Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)

1897-07-11 / 28. szám

ponti választmány működését a legbehatób­ban és alaposan ismertette. E jelentésből, mely a nagy közönségre érdektelen folyó ügyeket ismertette, mégis szükségesnek látjuk kiemelni a járáskörökre vonatkozó részt, melyből kitűnik, hogy a 7 járás kör közül csak 4 t. i. kecskeméti buda­foki, uj-pesti és a halasi, küldötték be a köz­pontba az alapszabályszerü évi jelentést mű­ködésűkről és igy feltehető, hogy nem is volt mit jelenteniük. Ellenben méltó elisme­réssel emelte ki a halasi és főleg a budafoki és uj-pesti kör működését, mely ügybuzga­lomról, lelkesedéséről tesz tanúbizonyságot. A 3-ik felolvasó volt Gedai Sándor kecskeméti tanító „az árulkodó jellem“ ről. E felolvasás a felolvasónak terjedelmes és mély lélektani tanulmányra valló éles defini- tióval tűnt ki s bár nem oly könnyed tár­gyú és kidolgozású volt, mint az első, mé­gis méltán megérdemelte a figyelmet és az elismerést, melyben részesült. Az idő már fél 11-re járván, elnök 10 percre az ülést felfüggesztette, mely után következett Zsoldos L. előadása a „számtan köréből.“ — Szabadon előadott rövid indo­kolás után beterjesztette a választmánynak határozati javaslatát. A hat. javaslat Pásthi K. Klauber, Ra- doch, Virág és többek hozzászólása után nem fogadtatott el. Ugyanily sors érte a Pethő J. által beterjesztett hat. javaslatot is „a könyvnél­külözésről.“ Miután még a pénztárnoki jelentésből a közgyűlés meggyőződött, hogy a „nem fizetés“ elve a tanítóknál is a legnagyobb kedveltségnek örvend, nem fizetvén a tag­díjakat több, mint 3/l részben, s utasítván a pénztárnokot szükség esetén a hatósági utón való behajtásra, s miután utalványozta Tor- mássi Sándornak az egylet történetének meg­írásáért őt méltán megillető diját s több kisebb fontosságú ügyet elintézett, Fazekas J. elnök a maga és fiszttársai nevében beadta lemon­dását, mire ugyancsak az ő korelnöklete alatt megejtetett a tisztujitás, melyszerint elnökké lett Gosztonyi József uj-pesti tanító s ezzel a testület központja Uj-pestre tétetett át szemben Kecskeméttel, hol az huzamos ideig volt s hol az egylet ügyei — mond­hatni mintaszerüleg intéztettek. Az uj-pestiek munkássága, lelkesedése remélni engedi, hogy az egylet — mint az uj elnök ígérte is — legalább is az eddigi niveaun fog maradni. A tisztikar következőleg alakíttatott meg: Alelnökök Földes Károly és Baumgar- ten Etel; — főjegyző Benedek Sámuel; — aljegyzők: Pókai György és Korányi István, — pénztárnok Káger János, — választmányi tagok: Fridrich János, Kiss Béla, Elszász Oszkár, Lázár Károly, Szijjgyártó Zoltán. Egy óra tájban elnök megköszönte a közönség részvétét s a gyűlést bezárta. A bankett. A gyűlés lezajlása után a polgármester előzékeny meghívása folytán, mint a város vendégei, a tagok átmentek a nagyvendég- löbe, hogy ősi szokás szerint a végzett munka után „bibemus magnum áldomás.“ A 8 órától 1 óráig tartó szellemi munka után élénk és derült zsivaj közt foglaltak helyet a város szívesen látott vendégei a te­rített asztaloknál, vegyesen azokkal a hely­beliekkel, kik a jubiláns iránti tiszteletből vettek részt a banketten. Valóban kellemes látványt nyújtott a tanitók közt tarka vegyliletben elhelyezke­dett tanítónő csapat, kik nemcsak műveltsé­gük, hanem vonzó külsejük és modoruk ál­tal nagyon is alkalmasak arra a hadjáratra, melyet Jókai tűzött ki a magyar tanítóság­nak, midőn kimondta, hogy: „Magyarországot még egyszer meg kell hódítani s ez a munka a tanítókra vár“, mert azt hisszük, hogy mi­ként itt, úgy máshol is mindenkit meghódí­tanak, ahol megjelennek. A nem nagyon mintaszerű kiszolgálás dacára is derült hangulatú ebédet a máso­dik fogásnál a polgármester szakította félbe, felkösz öntvén a tanfelügyelőt, mint a megyei tanítóság vezérét, ki erre azonnal Vlassics Gyula közokt. miniszterre, mint az ország tanítóságának fővezérére emelte po­harát s a felhangzó éljenek elég tanúi a tisz­telet- és szeretetnek, melylyel a tanítóság mindkét vezére iránt viseltetik. Miután még Gosztonyi testületi elnök a királyra emelte poharát, megeredt a felkö­szöntők árja s Pászky Károly a jubilánsra és nejére, Fazekas J. a tanfelügyelőre és polgármesterre, Radoch igazgató a város la­kosságára és főleg a megjelent helybeliekre, Toth J. tanfelügyelő az ünnepeltnek szintén jelenlevő nejére, Zsoldos L. a főjegyzőre, ki rengeteg elfoglaltsága dacára is ráért közre- munkálásával biztosítani az ünnepély sike­rét ; dr. Babó főjegyző Fazekasra és a ta­nítókra ürítette poharát és aztán még többen másokra, miknek száma följ egy ezhetlen. Csak 3 órakor lett vége az ebédnek és a felköszöntőknek, midőn már a délelőtt fo­lyamán jelentkezőknek indulni kellett a x/s négyivei a Pirtóra Gyenizse Antal ügyvéd és Kovács Imre nyug. tanító által rendezett ki­rándulásra. Kirándulás Pirtóra. Az eredetileg 40—50 tagnak Ígérkezett kiránduló társaság már a kirándulásnál is mintegy 80 főre rúgott, mely még utólago­san is szaporodott körülbelül 20 fővel. A vidám társaságot a házigazdák és családjaik már künn várták és pedig szá­mítva az uralkodó nagy hőségre, a hölgye­ket pompás tarhóval, a férfiakat jégbehütött pompás bajor sörrel s a csapolgatás elég vi­lágosan tanúsította, hogy mily hálás indu­lattal fogadtatott a kiváló figyelem. Az ifjúság természetesen nem törődve a meleggel, cicázott, „künn a bárány, benn a farkas“-t játszott, mig az idősebbek a két telepet tekintették meg, t. i. Kovács J. 700 db, Török Bálint almatelepét és Gyenizse ügyvéd 6 holdas szőlőtelepét. Mig ezek megtörténtek, azalatt megfőtt a pompás birkapörkölt s oly izes uzsonna mellé ült és dűlt a kiránduló csapat, hogy a bankett teljesen elszégyelhette magát. Fájdalom, — tapasztalnunk kellett, — hogy Gambrinus szelleme már minket is tud lelkesíteni, mert miután ozsonna közben Gosz­tonyi J. megköszönte a házi gazdák kedves figyelmét és előzékenységét, rágyújtott a csa­pat a szebbnél-szebb dalokra s igazi vegyes karban oly szépen énekeltek, hogy tán még a dalos madarak is arra hallgattak. Tenné- szetesen a kedv növekedtével jöttek tréfás dalok is, melyek közül általános tetszést ara­tott a Zsoldos S. által intonált: „Mihály bá­tyám, Mihály bátyám!“ kezdetű dal. Ily vig és derült hangulatban vettünk búcsút 8 óra felé szives házigazdáink és kedves családjuktól, valamint a velünk ki­jött helybeliektől s magunkkal vittük és visz­szük egy feledhetlen kedves kirándulás és a magyar vendégszeretet emlékét. Az érkező vonatot az „Isten áldd meg a magyart“ dallamával fogadtuk s siettünk beszállni, hogy le ne késsünk, s hogy a kö­vetkező táncestélyre kissé kipihenjük ma­gunkat. Még egyszer köszönet és üdvözlet a szives házigazdáknak!! A tánc estély. A díszesen ékített nagyterembe 9 óra körül kezdett gyülekezni a közönség, mely nemso kára az egész termet megtöltötte. A nagy hőség dacára kezdetét vette a tánc és tartott a hajnalié órákig a lehető legfesztelenebbül. Jelenvoltak : Antal Lidia, özv. Tömösközi Sán dómé, Komáromi Lina, özv. Tegzesné, Vas- váry Ida, Bertalan Jolán, Kémeri Benőné, Babó Ferenczné Juliskával, özv. Martini Sá- muelné Rózával, Ványi Teréz, Kovács An- talné, Szabó Erzsébet, Vuluska Etel, Pethő Józsefné Jolán és Ilonkával, Kovács Eszti, Tóth Imréné, Szabó Katicza, Bankos Irma Fazekas Józsefné, Kiss Lászlóné Erzsikével, Balogh Lászlóné Mariskával, Szalay Emilia, Rocsek Józsefné Jolánkával és Dodoval, Halasi Lajosné, Czuczor Mihályné Boriska és Idával, Zsoldos Lajosné, Hazay Gáborné, Gye­nizse Mártonné Juliskával. Szabó Istvánné, Küti Jáuosné, Kovács Bálintné, Kémeri Gyu- láné Péter Dénesné, özv. Sass Károlyné Irinával, Hodossy Gézáné, özv. Gaal Péter Róza, Török Isvánné, Papp Mihályné Erzsi­kével, Emmával és Gizikével, Molnár Jolán, Balogh Erzsiké, Biró Adámné, Modok Sáudorné, Zsigray Ilona és Lidia, Bornemisza Benőné, Holzkornné, Szikszay Gáborné, Szik- szay Tullia, Kovács Berta, özv. Uláh Józsefné Zsófiával, Kovács Imréné, Rébék Imréné Esz­tikével, Hirhager Károlyné, Szalay Zsig- mondné, Pipis Iduska és Mariskával, Thury Józsefné, Kovács Antalné stb. stb. HÍREK­— A halasi gazdasági bank vezetősége : Igazgató Elnök: Babó Mihály, Igazgatók: 1. Dr. Dobozy István, 2. Hofmeister Ignácz. Igazgatóság: 1. Szathmáry Sándor, 2. Hof­meister Mór, 3. Babó János, 4. Szalai László, 5. Hodossy Pál, 6. Pintér Barnabás, 7. Szüle Lajos, 8. Vojna Sándor, 9. Molnár Mihály, 10. Schön Mór, 11. Babó Benő, 12. Beck Miksa, 13. Szántay István, 14, Pázsit Imre 15. Kohn Adolf, 16. Szalay Zsigmond, 17. Csonka B. Ferencz, 18. Milassin Imre. Fel­ügyelő bizottság: 1. Györfi József, 2. Kohn Lipót, 3. Kovács József, 4. Sándor Imre, 5. Holländer Dávid. Ügyész: Dr. HofmeisterJu da. Választmány: 1. Bergl Béla, 2. Murgács János, 3. Gáspár Imre, 4. Matkó Ferencz, 5. Suba Imre, 6. Prager Ferencz, 7. Nagy Pál, 8. Kriszbáber Lajos, 9. Babó Ferencz. 10. Dr. Beck Sándor, 11. Dr. Szabó János. 12. Babó Sándor, 13. Holländer Áron, 14. Juhász V. Károly, 15. Tóth G. Imre, 16. Nagy P. Sándor, 17. Nagy K. József, 18. Simon Mihály, 19. Szűcs Antal, 20. Borbás István id. 21. Szabados Balázs, 22. Topán Imre, 23. Bergl 24. Modok Sándor, 25. 'Tegzes Ignácz, 26. Gyenizse Imre, 27. Balázs D. Ferencz, 28. László István, 29. Szabó G. István, 30. Kis István, 31. Balázs József, 32. Dr. Hermann Ferenc, 33. Vida Lajos, 34. Einviller Károly. 35. Kuhl József, 36. Steinberger Márk, 37. Terbe Pál, 38. Czunterstein Sándor, 39. Dvor- zsák László, 40. Vinkler József, 41. Babó László, 42. Veidinger Salamon, 43. Kis János, 44. Kémeri Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom