Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-01-10 / 2. szám

Meggátolt anurkista tüntetés. Mult vasárnap Halason a szocialis­ták, vagy helyesebben mondva anarkisták a ható-ág betiltó rendelete dacára tünte­tést rendeztek. Ők az egészet „munkás menetnek“ nevezik a mi határozottan helytelen el­nevezés. Az olyan felvonulást, a mely a vörös zászló alatt az állam, birtokos és pénz osztály gyalázásával van összekötve nem lehet „munkás menetnek“ nevezni, hanem anarkista tűnteiésnek. Lehet, hogy szándékaik ártatlanok voltak, de akkor, midőn a hatóság, mely elvégre a mai társadalmi rendszernek egyik fontos tényezője, tilalmát áthágták, olyat cselekedtek, mely magával vonta a tűnte:és megakadályozását, szétrobbant-á­gát. Halas város rendőrsége a távirati­lag Szabadkáról rendelt katonaság segé­lyével ezt a legnagyobb'erélylyel meg is telte; .polgármestere pedig terjedelmes és alapos fölterjesztést intézett a főispánhoz, illetőleg az alispánhoz, melyben részlete­sen kifejti a szocialisziikus mozgalmak keletkezet,ér, terjedésének okait s azon esz­közöket, melyek terjedésének okait s azon eszközöket, melyek segélyével sikerülne azokat elfojtani. Egyszersmind fölszólította a „Mun­kás kör“ elnökét, hogy: igazolja, miké­pen engedhette meg ily tün etes szerve­zését és indulását oly helységből, mely­ből ilyes dolgok törvényeink szerint tel jesen ki vannak tiltva. * A vasárnapi munkásmenet alkalmával fölkerestük Váczi Jánost, ki a munkás me­net vezetője volt és fölkértük, hogy az e- gész eseményt lapunk részére úgy a mint történt mondja el. О felkérésünknek készséggel eleget tett s az egész történetet a következőkben adta elő : A munkások — nőm a Munkáskor — elhatározták, hogy vasárnap 3-án körme­netet rendeznek. A körmenetnek teljesen ártatlan színezete lett volna, csak is, mint­egy életjel lett volna arról, hogy ők is lé­teznek. A körmonetet előzetesen bejelentették a kapitányságnak, úgy a polgármesternek. A bejelentésben a menet teljes nyugodt le­folyásáról a. beadók jót állottak. A polgármesternek határozott válasza az volt, hogy a menetet semmi szín alatt meg nem engedi; mire a beadók kijelen­tették, hogy a teljesen ártatlan természe­tű menetet úgy is megtartják s ezt a pol­gármesternek ezen kijelentéssel tudomásá­ra hozzák. Délután 3 órakor össze gyülekeztek a „Munkás körbe“ innét a vásártéri ke­reszthez vonultak, hol a tömeg közül, ál­talam készített vörös zászlót egy asszony kezébe vette, mely alatt az egész tömeg, mint egy 400-500 ember a Lázáron keresz­tül a „Marseillaise“ hangjai mellett vonultak be a város közepe felé. Egész szép rendben haladtunk a zsi­dó templomig és itt vettük észre, hogy ti­tánunk egy csapát rendőr halad, de mi semmi rosszat sem sejtve, sem pedig nem akarva nyugodtan haladtunk a takarékpénz­tár felé. Itt a menet betért a Kosuth ut­cába, hogy azon végig vonulva a kör he­lyiségébe szétoszoljon. A Hoffmoiszterék kapuja előtt a rendőrök és csendőrök a tö­megen keresztül előre törtettek s kiszege­zett szuronynyal utunkat álva a zászlót az asszony, illetőleg az azt védők kezéből ki­tépték, a tömeget, szétoszlásra szolitották föl. En ekkor az utkaparók által össze­kotort dombocskára állottam és figyelmez­tettem a zászló védőket, hog3r azt nyugod­tan adják át az erőszaknak. Egyszersmind kértem a rendőr kapitányt, hogy : a ható­ság »is tartsa meg velünk szemben a köl­csönös tiszteletet, hogy mi nem vagyunk a terrorizmus barátjai, mi nem fogunk bár tehetnök, az erőszak ellen erőszakot al­kalmazni. Kértem egyúttal, hogy: hadjon bennünket békével távozni. Kérésemre, vagy a fegyveres erőszak láttára a miutegy 3003 főre szaporodott tö­meg oszlani kezdett s ekkor vettük észre a Kosuth-utcán felénk vonuló katonaságot, a melyet az ártatlan sétán megszeppent elöljáróság — mint utóbb halottam távirati utón rendelt Szabadkáról, — Hát bennünket gyenge fegyverté­len munkásokat, a kik még botjainkat is otthon hagytuk ennyire respektálnak? Ez mutatja uram hatalmunkat. A tömeg ez után azonnal szét oszlott. Masnap 4-én a rendőrbiztos magához rendéit, hol az egész eseményt, úgy a hogy volt el mondtam. A rendőr biztos mivel tudomására ju­tott, hogy egynél több zászlót is készítet­tem követelte, hogy adjam elő a többit is, a mit én nem akartam tenni. Ez után lezá­ratott, mint egy gonosztevőt. Ezen idő alatt tartottak házkutatást házamnál hol még másik két zászlót meg is találtak. Engem egy jól táplált rendőrrel me­gint maga elé kis érte tét s ott kérdezte tő­lem : No János hol vannak a zászlók ?! En a zászlókat egyik sarokban meg­pillantva rá mutattam : Ott ni! Ezzel elbocsátott magától. Nagyon különös az uram, hogy a szabadelvűeknek függetleneknek megengedi a város elöljáró­sága a tüntetést, az 1 orditozást, választási mocskolod ást, piszkolodást, pénzvesztegetést fej, ablakbeverést egymásra lövöldözést és nekünk nyomorult munkásoknak a kiknek most télen betevő falatjuk sincsen az ártat­lan sétát megtiltottak s az и nevetséges kar­hatalommal meg is gátolták. Eí elbeszélés természetesen az ők szem­pontjukból igaz telyesen. Olvasóinkra bíz­zuk, hogy abból könnyen a kiórezhető valót kitalálják. H 1 Я E K. Műkedvelők előadása. A halasi iparos műkedvelők hallomás szerint f. hó 24-én előadják a „Próba házasságot“. Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy az ipar­társulat elnöksége igen érdekes eszmével foglalkozik. Ugyanis Palágyi Menyhért­nek az Aradi vértanuk albumában meg­jelent az „Aradi vértanuk“ cimii kőke­ményét élő képek kíséretében mutatja he. Ezen nálunk telyeson új látványosság igy történik: A költeményt szavaló fogja el­mondani színpadon kívül, mi alatt a szín­padon egymásután három élő kép tárul a néző közönség elé. A képek a kővet­kezők: „A haza mindenek előtt.“ 2 „Már­tii1 halál.“ 3. „Apotheozis.“ A képekben lehetőleg élethii maszkban jelennek meg a szabadságharc nagy alakjai, köztük Kosuth és Petőfi. Az élőképekben terv szerint körülbelül i30—40 alak, nők és férfiak vegyesen vesznek részt. A képek rendezését Dékáni Árpád tanár vállal! a el. Letartóztatott anarkisták. Bécs-Almáson Váci János és Sajtos Imre halasi illető­ségű anarkistákat az ottani rendőrség letartóztatta. Agyjngázolták a lovak Mézes Barta Istvánt, a mint a tanyáról a halasi szöl- lők között hazatelé hajtott. Részeg fővel ült a kocsira s mindjárt induláskor le­bukott a lovak közé, de innét kihúzták s újból felültették a kocsira. A szőlők között azonban, midőn újból előre a lo­vak közé esett, e«ése oly szerencsétlen volt, hogy a lovak és koc.fi halálra ZUZttliVi - ■ / I ‘ ■ f i' ■ J?. i • • ; • 1 : — Halason a korcsolyozás az el­múlt héten megkezdődött. A felső nagy tón hidegtől pirosított azcokkal irringál- tak e sport kedvelői, a tükör sima jégen. Mezőrendőri kihágás. Halason az első fagy beáltával a jégverte nád olyan egyéneknek — a kik tücsökként elfeledtek gondoskodni a melegebb napok alatt téli fűtő anyagról — igen kecsegtetően nézett ki. — Hozzá is láttak s azt a tulajdono­sok kárára alaposan megdézsmálták. Ezen idegen tulajdon elsajátításában több szoci­alista és anerkiszta is részt vett s midőn e miatt a mezőrendőrség részéről kérdőre vonattak azt felelték, hogy: látták misze­rint mások is kaszáljak es hordják a ná­dat, hát bizony azt gondolták, nekik is jussuk vau hozzá. Nem tudjuk az anarkis­ták fő dogmájukkal a „szeretettel“ össze egyeztethető-e az idegen tulajdon elsajáti- tása ? mit magyarul lopásnak nevezünk. Kis-Kőrösről. Kiskőrösön a „Népkör“ a Kelemen féle vendéglőben rendkívül sikerült tánc- mulatságot rendezett. A zsúfolásig telt termekben a csinos tót lánykák s menyecskék kivilágos virad- tig oly ropogósán járták a csárdást, hogy nines az a szőletett magyar nő a ki szeb­ben és tüzesebben rakta volna lábait, ná- luknál. Tűs. Bácsi Gábor kiscsengődi nagy- birtokos ma hajnalban két szép lányával s menyével Pestre volt utazásban. Bejött Kis-Kőrösre hogy itt várja be a hajnali vo­natot. Nótázással, jó cimborák közt töltő az időt, midőn ló halálában, tanyájáról egy küldönc érkezett hogy legnagyobb gazda­sági épülete lángokban áll. Budapest helyett a legnagyobb kétségek között utaztak haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom