Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-01 / 9. szám
Márczius 1. KUN-HALAS. 1891. A szegény elnök arczárói szinte le lehetett olvasni a kérdést: „Te is fiam Brutus?!“ ❖ A gyűlés története röviden a következő: Vári Szabó István elnök d. e. 9 érakor megnyitotta a gyűlést, konstatálta a határozatképességet s a jegyzőkönyv vezetésére fölkérte Berki Antalt, az intéző bizottság legifjabb tagját. Azután beterjesztette az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseit, s ezekkel kapcsolatban a zárszámadást és a nyeremény-felosztási javaslatot. Ez utóbbira nézve megjegyezte, hogy ebbe egy kis hiba csúszott be, mely körülbelül négy év óta észrevétlenül meghúzódott benne. Az alapszabályok szerint ugyanis a nyereményből 7%-ot kap az intéző bizottság, tévedésből azonban négy óv óta állandóan 8%-ot kapnak az intéző bizottság tagjai. A felosztási javaslatot a könyvelő készíti, s ennek munkájában annyira megbízott az igazgatóság is, a felügyelő bizottság is, hogy a tévedést mindeddig észre nem vették. Gál Endre úgy a maga, valamint az intéző bizottság többi tagja nevében kijelenti, hogy a tévedésből nekik kiosztott 1% kölönbö- zetet az intéző bizottság tagjai természetesen visszatérítik, és indítványozza, hogy e visszafizetendő összeg csatoltassék a jövő évi nyereményhez. Dr. Babó Mihály meglepetéssel hallotta az elnök ama kijelentését, hogy a nyeremény-felosztási javaslatban már négy év óta állandóan szerepel egy — tévedés. Ha „m á s téren“ olyan nagyon ragaszkodunk a törvényességhez, itt is tartsuk meg szigorúan az alapszabályokat; mert csak ezeknek a figyelmen kívül hagyása idézhet elő ilyen szabálytalanságot. A bizalom igen szép, de pénzintézetnél, melynek vezetése nagy vagyoni felelősséggel jár, nincs helyén. Az alapszabályok szerint a nyereményből mindenekelőtt a részvénytőke 5°/0-ja vonandó le, s az ezentúl fenmaradó ösz- szegből kielégitendők a különböző jutalékok a megszabott °/0-ok szerint, a maradvány képezi azután a föliilosztalékot, melyet szintén ki kellene százalékokban tüntetni; helyteleníti, hogy nem igy történt, s ez eljárásnak tulajdonítja a tévedést. — Fölveti azután az üres h á z t e 1 e к kérdését. Boszalja, hogy 1400 frt évek sora óta benne hever gyiimölcstelenül, igy az intézet az elveszett jövedelem alakjában, kétszeresen megadta már az árát. Inditványoza, hogy a háztelket adja el az intézet. —• Végre az igazgatóság jelentésében nem tartja elegendőnek annak egyszerű kijelentését, hogy „a múlt évi működés sikeresnek nem mondható“; kívánja, hogy az igazgatóság figyelje meg a sikertelenség okait, s a fejlődést gátló körülményeket iparkodjék el is hárítani. —? Az intézet működésének nyilvánossága szempontjából, s az érdeklődő lakosság kedvéért kívánatosnak tartotta volna, hogy a kimutatás a helyi lapban is közzótétetett volna, a mi (az ő tudtával) meg nem történt. Az elnök ez utóbbira nézve megjegyzi, hogy az alapszabályok csupán a meghívónak a hivatalos lapban való közzétételét Írják elő.*) A háztelekre vonatkozó indítványt elnök a napirend letárgyalása után fogja tárgyalás alá bocsátani. A közgyűlés ezután kimondja, hogy az intéző bizottság által visszafizetendő 1 °/0 a jövő évi nyereménynyel lesz felosztandó; a fölni e n t v ó n у t megadja, de egyúttal utasítja az igazgatóságot, hogy a nyeremény-felosztási javaslatot szigorúan az alapszabályok értelmében készítse. Következvén az elnök és helyettes elnök választása, elnökül Vári Szabó Istvái, helyettesül Bikádi János közfelkiáltással újból megválasztatnak. (Érdekes volt, hogy az elnök három Ízben is felszólította a közgyűlést a titkos szavazásra, de mindannyiszor felhangzott a „maradjanak 1“ — Lám, lám.) D г. В a b ó Mihály kérdést intéz az elnökhöz, hogy az intézet tisztviselőit ki alkal*) Ehhez mi csak annyit jegyzőnk meg, hogy a részvényeseknek 50,000 írtjuk van a takarékpénztár alapjában, ellenben a közönség 336,617 forintot bízott a takarékpénztár kezelésére. Van-e tehát joga a lakosságnak látni az intézet kimutatásét ? Ha tehát a részvényesek részére kinyomatják a kimutatást, (a mit szintén nem Írnak elő az alapszabályok) a nép, mely pénzével táplálja az intézetet, megérdemelné, hogy a kimutatás főbb tételeit olvashassa. De az intézet még annyi tekintettel sem volt a nyilvánosságra, hogy a kimutatást a szerkesztőségnek ismertetés végett üreg-küldötte volna. Mi pedig nem antisambrirozunk senkinél. Szerk. mazta, milyen módozatok mellett és mennyi időre. Vári Szabó István elnök azzal kezdi, hogy lekötelezte volna az interpelláló, ha kérdését gyűlés előtt közölte volna vele, hogy részletesebb felvilágosítást lehetett volna adnia. A dolog igy áll. Az alakuló közgyűlés megbízta annak idején az u. n. nagy választmányt, hogy hivatalnokokat alkalmazzon. így lettek alkalmazva akkor pénztárnokul Martini József, könyvelőül pedig előbb Farkas Sándor, később Mészöly István. Ez utóbbi lemondása után az igazgatóság, mely a nagyválasztmány helyébe lépett, Gál Lajos mostani könyvelőt alkalmazta, hogy viselje e hivatalt „mig ■ működése az intézet javára válik“.A hivatalnokoknak e beállítása önállólag sohasem lett a közgyűlés elé terjesztve, csak az évi jelentésben emlittetett fel, melyet a közgyűlés tudomásul vett. D г. В a b ó Mihály kijelenti, hogy a mostani hivatalnokokat föltétlenül bizalomra méltóknak tartja, felszólalását tehát nem személyes indokok vezérelték, hanem csak az az óhajtás, hogy ez az ügy — épen maguknak a hivatalnokoknak az érdekében is —• valamiképen közgyűlési határozattal szabályoztassék. Elnök megjegyzi, hogy mivel az alapszabályok módosítása különben is napirenden van, e kérdés annak a tárgynak a keretében lesz megoldható. Ez incdiens után következett az igazgatóság 18 tagja közül kilépő 6 tag helyének három évre és egy tagénak egy évre való betöltése. Titkos szavazás utján megválasztattak . Fridrieh Alajos, Vatamányi Sándor, Kolozsváry Kiss István, Hofmeister Ignácz, Török Elek, Deutsch Samu és Spühler Lajos. A felügyelő bizottság tagjaivá: Dr. Farkas Imre, Dr. Dobó Menyhért, Csonté Lajos, Präger Lipót és Stimákovits István egyhangúlag újból megválasztattak. A tárgysorozat szerint az alapszabályok módosítása következett volna, de mivel ehhez a részvényesek 3/4 részének a jelenléte kívántatik, ennyien pedig jelen nem voltak, ez a tárgy egy márczius 12-ikón tartandó közgyűlés. napirendjére tűzetett ki. Egyúttal az alapszabály-tervezet előkészítésére egy bizottság küldetett ki, mely az intéző bizottság. tagjain kivül Dr. Tomcsányi László, Dr. Tóth Kálmán, Schilling Ede és Hofmeister Mór részvényesekből áll. — Ugyané közgyűlés fog határozni Dr. Babó Mihálynak a h á z t e - 1 e к tárgyában tett indítványa fölött. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Práger Ferenc/. NYÍLMÉR*) A nagyérdemű közönséghez. Tisztelettel alólirott mint a város tulajdonát képező nagyvendéglő bérlője, utóbbi időben a miatt, hogy a regale bérlők által az italmérés besziintettetett, úgy egyesek részéről, valamint közgyűlésen a képviselő urak némelyike által is úgy lettem feltüntetve, mint makaes és bérleengedésre számitó egyén, mely téves felfogást meg- czáfolandó, saját érdekemben vagyok bátor az ügyállást következőkben köztndomásra hozni: A nagyvendéglő 1889. évi Szeptemberben lett árverésen bérbeadva — akkor felolvastatott egyik árverező kívánatéra az italmérési jövedékről széllé törvénv, melynek értelmében italmérési adó ezimen bor után 3 frt, sör után 2 frt, pálinka után legfeljebb 15 frt fizetendő minden hektoliter után, miből azután én, s a többiek is teljes jóhiszemmel alkothattuk azon meggyőződésünket, hogy a vendéglő-bérlő az említett adó lefizetése mellett saját italait szabadon mérheti, s minthogy ez nem történt meg, én igenis 1890. év elején kértem a szerződés felbontását, s ekkor azon okból, mert volt bérlő a pálinka mérést meg nem engedte, 400 frt a haszonbérösszegből a képviselő-testület által töröltetett, mi előbb említett meggyőződésemben megerősített. Minthogy pedig az italmérési jog, mostani regale- jog bérlőktől, is kieszközölhető nem volt, úgy, hogy a törvényes terhet fedezzem, az italmérés általam nem eszközölhető, merthogy a városnak 2400 frtot, bérlőknek mérési jogért 5000 frtot, ezenkívül fogyasztási és egyéb adó ezimen 1500 1600 frtot, összesen mintegy 9—10 ezer forintot fizessek évenként, azt tőlem senki sem kívánhatja józanul. Ez az oka az italmérés beszüntetésének, de hogy én e miatt a várostól bérleengedést kértem volna, az valótlan ; én sem ezért, sem más kedvez ni é n у é r t soha nem folyamodtam, legfeljebb szerződéses jogaim megóvását kértem, ezt is csupán azért, hogy köztem és a város között per, súrlódás ne legyen. Azzal, hogy a regale bérlők túlkövetelésének még saját basznom rovására is ellenálltam, nem csak magam, de egyszersmind a nagyközönség érdekében is cselekedtem, mert ezzel útját vágtam annak, hogy a városi nagyvendéglő a regale bérlők által önhasznukra bármikor *) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. kizsákmányolható legyen, miért mégis szemrehányás engem nem illethet. Kérem a t. közönséget, hogy a kényszer helyzetet méltányolva, jóakaratát irányomban továbbra is megtartani szíveskedjék. Halas, 1891. február 27. Homay József, nagyvendéglő bérlője. “891. sz. Pályázati hirdetmény. A megürült városi mérnöki állás közgyűlés által betöltetni rendeltetvén, felhivatnak mindazok, kik a jelzett, évi 600 frt fizetéssel javadalmazott hivatalt elnyerni óhajtják, hogy képzettségűket igazoló mérnöki oklevéllel vagy 1875. évet megelőzőleg végelbocsátó okmánynyal (absolutorium) és általuk teljesített mérnöki munkálatokra vonatkozó bizonyítványokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám legkésőbb f. évi márczius hó 17-ik napjának déli 12 órájáig hivatalomba annál bizonyosabban adják be, mert ezentúl érkezett folyamodások figyelembe vétetni nem fognak. A városi mérnök főbb teendőihez tartozik: A város határára, megyei, községi és dűlőutakra és utczákra való felügyelet; a községi, természetben felhasználandó közmunkaerő kirendelése, a teljesítendő ut- munkálatok beszerzésének elkészítése, s a közmunkáéra általi középitkezések vezetése. Továbbá: Kötelessége a város által szándékolt minden építkezésre nézve javaslatot, tervet és költségelőirányzatot készíteni, az elrendelt ilynemű építkezések vezetését, fölül- vizsgálatát eszközölni, a város lejt.mérését tárgyazó munkálatot teljesíteni, ennek alapján a csatornázásról javaslatot készíteni, a mennyiben a külhatárban vizlevezetés szükségeltetik, — arról a javaslatot tervet beterjeszteni. Általában minden a tárgy természete által munkaköréhez utalt teendőket végzi, s a szakmájába eső ügyekben előadó. Különösen pedig : Az árvapénztári kezelést illetőleg számvevői teendőket teljesiti, a kiskornak pénzbeli vagyonára vonatkozó számadásokat (mintegy 3—400) megvizsgálja, azokat az árvaszéki ülésen előterjeszti. Köz- és magánépitkezéseknól a szabályozási, valamint az utcza meghatározott vonalának kitűzését, a tervek megbirálását eszközli, a beltelkek eldarabolására vonatkozó bejegyzési térfogás alá nem esőket láttamozza, s őrködik a felett, hogy az építkezések a terv és engedélynek megfelelően teljesittessenek. A tagositási térképek, földkönyv és kataszteri térképek, földkönyvek őrizete alatt tartatnak, azokból kivonatokat, illetve váz- és lejegyzési térrajzokat szabályszerű díj mellett kiadni köteles.Megjegyeztetik, hogy a város vagy törvényhatóság által magán személyek érdekében elrendelt földmivelési munkálatok diját a polgármester állapítja meg. Magán építkezéseknél és egyéb kiküldetéseknél azonban napidija 2 frt. Kelt Halason 1891. február 22-én. Megyei alispán ur megbízásából Dr. Tóth Kálmán polgármester. MegMvó a halasi takarékpénztár 1891-ik évi Márczius hó 12-én délelőtt g órakor a városháza nagytermében tartandó melynek tárgyai az alapszabályok némely pontjainak módosítása és az intézet háztelkének beépítése, vagy eladása képezi. Ezen közgyűlésre a részvényesek azzal a megjegyzéssel hivatnak meg, hogy miután f. é. Február 26-ikán megtartott rendes közgyűlésen a részvényeseknek az alapszabályok 60. §-ának rendelkezése szerint az alapszabályok megváltoztatására megkivántató 3/4 része meg nem jelent: jelen rendkívüli közgyűlésen a megjelenők minden további tekintet nélkül érvényes határozat hozatalára jogositvák. Figyelmeztetés! Az alapszabályok 62-ik §-a értelmében a szavazatukkal élni kívánó részvényeseknek részvényeiket a közgyűlés előtt négy nappal a pénztárnál le kell tenniök. Minden részvényes meghatalmazott által is képviseltetheti magát, kinek azonban szintén részvényesnek kell lenni. Kivétetnek a kiskornak — kik gyámjok, — nők, kik férjök, — s társulatok, melyek főnökük által képviseltetik magokat. Kelt Halason, 1891. Február hó 26-án. Yári Szabó István elnök. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában.
