Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)
1897-06-06 / 23. szám
sárgulása nem az érésé, hanem a rothadásé; ott van a sok nedvesség miatt létre jött rozsda, mely eszi, marja, előbb utóbb tönkre teszi a most dús termést Ígérő kalászt, a mely ezideig szemet sem tudott termelni. Nézzük meg a fákat jó közelről, a túlságos nedvfelszivás következtében a lombozat fejük, gyümölcs alig, s a mi van is abba beliur- colkodott a kukac, rágja marja a mig korai, csenevész pirosságot nyerve éretlenül haszontalanul lehullik. A komoly gazda mind ezt látja, ő nem csalja meg önmagát, sem másokat, nem mosolyog földjeinek áldást mutató mázza fölött, hanem aggódva néz a csalóka képzelet felé, szivében elégiiletlenség bánat keserűség lakozik, szemrehányást tesz önmagában, miért is áldozott annyi időt, napszámot, pénzt, mindent, hogy eredménye üres kalász, férges lehullott gyümölcs legyen ? Váljon van-e biztos kilátása arra nézve, hogy a jövő, harmad vagy negyedik év behozza neki azt a mit vészit? Bizony alig-alig van reá kilátása. Korunkban igy vagyunk nemcsak a pünkösdi kalászokkal, gyümölcsökkel, hanem édes kevés kivétellel mindennel. Nézzünk csak körül! ....... Hiú képzelgés, öntelt ámitás nagyzási hóbort, kapkodás elérhetetlenek után s végül keserű csalódás, romba dőlt nemények jellemzik századunk végét, mindenütt, mindenfelé, fent és lent körös-körül a pompa, fény mögött a mely csak külszínt takar ott van a háttér, amazzal teljesen ellenkező, jövőt alig igérő. Önkénytelenül fölmerül bennünk a kérdés: váljon mi is voltaképen ennek oka ? váljon miért van mind ez igy, és nem másképen ?!.... Ennek oka nem más, mint korunk általános ferde nyavalyája, mely rohanó, örületes útjában megfeledkezik önmagáról, szédületes szaladásában nem veszi észre, hogy fekélyek kelnek útjában, melyek bepiszkítják, rondítják testét s addig emésztik, mig nem emezektől tetőtől talpig elborítva vagy elbukik vagy pedig észretérve hatalmas rázkódással purifikálja magát. Nem ilyen rázkódás volt-e a század eleji forradalmak összesége ? Csak egy mód van, hogy a bukást vagy a rázkódást kikerüljük. Szellemi harcot kell kezdenünk az eszeveszett, tisztességes alapot nélkülöző hajsza ellen, lefülelni a rósz példát mutató strébereket, a kik nem ismerve senkit, semmit, saját piszkos önző céljaik elérésénél vakon lerontanak mindent, a mi tisztességes és a mi nagyra vágyó útjaik elébe mer állani. Hisz ők sem kiméinek senkit, miért kíméljük mi őket. Mi csak őket útjukban gátoljuk, hogy ne rontsanak ne tiporjanak, ők pedig százakat taszítanak teljesen érzéketlen szívvel örvénybe. Hisz ők nem számítanak arra, hogy buknak; sem arra, hogy ki bukik: céljuk teljesen elvakitotta őket. Tisztítsuk meg önmagunkat ilynemű streberségre hajlító eszméktől, gondolatoktól s igy tisztán bárkivel szemben föl vehetjük a fegyvert. Az egyenes, helyes ut kijátszása, kikerülése nagyon veszélyes és könnyen balesetre vezet; a kerülő, zúgutak szirtek, rohanó patakok, mélyedések között vonulnak, melyeken csak nyaktörő ugrások között haladhatunk, és a nedves kő síkos, a patak gübbenői ismeretlen veszélyt rejtők, az árkok mélyek, nyaktörők. Ilyen gondolatok között üdvözöljük olvasóinkat Pünkösd ünnepén. Körösi. A halasi szőlők felújításáról. (Folytatás és vége.) Homokba korán érő, nem rothadó, virágzásban nem rugó, erős fáju — vesszejü — vékony béltí fajok ültetendők. Minden pásztába csak egy faj ültethető, igy értékesebb, fajborunk lesz, vesszőinket is jó áron megveszik ; szüretelni is csak akkor fogunk, mikor valamelyik faj tökéletesen beérett. Sőt még a metszést is szálvesszős, csapos vagy simára végezzük, a szerint: a mint egyik faj emezt — másik amazt kívánja. Kivételt csak a sárfehér szőlő képez, mely külön pásztába ültetve nem terem. Az ültetendő fajok kijelölésébe nem bocsátkozom, ez attól függ : bor, vagy szőlőtermelésre fektetjük-e a fősulyt? Minden esetre célszerű, ha felerészben ezt, másik felében amazt cultiváljuk. Az utóbbi években a csemege szőlő oly keresett gyümölcs lett, hogy ahol nagyobb mennyiségben volt kapható, — mint: Kecskemét, N.-Körös és Czegléden — 50—60 krt is szívesen fizettek kilójáért a külföldi kereskedők, mig a borszőlő csak 12—16 krért volt értékesíthető. ügy telepítsük, vagy telepíttessük tehát szőlőinket, hogy ne csak borunk, hanem csemege szőlőnk is teremjen. Ha egyöntetű lesz telepítésünk s nagy mennyiséget tudunk egy-egy fajból előállítani : állándó külföldi kereskedők lepik el piacunkat, s gyümölcs, szőlő és tájbor exportunkért — néhány év múlva — sok százezer frt. fog bevándorolni Orosz, Német és Angol országból. Sok, igen sok kincset rejtenek magukban ezek a — mihasznot sem hajtó halasi homokbuckák! Csak ki kell aknázni! Fel tehát a munkára! Alakítsuk át homoktengerünket gyümölcsösökké, — s nehány év alatt homoksivatagunk : paradicsomkertté ; minden fillérünk : forinttá válik. Vége felé járok már — tán hosszúra is nyújtott szőlő felújítási közleményemnek. Elmondtam — dióhéjba szorított — nézeteimet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy mások alaposabban s nagyobb szakértelemmel hozzá szóljanak ezen — városunk előbb menetelére, vagyonosodásra nagy horderejű — telepítési ügyhöz. Ha közleményeimmel — csak egy lépéssel is — előbbre tudtam vinni a kivitelhez ezen fontos megfigyelésére méltó ügyet: bőven vagyok jutalmazva. Mielőtt befejezném czikkemet, kapcsolatosan óhajtok még szóllani az „Országos szö- lőtelepitő szövetkezet“ működéséről, melynek Halas és környékén leendő képviseletek — ügyvitelét — a napokban foglaltam el. Ezen humanus missiót teljesítő szövetkezet arra törekszik, hogy lehetőleg olcsón — minden nyerészkedés és zsarolás kizárásával — homok területeket vegyen s azokat szakértelemmel betelepítve gyümölcsös és szőlővel, ismét, ismét mérsékelt áron — 15 éves törlesztés mellett eladjon. De elvállal mérsékelt munkadij ellenében, mely szintén 15 év alatt fizetendő vissza, telepítési munkákat, gyümölcs, szőlő, bor, venyige stb közvetítéseket mind azoktól: kik a szövetkezetnek tagjai. Hazafias törekvésükben : hogy a legszegényebb napszámost is 1—2 hold jó és olcsó szőlővel, melyből munkája után tisztességesen fenntarthassa családját, sőt még vagyont is szerezhessen — e hazához köti, — hihetőleg az állani is támogatni fogja. De kiterjedt figyelmük a birtokos osztály előnyeire is. Csekély értékű bomokterü- leteiket értékessé teszi, szak munkásokat képez és alkalmaz, minden szölőszeti tárgyat vagy terményt első helyre, nagy helyről közvetít stb. De még a tisztviselők és iparosokra is kiterjed figyelme s érdekeiknek megfelelően old meg minden telepítési, fizetési, vagy adás-vételi ügyet. Úgy, hogy ad mindazoknak ; kik szőlővel bírnak, vagy telepíteni, eladni, vagy venni, régi szőlőt felújítani akarnak stb. — a legmelegebben ajánlom, hogy ezen szövetkezetnek tagjai legyenek; sőt annak előhaladását anyagilag épp úgy, mint szellemileg támogassák. — Egy drb 50 frtos részvénnyel, mely egy év alatt fizettetik be, s melyre évenként osztalékot kap : mindenki tagja lehet. Halason — még e nyáron — nagyobb homokterületet vásárol, közel a vasút és városhoz. Ezen terület már ez év őszén betelepíti „Tisztviselők és Iparosok szölőt.elepe“-ül. — E célból Junius 20-án az igazgatóság több tagja városunkba érkezik, nagy értekezletet tartanak, és a bejelentett eladó homok te rületekot megtekinti. Telepítésre már is több tag iratkozott elő, ezeknek földjei már ez őszön fognak szakszerűen s lehetőleg jutányos munkadij mellett — betelepittetni. Hogy ezen szövetkezet igazi önzetlen — hazafias functiót teljesít, erre elég garan- tiát nyújtanak, Mélt. és főtiszt, Püspökünk elvtársai: Papp Károly budapesti és Vas- sadi Balogh Lajos gyúrói leikészek, kik a szövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai. Az ő igazgatásuk és felügyeletük mellett csak is önzetlen, hazafias érzelmű és irányú szövetkezet működhetik. De hazafias dolgot követ el mind az, ki ezen még ifjú, de reményteljes szövetkezetei anyagi, vagy szellemi támogatásban részesíti. Még egyszer, ismételve ajánlom ezen szövetkezetei Polgártársaim szives figyelmébe és pártfogásába. Az ujtelepépitéseket bízzák a szövetkezetre, — igy helyesen és kevés költséggel vihetik keresztül ezen fontos telepítési munkát, melyet: kövér must, jó szőlő és sok gyarapodás fog jutalmazni. Bocsor István.
