Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-11 / 2. szám
Január 11. KUN-HALAS. 1891. polgármesteri hivatalt, tanácsot, képviselő-testületet, árvaszéket, rendőrkapitányi hivatalt, és közsógbircságot) összesen 17522 íigydarab érkezett be. Ebből elintézett a közgyűlés 197, ■— a tanács 1889, — a rendőrkapitányi hivatal 4535, — az árvaszék 1296, — a községbiróság 1740 ügydarabot; elnökileg pedig 8166 numerus íntéztetett el. Hátralékban maradt 199 darab. — Az időjárás a héten megkezdte a farsangot járni. A hó esett, a hőmérőben a higany emelkedett; azután hóval elegyes eső, meg tiszta ólmos eső és olvadó meg újra fagyó hóló váltogatták egymást, tanogatván a járó-kelőket, hogy az egyensúlyt szem etől és láb alól ne té- veszszék és készen legyenek holmi eshetőségekre. — Olyankor mikor a járdákról (?) biztonság okáért leszorul a közönség nagy része a kocsi-utra, jó volna rendőrségünknek egészen szigorúan venni a csengőtlen szánkókra vonatkozó tilalmat. Több oldalról vettünk panaszt, hogy e járművek többsége most is csengő nélkül futkározik, rémületbe ejtve s a hirtelen fólreugrás közben orra buktatva a járókelőket. Persze, hogy a háztulajdonosok a síkos gyalogutakat járhatókká tegyék, erre gondot fog fordítani a rendőrség a mi figyelmeztetésünk nélkül is. Most azonban gondoskodik uthintőről maga a hó, mely megint csinálja szakadatlanul a — forgalmi akadályokat. A halál aratása 1890-ben. Nem régiben, lapunk múlt évi 9-ik számában (decz. 21-én) a polgármesteri jelentés ismertetése alkalmával adtunk egy kis izelitőt az 1889-ik évi halálesetek statisztikájából. Most pedig V a t a in á n у i Sándor városi alorvos u r szívességéből vethetünk egy pillantást az épen lefolyt esztendő „népesedési mozgalmának“ abba a fekete rovatába, melybe a halottakat jegyzik. — A halottak összes száma 534 volt, (35-tel kevesebb mint 1889-ben); leszámítva ebből a 45 halva-szülöttet, látjuk, hogy meghalt 489 egyén, és pedig finemü 265. nőnemű 224. — Ezzel szemben volt 681 születés (a megelőző évben 679.) A halál okát tekintve a kaszás ur különféle ürügyek alatt következő arányokban szedte áldozatait: veleszületett gyengeség 40, görcsök 56, gyermek-aszály 21, tüdőlob 81, tüdőgíimőkór 44, tűdővizeny 20, bélhurut 30, hagymáz (magyarul tífusz) 5, vörheny 23, roncsoló toroklob 44 (a megelőző évben 67), torokgyík'18 (a megelőző évben 92), hökhurut 19, víziszony 2, gutaütés 5, aggkór 49, agykérlob 12, szívbaj 14, szivszélhűdés 2, angolkór 2, nehézkor 2, haskórlob 12, rák 12, kizárt sérv 2, üszkösödés 2, vizkór 6, tüdővórzós 1, pokol var 1, alaki hiba 2, elmekór 1; végre véletlen halállal kimúlt 5, öngyilkos volt 6. Az életkort tekintve az elhat 489 egyén között volt: egy hónapos koron alul 59 közte fi 29 n ő 30 1—2 hónap között 17 „ 1 33 9 33 8 2-3 „ 33 21 „ 1 33 10 33 11 3-6 „ 33 16 1 . 33 8 33 8 6—12 „ >3 33 , 1 33 26 33 7 1—5 év között 103 33 49 33 54 5-7 „ 33 25 1 33 10 33 15 7-10 „ 33 12 , 3 33 8 33 4 10—15 „ 33 14 , 3 33 8 33 6 15—20 „ 3? 12 ,. ) 33 5 33 7 20—25 „ 33. 10 , 3 33 5 33 5 25—30 „ 33 1 2 I/O j. > 33 7 33 5 30—35 „ 7 , 3 33 4 33 3 35—40 „ 53 3 , 3 33 3 33 —■ 40—45 „ 33 14 •, 3 33 ГЧ i 33 7 45-50 „ 33 14 , 3 33 s 33 6 50—60 „ 33 24 , 3 33 18 33 6 60,*70 és 80 éven felül 93 , 3 33 48 33 45 Ez adatokban a legszomorubb képet az öt éven alul levő kis halottak feltűnő nagy száma nyújtja; az összes halottak felénél több: 249 nem érte meg az öt esztendőt, s ezek közül 146 az egy esztendőt sem töltötte be. Sokan azt mondják erre: boldogok, hogy ilyen korban haltak meg. Átkos gondolat! Azt kell meggondolni, hogy 249 lélek veszett el bennök a tős-gyökeres magyar fajból, mely e nemzet fentartó zömét képezi. Valóban érdemes volna egy kis ügyet vetniök rá azoknak, a kiket illet, — (hisz tán volna nálunk valami közegészségügyi bizottság is?) — hogy miféle okok terelik a halál karjaiba ilyen seregesen ez áldozat-bárányokat, — mennyi része van benne a szülők gondatlanságának, — mennyi része a szülők nyomorának, — mennyi esik belőle a törvénytelen születés — meg (a mi ennek nyomában jár) az angyalcsinálás rovására. Mert nemcsak a patikában terem orvosság; és a „közegészségügyi mizériák“ nem igen hajlandók megijedni egyedül a néha-napján tartott (?) bizottsági gyűlések -------jegyzőkönyveitől. Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete és ügyrendének tervezete. Tiszti ügyész. Mint a képviselő-testület, tanács tagja és közege, ezek ülésein kölelességszerüen részt vesz, a felmerülő jogi kérdésekben véleményt ad, vitás ügyek elintézésére nézve kiküldetéseket teljesiti, közlekedési, ipar és építkezési ügyekben és ezeknek kihágási eseteiben indítványokat tesz, tűzrendészeti, utozaszabályozási, szépitészeti s általában a törvény által meghatározott szempontokból teljesítendő kisajátítási ügyekben eljár, a város ügyleteire vonatkozó okiratokat szerkeszti, különösen vételek és eladások eseteiben az adásvételi szerződéseket kiállítja, telekkönyvi átíratásokat eszközli, a város pénztárait érdeklő kölcsön kötvényekre véleményes jelentéseket ad, a kiállított adósleveleket átvizsgálja, az engedélyezett kölcsönök kifizetésére a biztosítás megtörténte után a pénztárnoknak utalványt ad. Mint az árvaszék közege minden az árvaszék előtt előforduló jogi és peres kérdésekben véleményt ad, az árvákat pereikben képviseli, gondnokság alá helyezési, kiskorúság meghosszabbítási, úgy azok megszüntetése iránti ügyekben mint árvaszéki ügyész eljár; hagyatéki, továbbá az árvák és gondnokoltaknak gyámjaik illetőleg gondnokaikkal felmerülő ügyekbeni tárgyalásokban részt vesz, a bíróságok és leír. közjegyzők által tárgyalt hagyatéki ügyekben, továbbá a gyámság és gondnokság alatt állóknak gyámhatósági jóváhagyást igénylő mindennemű ügyleteire, az árva pénztárt érdeklő bölcsönkérvényekre, a magángyámok által nyújtandó biztosítékokra nézve véleményes jelentést tesz, s az árvaszék minden egyes érdemleges határozatáról az árvaszék ülésén, vagy ha jelen nincs, azok irásbani közlésével tudomást szerez, s a menynyiben azokat sérelmesnek találja, ellenök fellebbezéssel él. Általában a községek és gyámgondnoksági ügyek rendezését tárgyazó törvények, s ezen törvények alapján keletkezett szabályrendeletek által hozzá utasított teendőket végzi. A tiszti ügyész ezen minőségben magán felek részére teljesített peren kívül munkálatáért dijakat szedhet. Ezen dijak következőleg állapíttatnak meg. 1. Okiratok kiállításáért, melyeknél az érték megállapítható, 500 írtig 3 frt, 1000 írtig 4 frt, minden további 1000 írttól 1 frt, 25 írtnál magasabb díj azonban fel nem számítható. 2. Oly okiratok kiállításáért, melyeknél az érték meg nem állapítható, 3 frt. 3. A pénztárakból utalványozott kölcsönök jel- zálogi biztosításáért, érték szerint 300 írtig 3 frt, 500 írtig 4 frt, 1000 írtig 5 frt, ezen felül minden 1000 írttól 1 frt, azonban 25 irtot a dij felül nem haladhat. Jelzálog! bekebelezéseknél azonban az itt megszabott munkadijban az okirat kiállítása is benfoglaltatik. A tiszti ügyész mint gyakorló ügyvéd, magánfelo- ket esak ott és annyiban képviselhet, a hol és amennyiben ezen képviselet tiszti ügyészi állásával tényleg összefér. , Árvaszóki ülnökök. 68. §. A fizetés uéküli árvaszéki ülnökök bel- ügyminiszterileg jóváhagyott külön szabályrendelet alapján alkalmaztatnak a képviselő-testület által. Pénztárnok. 69. §. Városi pénztáritokul csakis oly egyén választható meg, ki a főgimnáziumot elvégezte, s legalább az érettségi vizsgát letette. Pénztárnok feladata: 1. a megye törvényhatósága által 1885. évi ápril 17-én 274. k. gy. szám alatt alkotott szabályrendelet értelmében kezeli a majorkodási, kórházi, vasúti, kisajátítási, letéti és egyéb a város egyetemét érdeklő hozzá utalt közpénztárakat, továbbá ' 2. a város adóhivatal által beszedett főpénztárba naponként átszállítandó állami, megyei és városi adókat elkülönítve kezelés alá veszi, ezeknek havonként az illető pénztárba leendő beszállítását az adótanáesnok értesítése mellett teljesiti, ugyanezen teendője lévén az adóhivatal által átszámolt illetékekre nézve is. 3.'A kezelése alatti pénztárak bevételi és kiadási naplóját vezeti, a pénzeket beszedi és kiadja, a pénztárak havonkénti kimutatását elkészíti. KÖZGAZDASÁG. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest január 10.) Búza pestvidéki inétermázsánként Rozs „ Árpa Zab „ Kukoricza „ Köles „ Heremag „ Disznózsír *4. „ Szalonna „ Faggyú Méz (nyers) „ „ (sárga csurgatott) „ 8 15— 8.40 7.15— 7.30 6.65— 8.75 6.85— 7.15 5.85— 5.95 7.40— 7.75 41.-----54,— 51.50— 52.— 41.-----50.50 34.50— 35,— 28'-----29'Halason. Búza mmázsánként Rozs Árpa Zab Köles Kukoricza Krumpli zs 7.30—7.35 6.40—6.50 5.80-6,- 6.------------6.20 5A0—5^60 Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, jan. 11.) Magyar urasági öreg nehéz 41.-----42.— fiatal nehéz 42.------43.—., közép 43.-----43.50 könnyű 44.— —45.— Szedett nehéz —.--------.— közép 43.------43.50 könnyű 42.-----43.— Oláhországi nehéz —.------—.— Szerbiai nehéz 41 50—42.— közép 40.-----41.— könnyű 39.----40.— Sertéslétszám 83,060 drb. Életsuly: páronként 45 kilogram s azon felül 4°/0-os levonás. — Ár 100 kilónként. Práger Ferencz, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. ~ sz. Pályázati hirdetmény. Halas rendezett tanácsú városban az 1884-ik évben hat évre választott tisztviselők szolgálati ideje lejárt: ennek folytán megyei alispán ur 48741/1891 szám alatt kelt végzésével az általános tisztujitás határidejéül folyó évi január hó 19-ik napjának délelőtti 10 Óráját tűzte ki, és a választás utján betöltendő alább részletezett hivatalos állásokra pályázatot nyitott. 1. Polgármesteri állásra 1200 frt évi fizetéssel. 2. Hat fizetés nélküli tanácsnoki és négy árvaszéki ülnöki állásra. 3. Tiszti ügyészi állásra 400 frt évi tisztelet díjjal. 4. Számvevő és árvaszóki könyvelői állásra 600 frt évi fizetéssel. 5. Közpónztárnoki állásra 600 frt évi fizetéssel. 6. Közgyámi állásra 600 frt évi fizetéssel. 7. Mérnöki állásra 600 „ „ „ 8. Adópónztárnoki állásra 600 frt évi fizet. 9. Adóellenőri állásra 500 frt évi fizetéssel. 10. Kataszt. nyilvántartói állásra 600 frt évi fizetéssel. Az 1-10 alattiak az 1886. XXII. t. ez értelmében hat évre választatnak. 11. Város gazdai állásra 300 frt évi fizet. 12. Állatorvosi állásra 200 frt évi fizetéssel. 13. Eendőrbiztosi állásra 350 frt évi fizet. 14. Hót irnoki állásra egyenként 400 frt évi járadékkal. 15. Erdőőri állásra 100 frt készpénz, föld és lakás fizetéssel. A 11-15 alatti segéd és kezelő személyzethez tartozó tisztviselők életfogytiglan választatnak. Felhivatnak tehát mindazok, kik a fent jelzett állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy a törvény értelmében (1883. évi I. t. ez.) elméleti és gyakorlati képzettséget, eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt szabályszerű pályázati kérvényeiket folyó évi január hó 18-ik napjának déli 12 órájáig Halas város polgármesteri hivatalánál nyújtsák he. Egyideüleg közzététetik, bogy a 4. 5. 6. 8. 9, és 11 pont alatti állásokra megválasztandó pénzkezelő egyének a szabályszerű óvadék összeget készpénzben, értékpapír vagy jelzálogilag biztosított kötvényben letenni kötelesek. Megjegyeztetik, hogy a 8368/1890 sz. pályázati hirdetmény folytán beadott kérvények nyilvántartatván, kellő időben beadottaknak tekintetnek, s igy az illetők uj kérvényt beadni nem tartoznak. Kelt Halason, 1891. január 5-én. Megyei alispán úr megbízásából Vari §zabó litván polgármester. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferenci könyvnyomdájában.
