Halas és Kis-Kőrös, 1897. január-augusztus (2. évfolyam, 1-35. szám)
1897-07-04 / 27. szám
Il-ik évfolyam. 27« szám. 1807. vasárnap, július 4. HALAS és KIS-KŐRÖS Társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap délben. Ejjész cvrr Félévre Negyedévre Előfizetési ár : ..................... 4 frt, ..................... 2 frt. ...........................1 irt. vagyis 8 kor. 4 V г О 2 „ .Szerkesztőség és kiadóhivatal : HALASON. Nádor-atcza. Bíibó-féle házban. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos □Éicáiw mpm. Társszerkeszt«): SAFÁRY GYULA. Egyes szám ára: 20 fillér. Hirdetési dijak : Három hasábos petit sorért......................8 kr. Kincstári illeték minden hirdetés után . 30 kr. Hivatalos hirdetések dija 1 100 szóig, kincstári illetékkel együtt 1 Irt 37 kr. 100 szón felül minden szó 1 krral számittatik. Üdvözlet a tanítóknak. Halas, 1897. jul. 4. Pest megye tanítói kara, mint minden évben úgy az idén isj megtartja szokásos évi közgyiilé-j sót. Ez évben Halast választották gyülekezésük színhelyéül, az időt pedig keddre, ehó 6-ikára tűzték ki. Lehetetlennek tartjuk, hogy valaki át ne érezze azon rendkívüli nagy fontosságú missziót a melyet általánosságban a tanítói kar be tölt. Nem az a nép, nemzet a művelt a melynek felsőbb osztálya el ütőén fölötte áll műveltség tekintetében az alsóbb fölött, hanem az: a melynél a tömeg, mely nem más, mintáz alsóbb a szegényebb osztály, megüti műveltség tekintetében azon mértéket, a melyet általában a művelt népeknek meg kell ütniük. S ezen műveltséget a nép hon- nét veszi máshonnan, mint a ta- nitóktól, azoktól a kik mondhatni közvetlen egyedüli oktatói, egyedüli szellemi forrásai. A tanítóktól függ a nemzet műveltségének foka s épen ezért ezen gyűlés alkalmával is nem szabad elmulasztanunk megtenni érettük mindent a mi tőlünk tel-! hetik. Ki ne ismerné a tanítói pályái nagyságát és terheit. Nagy, mert attól függ egész nemzedék, nemzet sorsa, jövője ; de terhes, mert j hogy eredményt el érjen teljes idealizmussal kell cstingenie hivatásán fáradsággal, türelemmel, önerőt fölülmúló kitartással kell küzdenie nagyon csekély honoráriumért sok csalódással, keserűséggel. A ki nem próbálta az nem tudja mi az, s ha azt akarja va- j laki, hogy a tanítót igazi mértékkel mérlegelje annak meg kell kisérlenie mind azt a mit a tanító évek bosszú során át végez. Csakis igy lehet megismerni a tanító igaz értékét, valódi becsét. Részűn к ről őszinte üd vüzlettel, Isten hozottal fogadjuk őket s reméljük üdvözletünkkel egész városunk közönségének üdvözletét nyújtjuk át szívesen látott vendégeinknek. Rendészeti szabályrendeleti tervezet. (Folytatás). 19., A város területen lakókra és tartózkodókra, felügyel, a városba érkezőket és és a városból távozókat figyelemmel kiséri. 20., a talált dolgokat és gazdátlan jószágokat őrizet alá véteti s ha. szabályszerű kihirdetés után sem jelentkeznek tulajdonosok, a törvények és rendeletek értelmében jár el. 21., Nyilvántartja a büntettek vétségek, és kihágásokért elitéit egyéneket, valamint a-4 T-Ä-^C-A.. c Dal. — Heine. — Ha tudnák a kis virágok Vérzését e szív sebének: A fájó seb balzsamául Velem együtt könnyeznén k. Ha tudnák a fülmilécskék : Szivemben mily nagy a bánat, Tudom, vigaszomra jőve Üdítő dalt dalolnának. S hogyha ott fenn a csillagok Keservemet sejtenék meg: Vigaszomul csak én reám ííagyogn án а к, fényi enének. Ah, de, ezek nem is sejtik : Szivem eddig mennyit vérzett, Egy tudja csak a világon, — Te, te, aki széjjel tépted ! Keményt!. Ö volt az oka! A „Halas és Kis-Körös“ eredeti tárcája. Szép volt, ifjú volt s egy bűne volt. szeretett. Szeretett ábrándosán, az eszmény legmagasabb fokával egy szőkefürtü, éjszomtí, angyalarcü leánykát, szeretett a bálványozásig, a rajongásig egy csapodár, féktelen szeszélyt! I nőt s ez okozta vesztét. Ismertem jól. együtt növekedtem fel iveié, együtt töltöttük ábrándokkal teljes ifjúkorunkat s végre elszakadtunk egymástól . . . haraggal. Ót, ingatag jelleme világlátni vitte, élvezni a boudoirok mámoritó illatát, engem tudományszomjam a könyvek táborába a poros akták közé. % * * Nyolc bosszú év íolya már le. A gondta- j lan ifjúkor igéző álmai eltűntek, komoly ! vizsgálódás lépett ezek helyébe ; a férfikor rideg tapasztalatai cllankasztották már a test. és szellem vidorságát, midőn egy komor, hi deg novemberi napon levelet kaptam tőle, melyben bocsánatot kér s betegágyához hi . . Meglátogattam, kibékültünk egymással. Keveset beszéltünk, nem akartak a multat felidézni; e helyett naplójának cl nem égetett két utolsó levelét adta át s kért, őriz zeni meg s tartsam őt emlékezetemben. Ide I irom e két levél tartalmát; hiszem, a meg- i boldogult megbocsát érte : í * * * Julius 5. Ё nap életemnek ábrándokban s emlékekben leggazdagabb napja ! Ma egy éve ismertem őt meg, ma egy éve gyulladt iránta árva szivem a legforróbb, a legkiolt- katatlanabb szerelemre. Éreztem, tudtam én ja legelső megpillantás után, hogy sokat szenvedett lelkemnek e bájos, drága lényben kell kárpótlást találni, egyedül ő van arra utalva, hogy édessé, gondatlanná tegye további éltemet. S inig ezt hittem, óh mily boldog voltam addig, mily rózsás színben láttam körülöttem mindent, mindent az ég alatt. Pedig csalódás, csak árnykép vala ! Sírjak e, zúgolódjam-e a sors akarata ellen ? Vagy a Mindenható intézkedését kárhoztassam ? Egyebet sem teszek. Parányi porszem vagyok. Elég az hozzá: ő nem viszonozta szerelmemet, kigúnyolta érzelmeimet s jót kacagott. rajtam. Elváltam tehát tőle, hogy a távolban enyhítsem sajgó szivem mély fájdalmát. Hasztalan ! A távoliét csak fokozta érzelmeimet, csak mélyebbre vájta a lelkemben viselt sebet. Nem találtam nyugvást. Minden gondolatomon ő szövődött át, ö volt vezércsillagom, minden tettem központja, minden cselekvésem kormányzója. Néha pillanatokra felejtettem, azaz csak felejteni akartam: de ez csak látszat volt. Látszat, mely csak ; álomkép, mely boldogabb hazába látszik vezetni a csüggedő eszmét. így múlt el két hónap s végre eljött az ősz. Haldoklott a természet s vele együtt haldokoltam én is. Vándor darvak szálltak melegebb hazába, a fák dércsipte levelei zörögve hulklogáltak alá, hogy szemfedőt ké-
