Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-05-09 / 19. szám

gyökér>zártól — mely még őket fogva tartja és kegyetlen gazdájukhoz kö'i! Avagy tán a 10 12 éves — még einem kórhadtcsapokkal ékeskedő, s tél oldalunkon régelszáradt tőkefejekre fog­jam rá : hogy szőllö ? Hisz némelyik már nem is bir uj hajtással keresztül törni a száraz csapok tömkelegén, hanem kény­telen a nyakból, — vagy a földalatti, törzsből adni egy-egy vizhajtást ! , . . méltó jutalmául a reá fordított felülete goromba munkának! De szellőnek nevezhetem-e ? az egy­mást kiabáló, döntésre évek óta váró, félig üres tőkesort. Vagy a megyfa bo. zótok. terebélyes dió és egyéb — szöllő közé nem való — fák alatt sínylődő, el nyomott, — táplálék, napfény és szellő töl njegf szío.tt szerencsétlen tőkéket? Hisz ezektől az is elég, ha levelet bír­nak hajtani, — s gazdájuk még is csap ra akarja őket ütni! Óh! Tisztelt szöllő birtokosság! E- zek nem szőllők ! így nem lehet sem é- des szöllőt, sem jó bort termelni. így sok tőkét munkálunk kevés hiszonnal, pedig megtordítva kellene a dolognak len­ni : kevés töke, kevesebb munka, — több haszon és jó bor. Éne kell törekedni. — Hogy ezt — a már meglevő bajok és hibás telepítések figyelembe vételével — hogyan lehet — a szöllő birtokoság nagyobb mérvű károssodása és költeke­zése nélkül — elérni: arra nézve — ha az igen isztelt Szerkesztő úr tért enged becses lapjában? — szívesen kifejten hosszas gyakorlat és tapasztalataimból lyen csattanósan!— Szép tünemény, mikor a felhőtelen égen átsiklik a dörgő villám. Apja volt már a kicsinek, de ki lesz az anyja? Itt jön Bárdos Benjámin, a szomszéd; mi hozza ily korán? Magiszter uramat a- karja felkéni keresztkomának: Lidia asszo­nyom egy kis fiúval ajándékozta meg az éjjel. A tanitó úr persze elfogadta a meg­hívást: — Szívesen, nagjmn szívesen. Akkor aztán feltárta a dunnát, oda hívta Bárdos uramat, megmutatta neki azt az édesen pihenő, lassan pihegc kis terem­tést. —Én meg Bárdos szomszéd urat ké­rem, fogadja el a keresztapaságot. Elfogadta. — Hanem anya kellene ennek a ki­csikének . . . no, majd rávarrom az anyjuk nya kara. Úgy is lett. Két karja volt Lidia as­szonyomnak: egyik gyerek innen . . -a má­sik amonnan — Leöntetvén mindegyik a keresztvizzek Pista lett a fiú, a leány Ilon­ka. —Milyen gyönyörűség volt nézni mi­kor Becsek uram, hazamenve a tanítás u- táu karjára vette a kis leányt, meghurcolta a virágos kertben, dajka nótát dúdolt a fülébe. Eezeg a fa lombja, Kózsa hullik róla; merített — nézetemet. Eocsor István. híre k. — A kiskőrösi ipartest illet f. évi közgyűlését május hó 27-én áldozó csütör­tökön tartja meg. Tárgysorozata: A tiszt­viselők választása, az 1896 évi számadások felülvizsgálata és jóváhagyása. Esetleges indítványok és folyó ügyek. Majális. A halasi főgim. ifjúsága szokott majálisát e hó ‘22-én tarja meg a sóstán. ö/i jí Ftjorvos Halason. G-rosz Lajos bu­dapesti jónevü fogspecialista Halasra érke­zett és itt 10-11 napig a közönség rendel­kezésére áll . . Grosz rendes fogspec.ialitsta évi kőrútjában állapodott meg városunk­ban kinek úgy budapesti mint vidéki 25 évi szereplése kellő garanciát nyújt arra nézve, hogy közönségünk nyugodva reá bízza magát. Halason a nagyvendégiőben berendezett műtermében láttunk a mai ma­gos fokon álló fogtechnika legujbb vívmá­nyai szerint előállított 1 műfogakat, агаиу celluloid, vulkánit, sfb anyagból, mindnyá­ja kifogástalan előállításban. Uj harang. A halasi kath. egyház díszes uj harangot kapott ajándékba özv. Hurka Ferenczné úrnőtől. A harang meg is érkezett Halasra és a külön e célra ké­szült vas álványra a napokban el is helye­zik. n, Érdekes permetezőket leheti Sti- makovics István Hnlasi ,, vaskereskedőnél kapni, ez az Atilla permetező a mely tökéletességben telyesen ./fölülmúlja az ed­dig gyártottakat s egyik nevezetes tulaj­Ez a kis Ilonka .... Csicsija, bubrtja! Múlik az idő. A kis Pista már úgy megüli a — nádparipát, Ilonka csokrot köt, oda tűzi a kis lovag kalapjára, Örülnek a szülők: milyen szép pár lesz ebből a két gyerekből s képzeletben már ott vannak a lakodalmon. * — Jó napot magiszter uram! így kö­szönti Becsek uramat a városi hadnagy, a ki egy idegen embert vezet magával. Ez az úr valami paksamétát hozott kigyelmed- nek. Olvasni kezdi. Inogni érzi a földet lába alatt, pedig bort se látott, nedves Lesz az arcza, pedig eső se esik. Az az e- lőbb még élettói duzzadó arcz olyan szo­morú, olyan sivár lett! Ilyen a mező jég­verés utáni reggelen. — „Kedves Becsek uram! — úgy szól a levél. Emlékszik-e arra a hadnagy­ra, a ki 1681-ben önhöz volt szállásolva? Az én vagyok: Meklendórf - - Amália.. A férjeem ott harczolt Magyarországon, utí- na mentem katona ruhában. Soká kerestem őt, egész eddig mindenfelé; nem találtam, most hiteles tanútól értesültem, hogy Vi sagrád alatt elesett. Most magamra hagyat­va, nagy szükségem volna vigasztalóra la­kótársra. Ott hagytam önnél újszülött leá­nyomat. Köszönöm, hogy eddig gondot vi­selt reá. A tartásdijat ügyvédem átadja. | Isten ünnel. donsá.ga, hogy telyesen magyar gyártmány A permetező ára is oly csokély és előnyös (18 frt. fizetési határidő okt. 1.) hogy azt mindenki legkonye'obon megszerezheti. Hely rely azitás. Lapunk 15-ik szá­mának „Hirek“ rovatában a Kis-kun Hala­si kör disztagjai sorából tévedés folytán kimaradt Kolozsváry Kis István orsz kép­viselő, halasi nagybirtokos neve, kinek ugyan ezen alkalommal adták át a kikül­döttek a disztagságról szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Ezen lapunktól nem eredő téve­dést. készséggel helyreigazítjuk Szerkesztő üzenete. Többeknek. A budapesti halasi kor tisztelet tagjai a kö­vetkezők: Szász Károly ref. püspök, dr. Szilády Áron halasi ref lelkész Kolozsvá­ri Kis István orsz. képviselő, Vári Szabó István halasi polgármester, Gaal Endre fo­góm. igazgató. Árverési hirdetmény. A kis-körösi kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy a Kalo­csai takarék pénztár végrehajtatónak Szögi Fe/encz és neje Dani Teréz bőszércsábori lakos végrehajtást szenvedők elleni 700 f"t kr. tőke követelése s járulékai iránti vég­re aajtási ügyében a kis körösi kir. járásbí­róság területén lévő. Vadkert község hatá­rában fekvő s a bőszércsábori 228 sz. be­tétben A I. 2 sorsz. 1958/2 hrsz a felvett 8 hold 82 öl területű legelő 400 fit u- tóajánlati árban, a bőszér csáhori 411 sz. betétben A I. 1 sorsz. 1961 hrsz, a foglalt 2 hold 1228 öl területű legelő, 2 sorsz. 1962 hrsz. a foglalt 365 □ öl területű vízállás,-3 sorsz. 1959 hrsz a foglalt 151 □ öl területű vízállás,-4 sorsz. I960 hrsz. a foglalt 5 hold 1303 Q öl területű legelő egyszerre s együtesen 40Э frt utóajánlati árban a kalocsai tak. pénztár íentemlitett­Bées, 1690 május 20-án, Meklendórf Amália, — Nem, nem adom! Kérjétek a va gyónómat, az életemet, de ezt a leányt nem adom! Hiába ugrált a német ügyvéd: — I- lonkát Becsek nem adta oda. — Hozzon a királytól Írást, erre nem adom! * Három hét múlva fényes hintó all meg a tanitólak előtt, fátyolos úrnő lép ki a koosibóL — Én Meklendórf Amália vagyok, íme Becsek urem a kívánt irat, az udvari kanczellár aláírásával: kérem a leányomat! A király akarja: oda keli adnom! . . Átrohan a másik szobába. Ott alszik Ilonka kicsinyke ágyán: mosolyog, valami édeset álmodhatik — Ilonka! Ilonka! — Tessék, édes apám! — Ilonka, kelj föl, itt az édes anyád . . . nem a Lidi néni, egy másik. Elvisz messze . . . messze ! Aztán oda borúi a kis vállaira: sírni hosszan, sírni keservesen. — Nem megyek, itt maradok, a tied édes apám! (Folytatás köv.) Zsibóthy Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom