Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-04 / 1. szám
Január 4. KUN-HALAS. 1891. 13-án és 14-én is d. e. 10 órakor tartatik Budapesten, a budapest-vidéki pénzügyigazgatóság hivatalában. Kikiáltási ár 15000 frt. — Jól megjegyzendő, hogy csakis az italmórési illeték-és adószedés jógáról van itt szó; mig a bor-, sör-, czukor-és hus-fogyasztási adó- szedést továbbra is Csaba Ferenc z bérlő kezeli saját közegei által, saját irodájában. Ilyenformán nincs ok az aggodalomra, hogy talán még egyszer megfizettetné a kincstár a fogyasztási adót azokkal is, kik a bérlőnek egyeszség alapján már megfizették. Az a hir, mely a héten ilyen alakban kezdett terjedni, teljesen alaptalan. — A tett intézkedések okára nézve a kincstár közegei a hivatalos titok leplébe burkolóznak, — de hát nem nehéz a bibit kitalálni. — A kaszinó uj-év napján tartotta rendes évi közgyűlését — szokott csendességben. Föl- jegyzésre méltó csak annyi történt, hogy az elköltözött Tanács József helyébe pónztárnokul Deutsch Samut ennek helyébe uj választmányi tagul Dr. Tomcsányi László járásbirót választották meg; — továbbá elhatározták, hogy bált az idén nem rendeznek, hanem több reuniót; végre a járatandó lapok sorába fölvették a „Kertészeti Lapok“-at, de viszont áldozatul hozták a „Hót“ ezimü folyóiratot. Igen csodáljuk, hogy épen e magas színvonalon álló szépirodalmi s társadalmi heti közlönyt látták jónak mellőzni; pedig talán futotta volna még erre is, csak azt a kártya-perselyt kellett volna kissé szorítani. — A választmány következőleg alakult meg: Dr. Farkas Imre elnök, Szekér Pál jegyző,, Szaki Zsigmond könyvtárnok, Deutsch Samu pénztárnok. Választmányi tagok: Dr. Babó Mihály, Berki Antal, Bikádi János, Gál Endre, id. Gál Lajos, Kiss László, Schilling Ede, Stimakovits István, Szuper József, Dr. Tomcsányi László. Tóth Jáuos és Turóczy István. — A lapok közül a következőket járatják: Nemzet, Egyetértés, Pesti Napló, Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Üstökös, Urambátyám, Magyar Föld, Kertészeti Lapok és Kun-Halas. — A polgári olvasó kor ma egy hete, múlt hó 38-án tartotta évi nagy-gyűlését, mely alkalommal elnökül Gyenizse Márton, alelnökül ifj. Gál Lajos, jegyzőül Ferencsik Károly, pénztárnokul Kis István, könyvtárnokul Kovács Lajos, bizottsági tagokul: Hováncsek János, id. Rádóczy Pál, Szabó G. István, Kémeri Gyula, Babó Béni, Dr. Babó Mihály, Babó Sándor ács, Babó Sándor asztalos, Lukács Sándor, Paprika Antal, Garbai Sándor és Zseny Ferencz egyhangúlag magválasztattak. Rendes és olvasó tagok száma mintegy 130. — A kör a következő lapokat járatja : Nemzet, Egyetértés, Pesti Hírlap, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Bolond Istók, Üstökös, Borászati Lapok, Vállalkozók Lapja, Technológiai Közlöny és Kun-Halas. Elhatározta a gyűlés, hogy e hó 17-ikén tánczvigal- m a t rendez a könyvtár javára és a kis lányok örömére. — A csendőrség ügyforgalma 1890beií. Az őrsparancsnok által rendelkezésünkre bocsátott adatokból közöljük a következőket. — A múlt évben teljesített az őrs: ügyeleti szolgálatot 365, rendes szolgálatot 116, nyomozást 62, ellenőrzést 55, felszólitott szolgálatot 42, úti járőr-szolgálatot 34. helyi járőr-szolgálatot és éjjeli őrök ellenőrzését 8, toloncz-kiséretet 8, vásár-felügyeletet 8 — és különféle szolgálatot '18 esetben; a teljesített szolgálatok összege = 716. — Ezenkiviil följelentettek a csendőrségnél kihágásért és vétségért 309 egyént, — bűntényért letartóztatást 13 esetben teljesített a csendőrsóg. De a legmegnyugtatóbb az, a mivel a hozzánk beküldött értesítés végződik, hogy t. i. nagyobb büntettek az elmúlt évben elő nem fordultak. Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete és ügyrendének tervezete. Tanügyi és gazdasági tanácsnok. 56. §. Tanügyi és gazdasági tanácsnokul csak oly egyén választható meg, a ki valamelyik felsőbb tanfolyamot szabályszerűen bevégezte, s ennek megtörténtét vég- bizonyitványnyal igazolja. Mint tanügyi tanácsnoknak feladata: 1. a községi iskoláztatás ügyének szakszerű vezetése, felügyelete, ide értve az ipariskolai oktatás ügyet is ; 2. évenként összeírja a tankötelesek névjegyzékét, illetve azok összeírásáról gondoskodik; 3. az iskola mulasztó tankötelesek szülőivel szemben a megintést és bírságolást eszközli, 4. a tanügyre vonatkozó összes kimutatásokat ké- :ziti, illetékes helyére közvetlenül felterjeszti, 5. az iskolai épületek s azok felszerelései eszközeinek rendben tartásáról s az iskolák füttetéséről gondoskodik, 6. az iskolaügy állásáról félévenként jelentést tesz a városi tanácsnak, 7. jogában áll a községi és ipariskolában bármikor személyesen megjelenni, a tanítókat ellenőrizni, a végből, hogy azok a tanítást törvényszerűen eszközük, kötelessége leven a netáni mulasztás vagy visszaélésről további eljárás végett a városi tanács és iskolaszékhez nyomban jelentést tenni. Mint gazdasági tanácsnoknak feladata és hatáskörébe tartoznak: < 1. a letárgyalt és a törvényhatóság által jóváhagyott költségvetés végrehajtása, 2. a város vagyonainak évenkénti leltározása. 3. a közvagyon, közjavadalmak hasznosítása, s ebből folyó tárgyalások, a bérletek s vállalatok szerződési feltételeinek javaslatba hozatala, 4. lejárt bérletek, szerződési feltételeinek közlése mellett az árlejtések kiirása, megtartása és végrehajtása, középitkezések felügyelete az ottani munkálat ellenőrzése. 5. városi vagyonok eladása, város részére vagyonok megvétele — a városi gazdászat kezelése iránti tárgyalások. 6. a városi hivatalok elhelyezési ügyében leendő véleményezés és felügyelet az iránt, hogy a hivatalos helyiségek kizárólag azon czélra használtassanak ; 7. szegény ügyben való intézkedés és a segély kérők folyamodásának elintézése. 8. az előfogatozási ügy vezetése, 9. városi termesztvények értékesítése, város részére szükséges termesztvények beszerzése, 10. tűzoltó, eszközök és szerek jó karban tartása s felügyelet. 11. ellenőrzése annak, hogy bérlők és vállalkozók a szerződési- feltételeket pontosan teljesitik, általában a város háztartását érdeklő gazdasági ügyek lelkiismeretes gondozása, ez irányban javaslatok készítése, kellő ellenőrzés gyakorlása ugy, hogy a város gazdasági érdekei megóvassanab, 12. a megyei szabályrendelet, közgyűlés, tanács, vagy esetleg a polgármester által hatáskörébe utalt ügyek ellátása. Adóügyi tanácsnok. 57. §. Adóügyi tanácsnokká csak az választható meg, a ki valamelyik felsőbb tanintézeti tanfolyamot szabályszerűen bevégezte, s ennek megtörténtét végbizo- nyitványnyal igazolja, vagy a mennyiben a középiskola bevégzéséről bizonyítványa van, államszámviteltani vizsgát tett, vagy község jegyzői bizonyítványa kiállítását követve legalább 3 évi önálló jegyzői működését igazolja, vagy az fadótiszti vizsga letételét igazoló bizonyitvány kiállítását követő legalább 3 évi pénzügyi hatóságnál eltöltött önálló hivatalos szolgálatot igazol. Az adótanácsnok a városi adóhivatal feje, mint ilyennek kötelessége : 1. a városi adóhivatalnak felelősség terhe mellett való vezetése, az oda beosztott hivatali személyzet működésének az adóhivatalhoz érkezett ügyiratok iktatása és névmutatásának ellenőrzése, s az általa netán tapasztalt hanyagság, mulasztás vagy visszaélésnek a polgármesterhez leendő bejelentése. 2. ellenőrzi az adószedési munkálatot, a beszedési naplókat napi zárlat alkalmával aláírja, 3. felügyel és felelősséggel tartozik arra nézve, hogy az adóhivatali számfejtő könyvek pontossággal, hibátlanul, tisztán vezettetnek, s hogy azok év lejártával a következő év első hónapja alatt lezáratnak s a számadások legkésőbb február végéig elkészíttetnek, és hogy a számfejtő könyvek hátralék! összegei az uj számfejtő könyvekbe legkésőbb január végéig átiratnak, 4. felügyel a föld és házadó nyilvántartásra, s arra, hogy a birtokváltözások a birtokivekben kellően keresztül vezettessenek, az adóvégrehajtásokat a hátralékosok sorrendjében szeméi у válogat ás nélkül foganatosíttatja, 5. a zálogtárgyak elárverezésének határnapjait kitűzi, az árveréskor befolyt pénzek elszámolása iránt intézkedik, a becsüsök számláit felülvizsgálja s ezek valamint a fuvar költségek utalványozása iránt intézkedik, 6. gondoskodik arról, hogy a behajthatlan adók s illetékek kimutatásai a vonatkozó okmányokkal szabályszerűen felszerelve havonként illetékes helyre felterjesztessenek, 7. az év folyamán utólag kirótt vagy leírásba hozott mindennemű adóknak számfejtő könyvekben haladéktalanul leendő pontos keresztül vezetése iránt intézkedik, 8. az adóügyi panaszokat meghallgatja, azokról a körülményekhez képest jegyzőkönyvet vesz fel. s az adók természetéhez képest az iratokat illetékes helyre felterjeszti, a városi adók és illetékekre nézve azonban végzési - leg határoz, 9. gondoskodik arról, hogy a vidéki megkeresések folytán beszedett adók és illetékek a megkereső hatósághoz sürgősen átküldessenek, az adóhivatalnál előirt állami megyei és városi adók pedig naponként a főpénztárba átszámoltassanak, 10. felügyel arra, hogy megkeresésére a jegyzői kar földadó kivételével az összes adókat nyilvántartó pedig a földadót kellő időben kivesse illetve a kivetési adatokat beszerezze, 11. az adóhivatal nevében eljár, jelentéseket tesz, s a levelezéseket folytatja, 12. az adóügyi tanácsnok egyszersmind az árvaszéki számvevői teendőket teljesiti, mint ilyen a közgyám pénztári naplóját havonként lezárja, a főkönyvek pontos vezetését ellenőrzi, továbbá a közgyám áltál készített egyéni árva számadásokat, valamint az árvapenztár számadási kimutatását és mérlegét felülvizsgálja, azokat véleményes jelentéssel az árvaszékhez kellő időben bemutatja. Tiszteletbeli tanácsnokok. 58. §. A tiszteletbeli tanácsnokok száma kettöb § állapittatik meg, szavazati joggal bíró tagjai a képviselő- testület és városi tanácsnak, minthogy azonban fizetésben nem részesülnek, az ügyek feldolgozására nem kényszeríthetők. Tiszteletbeli tanácsnokul csak oly egyén választható meg, ki legalább is érettségi vizsgát tett. Jegyzői kar. 59. §. A jegyzői kart képezik a főjegyző és három fizetéses aljegyző. 60. §. A jegyzői kar élén áll a főjegyző, ki egyszersmind ellenőrzi azt, hogy aljegyzők hivatalos teendőiket kellően végezzék. 61. §. A jegyzők vezetik a közgyűlés, tanács, állandó választmány és egyes esetben kiküldött bizottságok jegyzőkönyveit, s mindezekben teljesitik az előadói tisztet. Feladatukhoz tartozik továbbá: az ügyész munkaköréhez nem utalt város közönsége nevében kiállítandó okmányok elkészítése, városi levéltár kezelése és felügyelete, felsőbbi megerősítést nyert városi szabályrendeletek nyilvántartása, az iparlajstromok vezetése, összes állami, megyei és városi adók kivetése, kivévén a nyilvántartóhoz utalt földadót, valamint a városi hatóság köréhez nem tartozó adókivetéshez szükséges bevallási adatok gyűjtése, dohánytermelési ügy, hatósági teendőinek végzése, tevékenységi, ügyforgalmi és felsőbb helyről kívánt más hivatal köréhez nem tartozó kimutatások elkészítése, ló és kocsi összeírás, — járlat ügy vezetése és hirdetések eszközlése, valamint a képviselő-testület, — tanács vagy a polgármester által jegyzői karhoz utalt fogalmazása, teendők teljesítése és tárgyalás vezetése. 62. §. A jegyzői kar egyes tagjainak munkakörét esetről esetre a főjegyző állapítja meg, ez irányban tett intézkedéséről azonban a tanácsnak jelentést tenni köteles. 63. §. A polgármester hatásköréhez tartozó ujon- czozási ügyek s a katonai nyilvántartás vezetésénél polgármester által igénybe vehető aljegyzőt a főjegyző egyetértésével jelöli ki a polgármester. 64. §. A főjegyző mint ilyen egyersmind az árvaszéknek ülnöke és annak külön fizetéssel javadalmazott egyedüli előadója, e tekintetbeni teendőit a gyámtörvény és árvaügyi szabályrendelet állapítja meg. 65. §. A levéltár jegyzői kar tagjai közül főjegyző által kijelölt egyén felügyelete alá adatik, azonban a levéltárnoki teendőket teljesítő jegyző eredeti okmányt levéltáraiból ki nem adhat s a várost érdeklő ügyekben másolatot is csak a polgármester engedélye alapján állíthat ki. 66. §. Jegyzőül csak oly egyén választható meg, ki az 1883. I. t. ez. 3. vagy 6-ik §-ában előirt képzettséget igazolja. Tiszti ügyész. 67. §. Tiszti ügyészül csak oly egyén választható meg, a ki az ügyvédi vizsgát letevőn, ügyvédi oklevéllel rendelkezik. A tiszti ügyész feladata: A város egyetemét, annak közigazgatási hatóságát vagy a hatóság egyes közegeit hivataluknál fogva érdeklő peres és peren kivüli jogügyekben eljár; a tanács és árvaszék érdekeit védi, közege ugy a közgyűlés, mint a tanács és városi árvaszéknek. KÖZGAZDASÁG. TERMÉNYEK ÁRA. (Budapest január 3.) Búza pestvidéki métermázsánként 7.90— 8.10 Rozs 7.10— 7.25 Árpa 6.65— 8.75 Zab 6.90— 7.25 Kukoricza 5.80 - 5.90 Köles 7.25- 7.75 Heremag n 42.-----48.Disznózsír 51.50—52.— Szalonna 41.-----50,Faggyú „ 37.-----38.— Méz (nyers)--.---------.--„ (sárga csurgatott) » 29.-xj29.50 H a 1 a s о n. Búza mmázsánként 7.40— .Rozs „ 6.40- .50 Árpa 5.80—6.Zab „ 6.-----6.20 Köles „ .----• Kukoricza ,. 5.50—5.60 Krumpli zsákja .-----.---Budapesti sertésvásár. (Kőbánya, jan. 3.) Magyar urasági öreg nehéz 42.-----43.— fiatal nehéz 44.--------közép 44.-------------56.— könnyű 44.— —45.— Szedett nehéz —.--------.— közép 43.------43.50 könnyű 42.-----43.— Oláhországi nehéz —.---------.— Szerbiai nehéz 42 50—43.— közép 42.——43.50 könnyű 41.——41.50 Sertéslétszám 86,797 drb. Életsuly: páronként — kilogram s azon felül 4°/„-os levonás. — Ár 100 kilónként. Szerkesztői üzenetek. — H. I. Edinburgh. Köszönjük. Privát levél ment. Beleeveztünk immár az uj évbe és vitorlázunk is előre „for a’ t h a t and a' ihat!“ Csak be ne fagyjon a csatorna ott valahol Calais és Dower körül e jégsarki atmosphaerában, mert akkor meg leszünk lőve. — Sz. B. Budapest. Üdv és gyöngyhar pardon, gyöngy-d é r! Hát Kiamanó urat merre hordja a Manó ? __________________________________________ Präger Ferencz, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1891. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
