Halas és Kis-Kőrös, 1896 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1896-10-11 / 24. szám
rokkái, villákkal (késnek mindenkinél к о 1- j lőtt lenni, úgy voltunk meghiva), és boros meg mustos üvegekkel, a miket természetesen addig se kíméltünk. Elek bácsi aztán -— nagyszerű ötlet volt tőle, — kö- rö skörül földsáncot hányt és ez szolgált ii- lőhelyül. Ekkor körülhordozták a bográcsot és mi élveztük ott kinn az Isten szabad ege alatt, abban a remek jó levegőben a birkapaprikást, a diós í-étest, meg azt a hires foszlós kalácsot. Jó kedvünk volt mindnyájunknak, csak úgy röpködtek a levegőben a tréfás megjegyzések, a viccek. Még fölköszöntő is volt. A Pirtó jövőjére ürítettünk poharat. Mikor már besötétetett, mindenféle gizgazból, rozséból tüzet rakott a J ó z s e p- k a, úgy hogy csupa kísérteteknek néztük egymást. — De sajnálom, hogy nem láthattam magukat Így együtt! — Látja? Mért nem jött ki? — Ennek a tűznek a világnál aztán — dereng a jobb jövő hajnala! — kikiáltottuk dr. Vasas Tamást képviselő jelöltnek, eldalolván a legújabb kortesnótát: . . , Nem köll nékiink se egy, se más De köll nékiink Vasas Tamás. О lössz a mi t. követünk, Kire követ mi nem vetünk •— Éljen a haza! Vacsora végeztével fölkerekedtünk, rágyújtottunk arra a nótára, hogy aszondja: Holdvilágos, csillagos az éjszaka . . . — és egy-egy üveggel terhelve meg magunkat, nótázva, tréfálva elbotorkáltunk a megállóhelyre, — pardon állomásra . . . Itt következett aztán a java! Azt mondja a főnök úr, hogy az ő felesége citerázik, az majd játszik valami talp alá valót. — Hangos éljenzéssel fogadtuk a tervet. Mikor bementünk a váróterembe, hát csakugyan lékéiül a falról a citera, ő n a g у s á g a kezdi pöagetni és—- az öregek vezetése alatt jártuk a csárdást. — Hanem hát megérkezett a vonat, mink dalolva fölszáltunk da'olva visszaérkeznünk és dalolva folytattuk a mulatságot éjfél utánig — Imre bácsiék' nál a kiket megrohantunk, a mért hogy ők se jöttek ki. — Jaj! ne is mondja tovább! —Vége van már különben is. — Nos, tudja most már, hol hagytam hangomat: — Tudom. — De fogadom, hogy máskor ha nem ereszt kis apa, hát el fogok tőle szökni! — Jól teszi. Én majd segítek. — És én jutalmúl nem említem többé kopaszságát. — i — n, II. Oh azok a nők. Kis-Kőrös városának egyik előkelő tagja a ki arról nevezetes, hogy nösúlési mániában szenved, s e mánia eredményét rengeteg kosár alakjában nyakán viseli, végelhatározásában a nem s z о к a t l.a n úthoz az az a kisliirdetésekhez folyamodott. Azonban nem tudni minő szándékból egyik előkelő fővárosi lapba kétféle hirdetést küldött be, melyeket a lap hűségesen közölt is. A hirdetések szóról szóra igy hangzottak: I. Intelligens, komoly 30 éves csinos férfi, csak jóházból való, szép szerény modorú olyan nőt óhajt feleségül venni,, a ki az élet nehéz küzdelmeit munkával, kitartással, szorgalommal és különösen gyöngéd szeretettel férjével megosztani hajlandó. Reflektánsok kéretnek, hogy nem anonim leveleiket küldjék a kiadóba. II. Gazdag idős úr nősülni akar, leendő nejétől megkívánja, hogy minden tekintetben reprezentálni tudjon. Továbbá szépnek, ió családból valónak és jó nevelésűnek kell lennie. A kik e házasságra ó- hajtanak lépni küldjék arckép melléklettel leveleiket a kiadóba. — Pár nap múlva a kiadó hivatal le- kiildte a válaszokat s mig az első hirdetésre egy válasz sem érkezett a másodikra összesen 237 jött. Tasli. III. Grand ricscsaj de Füzes. Lakodalom, keresztelő, disznótor szé- gyeljétek magatokat! . . . Mind hitvány bocskorra való suvikszok vagytok e mellett a fenomenális szüreti dáridó mellett, a melyet a zseniális Zseni Pista rendezett Füzesi szőlőjében. Az igaz, hogy a szüreten legkevesebb volt a szőlő és legtöbb a jégverte tőke, de ez nem tesz semmit . . . nem az a fő. Ott gyülekeztek kedden délután a vendégek az öreg háznál, hói őket a gazda különös, originális módon, nem pohárból kínálta zamatos borából, hanem tulipános, pipi rózsás kulacsokból és hosszúnyakú székely bokáj okból. Megharsantak az Orbán Báni bandájának trombitái. Berobogott öt bérkocsi teledes tele szebbnél szebb vadvirágokkal, kökörcsinnel, tulipánnal, vadrózsával mi u- tán kerek egy tucat kocsin megindult a menet Füzes felé. Út közben semmi egyéb baj nem történt, mint hogy a kulacsok, és üvegek kiürültek s e miatt az amúgy is túl zsúfolt kocsik teher könyebülést nyerve vigabban száguldhattak a kitűzött cél felé. Künt a szőlőben ékes tulipános paraszt bútorokkal és magyaros disz edényekkel díszített sátrak fogadták a vendégeket, melyek bölcsen eltakarták a fölkelő és netalán fecsegő csillagok elöl azon áruló, sóvár pillantásokat, melyekei a tar és nem tar fejű, komoly és nem komoly vendégek, férjek illetve város atyák pillantásait melyeket a bájos leányzók felé löveltek. Megszólal a hegedű, cimbalom, táncra perdült a társaság s a kik nem táncoltak dicsérték a halasi suszter mesterek finomult ízlését, hogy :mily formás subtilis cipőket tudnak gyártani. Lihegtek a táncos párok mert homokban ugrálni igen nehéz, de lihegtek azok is a kik nem táncoltak, mert nehezebb dolog az ilyen csinos kun leányt táncolni látni, mint táncoltatni. Fölszolgálták bográcsokban a paprikást el is fogyasztották a többi kitűnő ételekkel együtt, elpattant az első béka, kigyúlt a római fáklya, melynek fényét százszorosán túlszárnyalta a szép leányok égő tekintete. És aztán . — — és aztán . , . . azután mi történi ? . . . megtörtént az, hogy a feloszlatott országház 1 e g d e- rekasabb képviselője derékon kapta a város legkedélyesebb pártelnökét s együtt járták a ricscsajt kivilágos reggeli 7 óráig, a miről tanúskodik az a hajadon a ki mulatság közben fölemelve a kupát, megkóstolta az uj bort s igy kiáltott föl: „Soha ilyen kortes izű mustot nem ittam.“ HÍREK. Királyi meghívó. Leérkezett Ö cs. és kir. apostoli felségének a királynak meg hivó levele (regalis) melyet az ország ösz- szes törvényhatóságaihoz és képviselő küldési joggal felruházott városhoz küldött. E levélben a város közönségét ríj ország- gyűlési képviselő választásra szólítja föl. A város tegnapi képviselő gyűlésén e levél felolvasásába főtárgy volt. . — Képviselő jelöltek. Halason a szabadelvű párt Latkóczy Imre belügyminiszteri állam titkárt lépteti föl. Az Ugrón párt az eddigi képviselőt Kolozsvári Kis Istvánt a szocialisták Schreier Bélát állítják jelöltül. Fővárosi lapok szerint a munkés (agrár) párt is állít jelöltet sőt a néppártot is emlegetik. A dunapataji kerületben a liberális párt Földváry Mihályt kérte föl jelöltül. Beszámoló. Kolozsvári Kis István volt képviselő ma d. e. 10 órakor tartja beszámolóját Halason. Szombaton 10-én tegnap Halas város képviselő testületé nagy gyűlést tartott, a melynek egyetlen tárgya a királyi behivó levél felolvasásra volt. О felsége a király által aláirt levelet dr. Babó Mihály városi főjegyző olvasta föl. A felolvasást a gyűlés állva hallgatta végig. л. felolvasás végeztével a gyűlés a király éltetésével oszlott szét. Közgyűlés után a központi választmány gyülésezett, melyen a képviselő választás idejét f. hó 28-át határozták meg. Egyúttal Vári Szabó Istvánt választási elnökül, helyettesül dr. Babó Mihályt választották. Szavazat szedő bizottságba megválasztottak id. Tóth Jánost, Mészöly Istvánt, Halász D. Ferencet és Kuthi Szabó Imrét. A halasi szabadelvű párt ma párt- gyiilést tart. melynek egyodüli tárgya Lat- kocy Imrének képviselő jelöltül való ajánlása. Pénzügyőri állomás. A pénzügy minisztérium a kiskőrösi pénzügyőri szakaszhoz tartozó községekből jkiszakitota Hajós, Császártöltés, Nádudvar, Sükösct, Csanád, Szent István és Szeremlo községeket melyekből külön pénzügyőri kerületet létesített, melynek központja, illetőleg állomása Sükösd község. A vallás őrültje. Medvecki József mindig a bibliát s más szentkönyveket bújta s addig olvasgatta mig elhatározta hogy új vallást alapit. Ez rögeszméjévé vált a rögeszme őrültséggé fajult. így kérőit a szegény drótos kórházba. Eljegyzés. Kármán Pál torzsai ref. lelkész leányát Irmát f. hó 10-én eljegyezte Bornemisza Benő halasi közs. iskolai tanító. megállóhely. A m. állami vasutak igazgatósága a budapest- zimonyi vonalon Pirtó pusztán a 83. számú őrháznál megállóhelyet létesített. Halálozás. Folyó hó 5-én hunyt el Deutsch szül. Lobi Rozália úrnő Halason.
