Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

KUN-HALAS. 1891. Április 12. az igával biró lakosságon a sor, hogy szolgálatát az anyag szállítására. A héten a következő adományok részletfizetési ajánlatok érkeztek be a ház gondnokságához: Orbán Sándor birtokos Török G. Imre birtokos Szabó Garbai István iparos Özv. Gyárfás Istvánná úrnő Kovács Lajos tanító Néhai Thorma Vincze hagyaté­kából Schön József kereskedő Bornemisza Benő tanító Hetessy Viktor ref. lelkész O-Mo- roviczáról Bibó Imre tanító Sziget Sz. Mik­lósról Dr. Beinitz József ügyvéd Buda­pestről Id. Zilah István birtokos Ifj. Zilah István birtokos Varga Nagy István törvényszéki biró N. Kikindáról Szőke Gyula reálisk. tanár Nagy- Váradról Deutsch Sámuel birtokos Nagy Pál birtokos Balajthy Dénes tanár Práger Ignácz kereskedő N. N. 30 kr. illetőleg ref. egy­20 frt 50 „ 5 „ 200 ., 40 „ Ю0 „ 5 „ 30 „ 50 „ 10 „ 5 „ 20 ., 10 „ 50 „ 5 „ 100 ., 50 ., 40 „ 10 „ E héten bejelentetett összesen 800 frt 30 kr. A múlt heti kimutatás 6807 „ 70 „ Az eddigi ajánlatok összege 7608 frt — Ezen kívül Zilah István 4000 tégla ingyen fuvarozására ajánlkozott. HÍREK. — S/Jlády iron ref. lelkész e hetet Budapesten töltötte, hol a ref. konvent tanács­kozásaiban vett részt, s honnau tegnap este ér­kezett haza. — Földváry Mihály alispán lemon­dási szándéka felől keletkezett hírek — mint a múltkor említettük — arra indították a polgár- mestert, hogy értekezletre hívja össze a megye­bizottság helybeli tagjait. Az értekezlet ma egy hete meg is tartatott. Megjelentek l)r. Tóth Kálmán polgármesteren kívül: Tóth János, Kolozsváry Kiss István, Bikády László, id. Gál Lajos, Szekér Pál, Mészöly István, Halász d. Ferenez, Ónodi János, Dr. Babó Mihály. A tiz főből álló értekezlet elnökévé Tóth Jánost, jegy­zőjévé Dr. Babó Mihályt megválasztván, a követ­kező nyilatkozatot vette jegyzőkönyvbe, s kül­dötte föl az alispánnak: „ A közigazgatási rendszer tervezett átala­kítása küszöbén az értekezlet nem csak idősze­rűtlennek, hanem egyenesen károsnak tartja azt, ha alispán ur, azon férfiú, ki a közigazgatás terén töltött hoszns szolgálata alatt az autonom jogok védője volt — épen akkor Vonulna vissza, midőn a vármegye közönsége az O, mint első tisztviselőnek vezetését méltán igényli, s Föld­váry Mihály alispán ur iránt mindenkor élénken érzett őszinte tisztelete és bizalmának adva kifejezést, az értekezlet felkéri őt, hogy szándékától eltérve, alispáni állását továbbra is tartsa meg, s mint a vármegye első tisztviselője maga köré gyűjtve az önkormányzat híveit, hasson oda, hogy Pest vármegye a közigazga­tási rendszer kérdésében, miként a múltban, úgy a jelenben is elsőként szerepeljen a köteles­ség teljesítésében.“ Ennyi! Tessék, — lássék! — Különben, hogy mi lesz a lemondással, az már a holnap, 13-án kezdődő megye-gyűlésen eldől, mert annak a tárgysorozatába föl van véve: „Földváry Mihály alispán szóbeli előterjesztése, melyben állását a megye közönségének rendel­kezésére bocsátja.“ — A városi iskolaszék f. hó 7-én, kedden gyűlést tartott, melynek összehívására az újonnan választott tanítónőnek, Nagy Erzsé­betnek a kérvénye adott okot. Nagy Erzsébet k. a. ugyanis most Győrött működik, s állását ez iskolai évben ott el nem hagyhatja; mivel pe­dig itt azzal a kijelentéssel lett megválasztva, hogy állását f. hó 15-én már el kell foglalnia, kijelenti kérvényében, hogy ilyen föltétellel megválasztatását el nem fogadhatja. Az iskola­szék erre beleegyezését nyilvánította abba, hogy a nevezett tanítónő csak a jövő iskolaév kezdetén foglalja el állomását, s addig a II—III-ik pár­huzamos leányosztály vezetését az egyik pusz­tai tanítóra bízzák, — „mert a tanyai iskolai tanítás ez iskolai évben már folyamatban levő felszerelés és a beálló tavaszi munkaidő miatt megkezdhető alig lesz.“ (A mit mi őszintén sajnálunk.) — Ugyané gyűlésen 20 irtot utalvá­nyozott az iskolaszék az iskolai könyvtár folyó évi költségeire. — Közgyűlés. A városi képviselő-testü­let szerdán d. e. 9 órakor rendkívüli köz­gyűlést tart. A legutóbb megválasztott Bezegh Frigyes mérnök ugyanis lemondott, s e tárgy­ban kell intézkedni. Azonkívül a majorkodási pénztár 1890. évi számadásai lesznek bemutatva. — Halálozás. Deméndi Pap Károly gyógyszerész f. hó 7-én hosszas betegség után 28 éves korában meghalt. Tűdőbaj vitte sírba, mely akkor kezdett jelentkezni, mikor körülbelül fél évvel ezelőtt Halasra költözött s a Tanács- féle gyógyszertárat átvette. — Temetése 9-én d. e. 10 órakor ment végbe. — Műkedvelő előadás. Az előbbi szám­ban említettük, hogy az építendő gimnázium javára műkedvelő előadást rendez az intelligencia ifjúsága f. hó 18-án, szombaton. Ez a mozgalom az első, mely közvetve, amúgy szépszerűvel szedi rá a közönséget a jó ügyért való áldo­zatra. Föltótien dicséret illeti a kezdeményezőit, s szivünkből óhajtjuk, hogy buzditóul szolgál­jon másoknak is, s hogy nagy legyen a sikere. Ez utóbbit egészen biztosra vesszük, látván a beküldött meghívóból, hogy milyen élvezetekre van kilátás. — A műsor következő: 1. A kék szoba, Bérezik egy felvonásos vigjátéka; szerep­lők: Kondor Aurél, vizsgálóbíró — Kesziler János; Yajkaynó — Hamar Erzsiké k. a.; Dr. Kálmán Laczi — I)r. Tomcsányi László; János —• Babó János. 2. ítészletek operákból, énekli Kriegner Kálmánná úrnő, 3. Emészt, francziából fordított egy felvonásos vígjáték. Szereplők: Erneszt — Dékáni Árpád; Duples- sis ezredes — Babó János; Bernier Pál — Török István; Dumontel Edgár — Mészöly István; Berta, Pál neje — Mészöly Jutó k. a. Karolina, Edgár neje — Turóczy Erzsiké k. a. — Az előadást táncz követi. — Jegyeket előre lehet váltani Iiirháger Károly ur kereskedésó­ban. Körszók 2 frt, Zártszók 1 frt, diákjegy 30 kr. — Föliilfizetóseket köszönettel fogad a rende­zőség, s azok nyilvános nyugtázásának mi kész­séggel adunk helyet. — Három hasábot rezer­válunk erre a czélra! — A redemtus közbirtokosság tizen- hármas bizottsága a múlt vasárnapra egybehí­vott gyűlést akkor nem tarthatta meg, hanem csütörtökre lett újra egybeírna. A gyűlésen ezek történtek: Vári Szabó István volt elnök leltár mellett bemutatta a birtokosság iratait s azo­kat az uj elnöknek, Dr. Tóth Kálmánnak ren­delkezésére bocsátotta. —• Mészöly István pénz- tárnok a bevételekről s kiadásokról átnézeti kimutatást terjesztett be; ezt a bizottság tudo­másul vette, de egyszersmind felhívta a pénz­tárnokot, hogy okmányolt számadását mutassa be. — Berki Antal ügyvéd jelentése a birtokos­ság pereiről a protestáns birtokosság 25-ös bizottságához tétetik át, mivel a perek ennek érdekeit érintik. — A kimaradt földek ügyében, (melyek a tagositási telekkönyv szerint 196 hold 652 Q öl területet tesznek ki, a melyből mint­egy 100 hold van a birtokosság tényleges kezelése alatt) megbízta a bizottság a polgár- mestert, mint elnököt, hogy e földek jelenlegi birtokosait mutassa ki, s mérnök által vétesse fel a területüket, — Végül beterjesztetett Jász­berény közbirtokosságának egy levele Mérges puszta megvétele tárgyában, erre azon­ban kimondták, hogy a birtokosság e kérdésbe nem avatkozik. — A vitás fák, helyesebben a fák feletti vita. Tudvalevő, hogy boldogult Hirháger Károly mérnök a majsai ut mentén levő elöregedett lakat 1889-ben kivágatta, azokat nyilvános ár­verésen eladatta, s a befolyt vételi árt a polgár- mesteri hivatalhoz bemutatta, mely összeg — 206 frt 40 kr. — ma is a városi letótpénztár- ban kezeltetik. Köztudomású, hogy úgy a fákhoz, mint az eladott fák árához id. Gál Lajos indít­ványa folytán a képviselő-testület a város nevé­ben jogot formált, az államópitószeti hivatal azonban azokat a megye részére vindikálta; ez ügyben volt a héten — Heidrich László állam­ópitószeti mérnök közbejöttével — megtartva a helyszíni szemle és bizottsági tárgyalás (bizott­sági tagok Dr. Tóth Kálmán polgármester, Tóth János, id, Gál Lajos, Vájná János), melynek eredménye az, hogy a majsai ut szélessége 10 ölben igazoltatott, s kimondatott, hogy a 10 ölön belül eső fák a megyéé, az azon kívül esők pedig a városé. Baj csak az, hogy az egyesek is jogot formálnak a birtokaik melletti fákhoz, s e kérdés meg nem oldatott. — A zsidó hitközség holnap d. u. 2 órakor közgyűlést tart, melyen — mint értesü­lünk — szóba fog kerülni a gimnázium építésé­hez való hozzájárulás kérdése is. — Püspöklátogatás alkalmára meg­újítandó keresztelő kanna költségeire újabban adakozott: Gróf Ráday Endre főgimn. tanuló 1 frt 1 krt. — A tanyai iskolák czéljára való épüle­tek és telkek ügyében a városi tanács elhatá­rozta az ideiglenes kibérlést; Tajón Mózer Györgytől 140 frt, Bodogláron Márkus Jánostól 50 frt évi bérért. Egyszersmind azonban a megvétel iránt is intézkedett, a mennyiben utasította polgármestert és az ügyészt, hogy az adásvételi szerződéseket Mózer Györgygyel 1500 frt, Márkus Jánossal 1200 frt vételárban kössék meg, — mely szerződések a városra nézve természetesen csak közgyűlési jóváhagyás után lesznek kötelezők, A polgármester reméli, hogy Mózer tanyáját valamivel olcsóbban is megkapja még a város 1500 írtnál, mely ár csakugyan sok; nagyon is „pretium affectio­nis“ volna. — Eljegyzés. Schön Mór kereskedő leá­nyát, Boriska kisasszonyt f. hó 5-én jegyezte el Brüll Ferenez szentesi kereskedő. — Meghiúsult esküvő. Özv. Gl.-nó Katicza leányának kedden d. u. 3 órára volt kitűzve az esküvője L. S. aranymives segéddel. A vendégek összegyülekeztek, minden készen volt annak rendje és módja szerint, csak a rabbi hiányzott még. Ez is megérkezett végre a lako­dalmas házhoz, s kijelentette, hogy a vendégek szépen hazamehetnek, azt izeni — a kikindai szolgabiró. A furcsa dolognak ez a története. A vő­legény nagy-kikindai illetőségű. Midőn a jegye­seket a rabbinál kihirdetés végett bejelentették, ez az előmutatott okmányokból a 26 éves fiatal em­berre nézve nem látott ugyan semmiféle aggályt fenforogni, mégis nagyobb biztonság kedvéért — a menyasszony anyjának a kérelmére is — meg­keresést intézett a nagy-kikindai szolgabiróság- hoz, hogy miként áll a vőlegény vódkötelessóg dolgában. (Megjegyzendő, hogy egy 1890. okt. 7-iki honv. miniszteri rendelet értelmében az ilyen megkeresések sürgősen, soronki- vül intózendők el.) E megkeresés elment már­cius 11-én, tiz nappal az első izbeni kihirdetés előtt. Mig a kihirdetések folytak, a rabbi több ízben (meggyőződtünk róla az anyakönyvi hivatal kiadó- és postakönyveiből) sürgetést in­tézett a szolgabirósághoz, de válasz nem érkezett. — Nem kapott onnan választ a városi ható­ság sem, honnan már febr. 4-én ment megkere­sés ugyanez ügyben. Az említett rendelet szerint a rabbinak csak arról kell meggyőződnie, hogy a vőlegény betöltötte-e 23-ik évét s nincs-e besorozva a hadsereghez vagy a honvédséghez ; minthogy ezekről meggyőződött, a rabbi az érkezni nem akaró válasz bevárása nélkül is tel­jes joggal és jóhiszeműséggel összeadhatta volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom