Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-04-12 / 15. szám
KUN-HALAS. 1891. Április 12. az igával biró lakosságon a sor, hogy szolgálatát az anyag szállítására. A héten a következő adományok részletfizetési ajánlatok érkeztek be a ház gondnokságához: Orbán Sándor birtokos Török G. Imre birtokos Szabó Garbai István iparos Özv. Gyárfás Istvánná úrnő Kovács Lajos tanító Néhai Thorma Vincze hagyatékából Schön József kereskedő Bornemisza Benő tanító Hetessy Viktor ref. lelkész O-Mo- roviczáról Bibó Imre tanító Sziget Sz. Miklósról Dr. Beinitz József ügyvéd Budapestről Id. Zilah István birtokos Ifj. Zilah István birtokos Varga Nagy István törvényszéki biró N. Kikindáról Szőke Gyula reálisk. tanár Nagy- Váradról Deutsch Sámuel birtokos Nagy Pál birtokos Balajthy Dénes tanár Práger Ignácz kereskedő N. N. 30 kr. illetőleg ref. egy20 frt 50 „ 5 „ 200 ., 40 „ Ю0 „ 5 „ 30 „ 50 „ 10 „ 5 „ 20 ., 10 „ 50 „ 5 „ 100 ., 50 ., 40 „ 10 „ E héten bejelentetett összesen 800 frt 30 kr. A múlt heti kimutatás 6807 „ 70 „ Az eddigi ajánlatok összege 7608 frt — Ezen kívül Zilah István 4000 tégla ingyen fuvarozására ajánlkozott. HÍREK. — S/Jlády iron ref. lelkész e hetet Budapesten töltötte, hol a ref. konvent tanácskozásaiban vett részt, s honnau tegnap este érkezett haza. — Földváry Mihály alispán lemondási szándéka felől keletkezett hírek — mint a múltkor említettük — arra indították a polgár- mestert, hogy értekezletre hívja össze a megyebizottság helybeli tagjait. Az értekezlet ma egy hete meg is tartatott. Megjelentek l)r. Tóth Kálmán polgármesteren kívül: Tóth János, Kolozsváry Kiss István, Bikády László, id. Gál Lajos, Szekér Pál, Mészöly István, Halász d. Ferenez, Ónodi János, Dr. Babó Mihály. A tiz főből álló értekezlet elnökévé Tóth Jánost, jegyzőjévé Dr. Babó Mihályt megválasztván, a következő nyilatkozatot vette jegyzőkönyvbe, s küldötte föl az alispánnak: „ A közigazgatási rendszer tervezett átalakítása küszöbén az értekezlet nem csak időszerűtlennek, hanem egyenesen károsnak tartja azt, ha alispán ur, azon férfiú, ki a közigazgatás terén töltött hoszns szolgálata alatt az autonom jogok védője volt — épen akkor Vonulna vissza, midőn a vármegye közönsége az O, mint első tisztviselőnek vezetését méltán igényli, s Földváry Mihály alispán ur iránt mindenkor élénken érzett őszinte tisztelete és bizalmának adva kifejezést, az értekezlet felkéri őt, hogy szándékától eltérve, alispáni állását továbbra is tartsa meg, s mint a vármegye első tisztviselője maga köré gyűjtve az önkormányzat híveit, hasson oda, hogy Pest vármegye a közigazgatási rendszer kérdésében, miként a múltban, úgy a jelenben is elsőként szerepeljen a kötelesség teljesítésében.“ Ennyi! Tessék, — lássék! — Különben, hogy mi lesz a lemondással, az már a holnap, 13-án kezdődő megye-gyűlésen eldől, mert annak a tárgysorozatába föl van véve: „Földváry Mihály alispán szóbeli előterjesztése, melyben állását a megye közönségének rendelkezésére bocsátja.“ — A városi iskolaszék f. hó 7-én, kedden gyűlést tartott, melynek összehívására az újonnan választott tanítónőnek, Nagy Erzsébetnek a kérvénye adott okot. Nagy Erzsébet k. a. ugyanis most Győrött működik, s állását ez iskolai évben ott el nem hagyhatja; mivel pedig itt azzal a kijelentéssel lett megválasztva, hogy állását f. hó 15-én már el kell foglalnia, kijelenti kérvényében, hogy ilyen föltétellel megválasztatását el nem fogadhatja. Az iskolaszék erre beleegyezését nyilvánította abba, hogy a nevezett tanítónő csak a jövő iskolaév kezdetén foglalja el állomását, s addig a II—III-ik párhuzamos leányosztály vezetését az egyik pusztai tanítóra bízzák, — „mert a tanyai iskolai tanítás ez iskolai évben már folyamatban levő felszerelés és a beálló tavaszi munkaidő miatt megkezdhető alig lesz.“ (A mit mi őszintén sajnálunk.) — Ugyané gyűlésen 20 irtot utalványozott az iskolaszék az iskolai könyvtár folyó évi költségeire. — Közgyűlés. A városi képviselő-testület szerdán d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A legutóbb megválasztott Bezegh Frigyes mérnök ugyanis lemondott, s e tárgyban kell intézkedni. Azonkívül a majorkodási pénztár 1890. évi számadásai lesznek bemutatva. — Halálozás. Deméndi Pap Károly gyógyszerész f. hó 7-én hosszas betegség után 28 éves korában meghalt. Tűdőbaj vitte sírba, mely akkor kezdett jelentkezni, mikor körülbelül fél évvel ezelőtt Halasra költözött s a Tanács- féle gyógyszertárat átvette. — Temetése 9-én d. e. 10 órakor ment végbe. — Műkedvelő előadás. Az előbbi számban említettük, hogy az építendő gimnázium javára műkedvelő előadást rendez az intelligencia ifjúsága f. hó 18-án, szombaton. Ez a mozgalom az első, mely közvetve, amúgy szépszerűvel szedi rá a közönséget a jó ügyért való áldozatra. Föltótien dicséret illeti a kezdeményezőit, s szivünkből óhajtjuk, hogy buzditóul szolgáljon másoknak is, s hogy nagy legyen a sikere. Ez utóbbit egészen biztosra vesszük, látván a beküldött meghívóból, hogy milyen élvezetekre van kilátás. — A műsor következő: 1. A kék szoba, Bérezik egy felvonásos vigjátéka; szereplők: Kondor Aurél, vizsgálóbíró — Kesziler János; Yajkaynó — Hamar Erzsiké k. a.; Dr. Kálmán Laczi — I)r. Tomcsányi László; János —• Babó János. 2. ítészletek operákból, énekli Kriegner Kálmánná úrnő, 3. Emészt, francziából fordított egy felvonásos vígjáték. Szereplők: Erneszt — Dékáni Árpád; Duples- sis ezredes — Babó János; Bernier Pál — Török István; Dumontel Edgár — Mészöly István; Berta, Pál neje — Mészöly Jutó k. a. Karolina, Edgár neje — Turóczy Erzsiké k. a. — Az előadást táncz követi. — Jegyeket előre lehet váltani Iiirháger Károly ur kereskedésóban. Körszók 2 frt, Zártszók 1 frt, diákjegy 30 kr. — Föliilfizetóseket köszönettel fogad a rendezőség, s azok nyilvános nyugtázásának mi készséggel adunk helyet. — Három hasábot rezerválunk erre a czélra! — A redemtus közbirtokosság tizen- hármas bizottsága a múlt vasárnapra egybehívott gyűlést akkor nem tarthatta meg, hanem csütörtökre lett újra egybeírna. A gyűlésen ezek történtek: Vári Szabó István volt elnök leltár mellett bemutatta a birtokosság iratait s azokat az uj elnöknek, Dr. Tóth Kálmánnak rendelkezésére bocsátotta. —• Mészöly István pénz- tárnok a bevételekről s kiadásokról átnézeti kimutatást terjesztett be; ezt a bizottság tudomásul vette, de egyszersmind felhívta a pénztárnokot, hogy okmányolt számadását mutassa be. — Berki Antal ügyvéd jelentése a birtokosság pereiről a protestáns birtokosság 25-ös bizottságához tétetik át, mivel a perek ennek érdekeit érintik. — A kimaradt földek ügyében, (melyek a tagositási telekkönyv szerint 196 hold 652 Q öl területet tesznek ki, a melyből mintegy 100 hold van a birtokosság tényleges kezelése alatt) megbízta a bizottság a polgár- mestert, mint elnököt, hogy e földek jelenlegi birtokosait mutassa ki, s mérnök által vétesse fel a területüket, — Végül beterjesztetett Jászberény közbirtokosságának egy levele Mérges puszta megvétele tárgyában, erre azonban kimondták, hogy a birtokosság e kérdésbe nem avatkozik. — A vitás fák, helyesebben a fák feletti vita. Tudvalevő, hogy boldogult Hirháger Károly mérnök a majsai ut mentén levő elöregedett lakat 1889-ben kivágatta, azokat nyilvános árverésen eladatta, s a befolyt vételi árt a polgár- mesteri hivatalhoz bemutatta, mely összeg — 206 frt 40 kr. — ma is a városi letótpénztár- ban kezeltetik. Köztudomású, hogy úgy a fákhoz, mint az eladott fák árához id. Gál Lajos indítványa folytán a képviselő-testület a város nevében jogot formált, az államópitószeti hivatal azonban azokat a megye részére vindikálta; ez ügyben volt a héten — Heidrich László államópitószeti mérnök közbejöttével — megtartva a helyszíni szemle és bizottsági tárgyalás (bizottsági tagok Dr. Tóth Kálmán polgármester, Tóth János, id, Gál Lajos, Vájná János), melynek eredménye az, hogy a majsai ut szélessége 10 ölben igazoltatott, s kimondatott, hogy a 10 ölön belül eső fák a megyéé, az azon kívül esők pedig a városé. Baj csak az, hogy az egyesek is jogot formálnak a birtokaik melletti fákhoz, s e kérdés meg nem oldatott. — A zsidó hitközség holnap d. u. 2 órakor közgyűlést tart, melyen — mint értesülünk — szóba fog kerülni a gimnázium építéséhez való hozzájárulás kérdése is. — Püspöklátogatás alkalmára megújítandó keresztelő kanna költségeire újabban adakozott: Gróf Ráday Endre főgimn. tanuló 1 frt 1 krt. — A tanyai iskolák czéljára való épületek és telkek ügyében a városi tanács elhatározta az ideiglenes kibérlést; Tajón Mózer Györgytől 140 frt, Bodogláron Márkus Jánostól 50 frt évi bérért. Egyszersmind azonban a megvétel iránt is intézkedett, a mennyiben utasította polgármestert és az ügyészt, hogy az adásvételi szerződéseket Mózer Györgygyel 1500 frt, Márkus Jánossal 1200 frt vételárban kössék meg, — mely szerződések a városra nézve természetesen csak közgyűlési jóváhagyás után lesznek kötelezők, A polgármester reméli, hogy Mózer tanyáját valamivel olcsóbban is megkapja még a város 1500 írtnál, mely ár csakugyan sok; nagyon is „pretium affectionis“ volna. — Eljegyzés. Schön Mór kereskedő leányát, Boriska kisasszonyt f. hó 5-én jegyezte el Brüll Ferenez szentesi kereskedő. — Meghiúsult esküvő. Özv. Gl.-nó Katicza leányának kedden d. u. 3 órára volt kitűzve az esküvője L. S. aranymives segéddel. A vendégek összegyülekeztek, minden készen volt annak rendje és módja szerint, csak a rabbi hiányzott még. Ez is megérkezett végre a lakodalmas házhoz, s kijelentette, hogy a vendégek szépen hazamehetnek, azt izeni — a kikindai szolgabiró. A furcsa dolognak ez a története. A vőlegény nagy-kikindai illetőségű. Midőn a jegyeseket a rabbinál kihirdetés végett bejelentették, ez az előmutatott okmányokból a 26 éves fiatal emberre nézve nem látott ugyan semmiféle aggályt fenforogni, mégis nagyobb biztonság kedvéért — a menyasszony anyjának a kérelmére is — megkeresést intézett a nagy-kikindai szolgabiróság- hoz, hogy miként áll a vőlegény vódkötelessóg dolgában. (Megjegyzendő, hogy egy 1890. okt. 7-iki honv. miniszteri rendelet értelmében az ilyen megkeresések sürgősen, soronki- vül intózendők el.) E megkeresés elment március 11-én, tiz nappal az első izbeni kihirdetés előtt. Mig a kihirdetések folytak, a rabbi több ízben (meggyőződtünk róla az anyakönyvi hivatal kiadó- és postakönyveiből) sürgetést intézett a szolgabirósághoz, de válasz nem érkezett. — Nem kapott onnan választ a városi hatóság sem, honnan már febr. 4-én ment megkeresés ugyanez ügyben. Az említett rendelet szerint a rabbinak csak arról kell meggyőződnie, hogy a vőlegény betöltötte-e 23-ik évét s nincs-e besorozva a hadsereghez vagy a honvédséghez ; minthogy ezekről meggyőződött, a rabbi az érkezni nem akaró válasz bevárása nélkül is teljes joggal és jóhiszeműséggel összeadhatta volna