Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)
1897-04-11 / 15. szám
melyek közjó, a közhaszon áldásos terjesztői. TERE -FÉK E. (Vyilt levél a „alas és Kis-Kőr« s“ olvassihoz.) Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Nehány hónappal ezelőtt a következő apróhirdetést olveshatták Önök az összes fővárosi lapokban : Elegáns világfi, a ki a huszadik évét már betöltötte — ám azért kenyerének javát még korántsem fogyasztotta el — házasodni ó- hajt. Évi jövedelme 3—4000 frt. Keres egy csinos és vidor hölgyet. Hozomány mellékes. Arcképpel ellátott ajánlatok „Garabonciás Diák“ cimére e lap kiadóhivatalába kéretnek. A ki ezt, a megszokott genreben fogalmazott apróhirdetést közzététette — bevallom — én vagyok : az önök Garabonciás diákja ! Nem akartam ugyan magamat fölfedezni, de hát az Önök irányában érzett tiszteletem és szeretetem olyan határtalan, hogy minden tartózkodás nélkül elárulom azt, a mi telkemet nyomja . . . Unatkoztam. És unalmamban fogam- zott meg a remek gondolat még remekebb agyamban, hogy megházasodom . . . Hogy minő lelki gyötrelmeken kellett keresztül kerékpároznom, mig о fontor lépésre eltökéltem magamat — azt mondanom talán felesleges is. De mindegy ! Meguntam immár a magános életet, a folytonos lumpiro- zást, szeretnék már a nyugalomból is valamit élvezni ; szeretnék a házasság szent révébe hajókázniitt vélem feltalálni a rég óhajtott nyugalmat. Szóval házasodni akarok : punktum! És mit gondolnak önök mélyen tisztelt hölgyek és urak — volt-e az én apróhirdetéseimnek valami eredménye ? Volt ám, még pedig félelmetesen fényes! Egy rövidke hét leforgása alatt nem kevesebb, mint 365 ajánlatot ka.ptam, A levélhordó kocsiszámra hordta a sok levelet. Négy lépes hosszú, [három láb széles szobám egészen megtelt velők. Két hétig tartott, mig min lenikot ; áttanulmányoztam. És szinte csodálatos, hogy az arckép egyikből sem hiányzott ! , . Eddig még csak hagyjam ! Hanem most már hogyan válasszak ilyen rengeteg arckép halmazból ? Megvallom : nem tudtam és még a mai napig sem tudok választani. Valóságos zűrzavar keletkezett a- gyamban. Úgy éreztem magam, mintha ö- rökmozdonynyá lettem volna. Ráadásul a láz is gyötört. Kénytelek valók ágyba feküdni ... Egy hónapja, hogy nyomom az ágyat. Doktoromat már majd megeszi a méreg ; nem tudja kitalálni, hogy mi a bajom ? Folyton csak hidegvizes borogatást rendel. De alig távozik el, háziasszonyom leszedi rólam a hideget s meleg fedőket és téglákat rak gyomromra. (Azt hiszi szegény, hogy megterheltem.) És ez igy tart szünet nélkül. Beteg -vagyok nagyon . . , nagyon. Kinos betegségeimből csak Önök támaszthatnak fel mélyen tisztelt hölgyeim és líraim ! Igen Önök ! . . Ezért fordulok pn most Önökhöz s kérem Önöket a kétségbeesés keserű hangján : adjanak tanácsot; hogy mitevő legyek ? Miképen válasszak a 365 ajánlat közül? És ha Önök nem fogják tőlem —szegény fiútól — megtagadni jó indulatokat, majd meglátják minő hálára, milyen viszontszolgálatra lesz kész az Önökért rajongó, de most halálosan beteg Garabonciás Deák. Fővárosi levél. A küszöbön lévő tavasz, a közeledő húsvéti ünnepek ismét uj életet, uj felpezs- dülést hoznak a téli időszak alatt szunnyadó tevékenységbe. A főváros már fokozottabb élénkségét mutat; a közszükségletekről a tavaszi idényre már gondoskodtak a kiválóbb szakemberek, melyekről könnyen szerezhet értesülést a főváros közönsége egy séta által; ámde a vidék közönsége csakis a sajtó utján kaphat tudósitást mindezekről, mit kötelességül ismerünk ezúttal is megtenni. Gazdaközönségünket ismét egy közérdekű és nagyfontosságú vállalat létesülé- sóról értesíthetjük. Az állategészség szolgálatára szükséges gyógyszereket eddig hazánkban nem készítették, azokat legnagyobbrészt a külföldről kellett hozatni. Hazsltnszky Károly gyógyszerész, ki a gyógyszerkülönlegességek készítése terén elismert és számos kitüntetést nyert szakférfiú, ismerte fel e nemzetgazdaságilag fontos is vállalat létesítésének szükségességét, mely- lyel hazánk gazdaközönségének, valamint az állategészségügynek is nagybecsű szolgálatot tesz. A borneuburgi állatpor, a resti tudons-f Iliid, a baromfi porok, tápszerek, gyógyító labdacsok és kenőcsök, szóval minden az állatgyógyitásra ismert szerek készítéseié Hazslimzky Károly laboratóriumot nyitott, s szaktekintélyek és orvosok hozzájárulásával oly minőségben állítja elő az állatgyógyszereket, hogy a hasonló készítményeket felülmúlják. Ezzel kapcsolatosan az állategészség érdekeinek szolgálatára még egy másik nagyfontosságú közeget is létesített Hazslinszky Károly; a legelőkelőbb szaktekintélyek közreműködése mellet „Állategészség“ című folyóiratot indított, melyben az állategészségügy köiiil tudnivalók ismertetésével megbecsülhetlen szolgálatot tesz gazdaközönségünknek. A lap előfizetési ára csak 6 korona egy evre, oly csekélység, melyet minden áliattenyész- téssel foglalkozó gazda áldozhat, hogy a lap tanulságos tanácsaival is előmozdíthassa gazdasági érdekeit. Az állatgyógyászati labora,tórium tulajdonosa és az „Állategészség“ című folyóirat kiadója mutatvány számokat és prospectusokat mindenkinek szívesen küld. Kiadóhivatal Budapest, VIII. Sándor-tér. a Bandi bátyámé volt — ajtajához montem, a honnan az ismerős hangok jöttek. Csak ekkor jutott eszembe, hogy: Bandi barátait ma délutánra meg hívta. Tehát e jó cimborák társalogtak oly élénken, hangosan, hogy csekély személyemet az oly érdekes könyvtől is elvonták. A szoba ajtajánál maradtam — nem tagadom kiváncsi voltam, mint Éva anyánk összes leányai. De hogy is ne lettem volna kiváncsi, mikor oly érdekes témáról csevegtek. — Képzeljék csak önök: a nőkről folyt ez élénk társalgás és milyen hevesen . . . Oh igy doklamálni talán még mi nők sem tudunk. A társaság nehány tagja azt állította, hogy a mostani hölgyecskélmek igényeik szerfölött nagyok . . . No ilyet állítani ez mégis csúnyaság; majd elfeledkeztem magamról, már-már be is akartam rontani, hogy nemünk érdekében elégtételt kérjek e valótlan állításért, midőn eszembe jutott: bobó ! kis bohó te itt csak néma hallgatózó lehetsz csupán. Ketten a nőemancipáoió ellen keltek ki. Minek a nőnek a pálya választás ? — npu'.dák, — minek a nőorvos, mérnök, ügyvéd stb. ; hisz a természet annyira körülszabja a nő-életét, hjogy az nem lohet más, mint jó hitves, feleségA társaságnak egyik t&gja — hangja után Ítélve az hiszem Szentesi Muhi különösen az előbbiek nézete mellett kardoskodott. Arról, hogy a nőknek ugyan olyan jogaik legyenek mint a férfiaknak, hallani sem akart. — No még csak az kellene, hogy a hölgyek képviselő választásokon is részt vegyenek ; elég zaj van úgy is, elég lárma veszekedés, hátha még asszonyok is elegyednek a dologba .... Bizonyosan egyitek sem volt Patajon választáskor, láttátok volna mily undorító a iiő ha ilyesmibe elegyedik .... Oh !! ha ez sikerülne a nőknek az valami borzasztó volna .... .... Ni-ni! hogy félnek tőlünk a bobok, tőlünk áldatlan nőktől, mintha mi bántanák őket és mindénikűnkben egy leendő Xantippét látnak . . . Pedig — igy is mi csináljuk a politikát azzal a különbséggel, 1 hogy: most titokban akkor pedig nyíltan. Hisz mindenben, maguk a férfiak, oda bigy- gyesztik a régi „Chérchez la femme“ közmondást. Vagy talán attól félnek, hogy akkor a nők kezében lesz az uralom és hata- I lom . . . Hát most kiében van . ? ? Nos jó uraimék kiében ? Nem a mi gyönge kacsóinkban ? . . . . Eb! de mit is gondolok ilyeneket! . . . ezt ők úgy sem ismerik el soha. Rettegésük okát inkább abban sejtem, hogy akkor majd kevesebbet füstölhetnek, tekintettel arra, hogy a gyűléseken megjelenő hölgyek két harmada nem dohányoz s igy udvariasságból ezen szenvedélyüket korlátozni kényszerülnek .... Istenem milyen fontosko- dók is azok a férfiak! . De arra az esetre lám nem is gondolnak, hogy mi is velük e- gyütt füstölhetnénk. — A vitatkozás tovább folyt; Bandi bátyám egyszer csak átmenet nélkül az elmúlt kaszinócstélyre terelte a társalgást. Az estély sikerét egyhangúlag elismerték és mindnyájan bevallották, hogy felségesen mulatták . . . De oh ! nem sokára kidugta a szeg hegyét a zsákból. Csodálatos mindenikük- iiek más és más hölgy tetszett, mindenik más és más kisasszonyon talált valami elragad ót. Bandi igy szólt. •— Kedves barátom, az már csakugyan feltűnő volt, mily figyelmes voltál a mulatságon a szép Olga iránt; egész este vele táncoltál, társalogtál és mulattál . . .
