 4. szám

Szeptember 26 К U N - Н A L A S. 1897. Az egyik indítványunk az, hogy építs П n к к a s z á r n у á r. Mi ezt Halas fejlődésére, nézve annyira fontos­nak tartjuk, hogy annak mielőbbi keresz­tülvitelét nem győzzük elég melegen lel­kére kötni a város képviselőtestületének. Az a forgalom, az az élénkség, melyet a katonaság a városban okoz. megbe­csülhetetlen. Nemcsak a közvetlen haszon veendő számításba, mely onnan szárma­zik. hogy a katonaság itt költi el a pénzt; hanem azt is meg kell gondolnunk, hogy kereskedőknek, mészárosoknak, korcs* márosoknak, borbélyoknak stb. állandó közönsége támad, mely ezeket képesekké teszi arra, hogy fokozottabb igényeknek is megfelelhessenek. — Megfontolásra méltó momentum még a köz b i z t о n- s á g i szó m p ont i s. mely szintén nagyon kívánatossá teszi a. jelen viszo­nyok között, hogy Halason állandóan legyen katonaság, mit csak úgy érhe­tünk el. ha kaszárnyát építünk. Másik indítványunk a • v i I 1 a m V i 1 á g i t á s behozatalára vonatkozik. Szinte látjuk egyik-másik olvasónk hom­lokán a haragos ránezokat, hogy „mit akar már ez az újság? tán bolond it ben­nünket!?“ — Pedig tessék elhinni, hogy sokkal kevesebb költséggel és nehézség­gel megvalósítható a terv, mint ahogy gondolná az ember. Volt alkalmunk a Ganz-gyár egyik igazgatójával ez iránt eszmét cserélni, és ez mint legkompetensebb egyén kijelen­tette, hogy ha évi 5000 forint ára fogyasz­tást biztosítani tudunk a magánfogyasz­tással együtt, akkor a villáin világítás be­vezetése föltétlenül előnyös a lakosságra és a városra,. Ami különösen az utczák világítását illeti, ugyanannyi pénzért, a mennyit ma ad érte a város, négy ekkora területet vagy ezt a területet négyszerié nagyobb intenzitással tudják villáimnál megvilágítani. A villám világítás előnyei annyira kézen fekvők, hogy azokra fölösleges szót, vesztegetni. Nagyobb világosság, füstnélküliség, az explózió, a lámpa-meleg­ségének és a tűzveszélynek elkerülése mindezek megbecsülhet,ellenné teszik a világításnak ezt a módját. A dolog pénz­ügyi oldalának rendezését pedig, azt hiszszük. egy a város erkölcsi tárnaga- tása és esetleg a helybeli két pénzintézet közvetítése mellett alakítandó részvény- társaság, könnyen végezhetné. A pénzügyi nehézség leküzdésére különben legalkalmasabb volna úgy a kaszárnya-építés mint a villain világítás kérdésében a város tulajdonát képező, és alig "néhány ezer forint jövedelmet hozó r egá I e к ártala ni tási к öt ve n у с к é rték es i - tése. A befektetés közvetlen és közvetett utón busásan meghozná kamatait; úgy hogy e z cd el j á r á s é s m e g о 1- d á s mellett nem kell tartanunk attól, hogy — mint a múlt számunkban rövi­den érintettük — a kaszárnya építés a városra, vagy nagyközönségre újabb s nagyobbmérvű megterheltetéseket há­rítana Elmondtuk indítványunkat, de ismé­telten hangsúlyozzuk, hogy a tervek ke­resztülvitelének megkísérlése előtt azok­nak széles körben való meghányását-ve- tését magunk is szükségesnek tartjuk. A hírlap kötelessége eszmék fölvetése; a megvalósítás a közönség dolga. —r —a. Sok az adó. E ezim alatt látott napvilágot őzen lapban egy vezérczikk, melyben annak írója a pótadó magasságát abban véli megállapíthatónak, hogy a kataszteri felvétel alkalmával a földadó ala­csonyan lett megállapítva, szerintünk habár van is némi jogosultsága a jelzett felfogásnak, azt az adó sokaságának valódi okául el nem ismerhet­jük, nagyon sok más körülmény járul ehhez, mit ezúttal fel nem sorolunk azért, mert mi a teher könynyitóe kérdésével akarunk gyakorlati szempontból foglalkozni és pedig éppé n most azért, mivel közéig a város költ­ségvetése egybeállításának ideje, tehát tájéko- zandónak tartjuk a képviselőtestület tagjait ideje korán, s felakarjuk figyelmüket hívni arra, hogy a költségvetés tárgyalásakor ne csak a té­telek megállapításával foglalkozzanak, hanem gondolkozzanak a felett is, hogy miként lehetne a valóban magas pótadót leszállítani és pedig a nélkül, hogy ezzel a közérdek jogosult kielégí­tése háttérbe szorittatnék. Mi e tekintetben legfontosabbnak tartjuk a város adósságainak konversióját, vagyis olcsóbb kamatú kölcsönre való átváltoztatását, mi által tetemes megtakarítás volna eszközölhető, mi ki­tűnik az alábbi számításból: Halas városának tartozása ez idő szerint, a magyar földhitelintézet javára 25.000 frt, — a pesti-hazai takarékpénztár javára 120.000 frt (úgynevezett vasúti kölcsön :), a halasi takarék- pénztár javára 15.000 frt: vagyis együttesen 160.000 irt, — melytől évenként kamat fejében fizetni köteles és pedig: 1. A földhitelintézetnek . 1562 frt 50 kr. 2. A p.-hazai t.-p.-tárnak 8430 frt — 8. A halasi t.-p.-tárnak . 825 frt — Összesen: 10.817 frt 50 kr. kamatot; holott: mai pénzviszonyok mellett a város bizonyára kapna kölcsönt a törlesztési összeget is bele számítva 4°/0-ra, tehát a 160.000 többszörösen restaurált és átalakított, remek gót- st'ilű székesegyház, melynek kriptáiban a 3 leg­kiválóbb lengyel hős Poniatowszki József, Szo- bieszki János és Kosciuszko 'fádé továbbá az 1576-ban lengyel királynak választott erdélyi fejedelem Báthory István van eltemetve; — kinek jellemzésére a lengyelek azt mondották, hogy „vagy soha ne született volna, vagy ha született, örökké élne.“ Nevezetes épülete az 1400-ból való Jagelló egyetem, hol Kopernikns Miklós a hírneves csillagász az orvosi tudományokat végezte.. Az épület ma könyvtár, hol a többek közt a feje­delmek kézaláirásait — köztük Ferenc// József királyét — s a XVI-ik századból eredő latin szö­vegű Írott képeket mutogatnak. A képek megfe­ketedett helyeire azt mondják, hogy oda az ör­dög tette a kezét. Orvosi egyeteme, kórházai a mai kor követelményeinek nem felelnek meg. A város közelében van a Bronislava he­gyen épült Kosciuszko halom, — egy 34 méter magas, alapján 80 méter széles domb — melyet a nép 1820—1860-ig vagyis 40 óv alatt hordott össze örökhálája jeléül a lengyel köztársaság legnagyobb hősének, ki a feldarabolt Lengyel- ország felszabadítására a felkelést szervezte és vezette s az oroszok és poroszok felett több Ízben győzedelmeskedett. A domb tetejéről szép kilátás nyílik Krakkó környékére, a Kárpátokra, a magas Tát­rára s a várost körülvevő 52 erőd egy némelyi­kére. A domb ma katonai erőd, földalatti épít­ményekkel s külömböző tájak felé irányított ágyukkal. Utunk Krakkóból Varsóba vezetett. elzárkózott, hideg, alkalmazkodni nem tudó. mindamellett büszke, kimért s gőgös természetű németek csak később indultak s ennek eonstatálása hatott deritőleg a kedélyekre. Az idegenek nagy része útba ejtette Budapestet is. Elragadtatással beszéltek a város szép fekvéséről, a dunaparli palotasorokról, az új országházról, a közintózetek nagyszerű berendezéséről, a földalatti villamos vasútról, az éjjeli mulató helyek pazar fény nyel díszített termeiről, Os-Budavár nyüzsgő éjjeli életéről stb. — s párhuzamot vonva Budapest s a külföld nagyobb városai között, azt Europa legnagyobb városaival állították egy színvo­nalra; — a mi természetesen nekünk magya­roknak esett, jól s reánk hatott viditólag. A társasáság" egy része egyenesen Moszkvába, a másik — kerülő utat téve — Öderbergből-Krakkóba ment, hogy az ősrégi koronázó várost, Lengyelország egykori fővá­rosát, a lengyel királyok lakhelyét (1610-ig) megtekintse. A város állítólag K. u. 700-ból keletkezett, elővárosaival együtt mintegy 100,000 lakossal bir s körül mértföldnyi távolságokban erős katonai erődítményekkel van ellátva. A régi várost körülvevő erőd le lett rombolva s helyét — a várost körülvevő s az elővárosoktól elválasztó hatalmas gesztenye s harsakból álló; körönként virágágyak s szobrokkal díszített — sétány foglalja el. A város belsejében épült házak némelyike ma is erőd számba jön, a mennyiben vastag- erős kőfalakkal s szegekkel kivert hatalmas vaskapukkal bir. A népviselet — mely a férfiaknál magas letejü, kúp alakú vagyis felfelé szűkülő s baloldalán hatalmas bokrétával diszitett fekete kalap, vagy bárány bőr sapka, vagy pedig lapos s magas és odasimuló karimával biró kalap s lábszárig érő — derékon testhez illő a nyakon tarkán ki varrott szűr, bő-nadrág — s erősen ránezos csizma; a nőknél pedig fob óv vagy rikító szinti, a homlokhoz mintegy 3 ujnyi szélességben odasimuló, hátul a nyakig lazán lelógó tetővel biró fejkőtő, színes pruszlik, tarka szoknya s. czifrán кivarrott csaknem egyenes szélekkel bíró s hosszú kötény — ma már alig s csakis a piacztereken — vásárokon látható; a városból az idenekkef való érintkezés, a művelődés s haladás által csaknem teljesen kiszorítja tott. A nép között'legtöbb a szőke s gesztenye- barna, fekete már nem igen látható. A férfiak hosszú, a homlokon és tarkón egyenesre nyírt hajjat viselnek s a figyelmes szemlélő előtt feltűnő, hogy kéményseprő természetűek s üres idejüket szívesen fordítják a frizura elegyen- gotósére. (Kaparódzanak! Betűszedő.) A város tiszta, egyenes, koczkakővel burkolt ntezákkai bir, vízvezetékkel s csatornázás­sal van ellátva. Aner égő gázlámpákkal van világítva s aránylag nagykiterjeáésü befásitott terei vannak. A mi a város nevezetességeit illeti: van egy a város közepét elfoglaló nagy körtere palota' soroktól környezve, közepén az u. n. Sukiennice — egy 1257-ből való 12«!) m. bosszú épület — melyben a nemzeti múzeum van elhelyezve a legnagyobb lengyel festő Matejkó ! János képeivel. Ugyan e téren van az 1226-ból eredő 2 tornya remek gát. stilii Mária templom. Legkiválóbb épülete a - Wawel hegyen i épült királyi vár, mely a XIV-ik századból való, I de csaknem minden lengyel király toldott hozzá valamit, miért is az egész épület complexum — daczára ez egyes részek művészies kivitelének — sajátságos idegenszerű benyomást gyakorol a szemlélőre, A vár most katonai kórház és kaszár­nyául szolgál. Vele szorosan össze van építve a

Next

/
Oldalképek
Tartalom