Kun-Halas, 1891 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-28 / 26. szám
A közönség köréből.*) Satnya népnevelés. A halasi kath. hitközönségnek sikerült va- lahára a kántorátustól a leánygyermekek oktatását, tanítását elválasztani — függetleníteni. Szokott pályázati hirdetmény után mégis választotta a felekezeti iskolaszék a 800 forint fizetéssel javadalmazott tanítót, — ki a közelmúlt napokban — az iskolaszéknek azon határozata következtében, hogy a szünnapokra esedékes illetményét az évi 800 forintból az iskolaszéki elnök indítványozása folytán nem fogja élvezni, a tanítással felhagyva, a hitközséget elhagyta, s most az iskolai év végén a négy leányosztálylyal egy tanító foglalkozik. Ily iskoláztatás mellett a szegény szülőknek vajmi kevés jut gyermekeik jövője érdekében — a kényszernek gyakran undorító nemével is erőszakolt iskolázás óhajtott eredményének reményéből. E(jy érdekelt. *) E rovatban közérdekű felszólalásokat a beküldő felelősségére közlünk. Junius 28. ______ KÖZGAZDASÁG. Sertés-orbáncz. Hivatalosan megállapított tény, hogy sertéstenyésztésünk egyik félelmetes ellensége, sertés kereskedelmünk akadályozója: az „orbáncz“ betegség, az ország több községeiben fellépett. Nem ozélom a betegségnek élő állatok, valamint hullákon látható kóros tüneteivel foglalkozni, ez kizárólag szakférfiak dolga: én csupán a betegség eredete, mikénti keletkezése s terjedéséről, s az ellene ma már teljes bizalommal — haszonnal — igénybe vehető védekezésekről mondok el némelyeket. Gazdaközönségiink jól ismeri ezen évenként, főleg nyáron át uralgó ragadós járvány súlyos jellegét. — Sokan szomorú tapasztalás utján szereztek meggyőződést arról, miszerint nagy átlagban a sertések 50—80°/„-a esik áldozatul. Különböző, sokszor egymástól távolabb eső helyeken való egyidejű fellépése, a mig egyrészről annak miasma- tikus eredetét igen valószínűvé teszi; másrészről gyors elterjedése, ragályozás utján, bebizonyított dolog. Fiatalabb sertések, úgy eirea 3 hónapos korig, nem igen fogékonyak e betegséggel szemben, úgyszintén az öregebb 2—2 évesek és ezen felüliek sem. Három hónaptól egy éves korig nyilvánul a fogékonyság legkedvezőbb szaka. Ma már nagy nevű vizsgálatokkal bebizonyítva van, miszerint e betegség, az orbáncz bacillusainak kiil- bőrőn, vagy az emésztő szerveken át történt felvétele állal keletkezik. Mocsaras, nedves völgyek, rétek, agyagtalajok, lassan folydogáló patakok, tisztátlan ólak, hulladékdombok, ezen baeillusoknak — úgyszólván — létföltételét képezik. A betegség beteg állatobkali érintkezés, beteg vagy elhullott állatok testrészei, s a fertőzésről gyanús sertések forgalmával terjed. Imént vázoltakból, már megállapítható a védekezésnek egyik sikeres módja, nevezetesen: egészséges szárazabb természetű legelő, tiszta, friss ivóvíz használata ; járványos időben idegen sertésekkel való érintkezés kizárása stb. betegség kiütésekor: az egészségeseknek lehetőleg egyenkénti elkülönítése, forgalom beszüntetése, hulláknak szabályszerű eltakarítása, pontos fertőtlenítés. Szép ez igy papíron, s még milyen egyszerű! Ámde azoknak gyakorlatbani alkalmazása, az állategészségügyi törvény és végrehajtási rendelet 274—278. stb §-ban foglalt szigoru intézkedések daczára, felettébb sok akadályokba ütközik. A védő-oltás egyedüli helyes és a gyakorlatban megbízhatónak bizonyult módja nem lesz érdektelen sertéstenyésztőink s a gazdakörök előtt. Pasteur neve magaslik ki e téren, utána Löffler, Schütz Lydtin, Schottelius és a magyar néhai Azary Ákosé. Pasteur fedezte fel az oltás módját, a többiek, számtalan kísérleteikkel annak hasznavehetőségét kimutatták, hazánkban pedig Azary terjesztette. Védő-oltás, a törvény világos rendelkezése alapján, csupán állatorvos által végezhető. Nem is vehető rósz néven ez intézkedés, hiszen a gyakorlati működés mellett, soha sem felesleges egy kis tudomány ! Oltó anyag Bpestről, 50, 100 stb darabra szerezhető, legjobb ha állatorvos rendeli. Ára: 50 darabra 5 írt, 100 drbra 10 írt és igy tovább. Az anyag maga két féle I. számú gyengített, és II. számú teljes erősségű. Az I-ső számúból oltva, a Il-ik számúból 12-ik napon kell oltanunk. Oltás alá kerülnek 3—6 hónapos sőt még korosabb sertések is. Idősebbek az oltást nem jól tűrik, de meg ezeknek beoltása sem szükségeltetik, mivel a betegség fiatalabbakról ragad át, nálok a betegedés rendszerint ezek testi vagy hulla részeinek fertőző hatása folytán jő létre. Beoltás által okozott veszteség felette csekély, majdnem semmi. Oltás után az orbáncz iránti fogékonyság megszűnik. Védő oltás alkalmazására nem képezhet akadályt a törvény ama rendelkezése, mely szerint: a beoltott sertések két heti zárlat alá kerülnek, vagyis egészséges sertésekkel nem érintkezhetnek; hiszen a betegség természetes kiütésekor ez úgy is elrendeltetik, továbbá ezen rendelkezés olyanoknál, kik sertéseiket elkülönítve legeltetik úgy sem hátrányos. Nem képezhet akadályt miszerint: az oltó anyag legkisebb mennyiségben csupán 50 darabra rendelhető, mert 1-ször: két-három gazda együtt oltathat ennyi darabot; 2-szor: a költséget már 15 darab is megérdemli: 3-szor: mert a költség nem nagy, és minél több a létszám annál kevesebb. Költségekre vonatkozólag szolgáljon például ötven darabra a következő kiszámítás: Oltó anyag I. és II. sz. = 5 frt, csomagolás és posta 50 kr. oltási eljárás á 10 kr. = 5 frt, oltáshoz gyógyszerek = 2 frt, összesen = 12 frt 50 kr. Esik egy darabra 25 kr. Ha kevesebbet oltunk több, ha többet kevesebb. Ha már most a be nem oltottak elhullási °/0- át, a sertések értékét tekintjük; ajánlatos: egy gazda se mulassza el a védő-oltás keresztül vitelét! Két-hároin darabbal bíró községi lakosoknak ugyanez nem ajánlható, mert számtalan akadály áll útban az oltás keresztül vitelénél. Az oltás itt, csak úgy alkalmazható, ha miként az embergyógyászatban, a himlőoltás, az egész községre nézve kötelezőleg elrendeltetik. Sajnos, hogy az eddig meg nem történt. Hisszük, hogy a jövőben gond lesz reá, és akkor csupán a kortörténetek tudományos izü lapjairól tudományozandják utódaink az előttük ismeretlen kórt, mint sertéstenyésztésünk eltemetett rémét, tudományos haladásunk, közgazdasági állapotaink javulásának elismert jeléül. „G. KH.“ KUN-HALAS. A lóhere takarmányozása. A lóhere kaszálásának ideje küszöbön áll, időjárásunk igen esős, gazdáink pedig az édesen erjesztendő zöld takarmány kazalozásáról még kevéssé vannak tájékozva, azért időszerűnek tartom, s hasznos szolgálatot vélek tenni, ha egyik nagyobb uradalomban a múlt évben 12 gazdaságban 40 kazallal tett ez irányú gyakorlati tapasztalatot, az elért végeredményt s a gyakorlatilag eddig legjobb, legczélszerübb s legolcsóbbnak bizonyult eljárást részletesen megösmertetem s annak követését melegen ajánlani bátorkodom. Az egész eljárás, mely minden takarinánynemiiek- nél alkalmazható, egyszerűen leírva a következő : A földszinén kezdetik egy körülbelül 4—6 méter széles s tetszés szerinti hosszúságú kazal, a fenékbe raknak bőven száraz szalmát, erre a lekaszált takarmány azon módon frissében, zölden, lekaszálása után azonnal, esős időben még nedves állapotban is megtehető; rendesen kazaloztatik, egy réteg takarmányra egy réteg száraz szalmát adván, úgy, hogy a szalma a kazal szélein kívül jól kirakassák, hogy a takarmány a levegővel közvetlen ne érintkezhessék, (megjegyezvén, ha kevés a szalma, de különben is föltétlenül nem szükséges, hogy a takarmány közé szalma rakassák, csak a széleire az előbb említett czélból, s ha tétetik is szalma réteg a takarmány közé, csak igen vékony réteg legyen az.) így rakatik össze a takarmány folytonos egyenletes taposás közben, midőn a kazal 4 méter magasságot elért akkor a teteje szalma réteggel jó vastagon beborittatik, s midőn a kellő hőfokot elérte: akkor, t. i. midőn a takarmány felső rétegének melege az ember kezére jó élénken hat, vagy midőn, hol hőmérő van, ez 50 Cél. fok meleget mutat, négyszög méterenként 3—31/* métermá- zsányi súllyal, föld, tégla vagy kővel lenyomatik, lepró- seltetik, s ha a kazal 30—48 óra múlva jelentékenyen leülepedett, rakatik fel reá a többi súly, úgy, hogy minden négyszögméternyi kazal felületet 10 mótermázsányi súly nyomjon. Sok gazda ezen eljárásnál azon kérdést vetheti fel nehézségül, hogy annyi súlynak előállítása nehézséggel jár, ezen ellenvetés elleni rövid feleletem az, hogy hol közel kéznél tégla és kő nincsen, föld mindenütt van, s abból annyit hányathat fel a kazal tetejére, négyszög vagy sir alakban, mennyi szükséges. Ezen eljárás 40 összehasonlító kísérletek közül gyakorlatilag a sokféle ilynemű eljárások között a legjobbnak bizonyult. Tapasztaltatok: hogy a frissen s teljesen zöldtakarmányok sikerülnek a legjobban — még a fris esős időben azon módon nedvesen berakott bükköny is jól sikerült — jobban sikerülvék mint a fonnyadt állapotban berakottak. A fent előadott módon friss állapotban kazalozott takarmányok kivétel nélkül igen szép halovány zöld színűek, kellemes illatuak, az állatok sokkal mohóbban falják mint a fonnyadtan kazalozottakat, melyek kisebb víztartalmuknál fogva sokkal gyorsabban erjednek, színük sötétebb — az állatok szintén jól eszik, de még sem olyan mohón, mint a fontemlitettet. Ezen takarmány kazalozási mód követése mellett sikerül kedvezőtlen időjárás közben is jó minőségű takarmányt nyernünk, s azt az elromlástól megóvnunk, — mely nagy előnyeinél fogva, úgy is mint gyakorlatilag sokszorosan kipróbált s jónak talált módnak gyakorlatba vételét gazdatársaimnak újabban melegen ajánlom. V. Gy. = ____ _ 1891. Homoki szőlők telepítése czim alatt irt meg Ráez Sándor vinczellér iskolai tanár egy ma aktuális érdekű munkát, mely rövid idő alatt második kiadásában hagyta el a sajtót. — A magyar szakirodalomban e csak ritkán előforduló kereslet legjobb dicsérője e munkának, mely a ma Magyarországon egy felette fontos termelési ágnak a homoki szőlők művelésének Írja le elemeit. — Országunkban óriási homokterületei, a melyek eddig a „hasznavehetetlen“ jelzővel fordultak elő földművelési statisztikánkban, az uj kultúrával kincses bányáivá lettek tulajdonosaiknak. — Rácz Sándor a ki a Kecskemét vidéki hires homoki kultúra alapvetési munkálatainál tevékeny részt vett, mint első figyelte meg a mindenesetre idegen kultúra sajátságait és könyvét gazdag tapasztalatai alapján irta. — Munkája tárgyalja a talaj előkészítését, a futó homok megkötését, a futó homokra alkalmas szőlőfajok megválasztását, a fajok megkövetelte metszési módokat, a trágyázást, a műtrágyák alkalmazását, a szüretet és a védekezést a homoki szőlők ellenségei ellen, — egyszóval felöleli az egész érdekes anyagot, és a szőlőtermelő gazdaközönségnek hasznos kézi könyvét képezi még eddig ismeretlen munkája közepett. — Kiadja a „Borászati Lapok“ kiadóhivatala Budapest, Köztelek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Präger Ferencz. Hirdetések. »»—. Hirdetmény. A Felegyháza-bajai törvényhatósági közút Halas-majsai és Halas-mélykúti szakaszának helyreállítása végett ezen munkálatokra nyilvános árlejtés hirdettetik. Az ut-test szabványrajza, a költségvetés, melyekből a teljesítendő munkákról tájékozás szerezhető, a szerződési tervezet, az általános feltételek Halas város közpénztári hivatalában f. évi junius hó 29-ik napjától kezdve megtekinthetők. Az árlejtés folyó évi julius hó 5-én (Vasárnap) d. e. 8 órakor fog a városi közpénztári hivatalban megtartatni, ugyanott a szerződés felsőbb jóváhagyás feltétele mellett azonnal megköttetni fog. Halas, 1891. junius 21-én. Dr. Tóth. láimán polgármester. iiiihi win........i итит я<мадявидиниияима.>мщш1ин iiih im Péklizlet megnyitás. Van szerencsém a n. é. fogyasztó közönségnek becses tudomására hozni, hogy a volt özv. Schweigerné-féle házban újonnan berendezett pék üzletet nyitottam. Főtörekvósem, hogy a fogyasztó közönséget naponta szép, friss és ízletes süteménynyel ellássam. Kenyér és kalács sütést naponta elvállalok, melyre ezennel úgy havi mint egész évi bérletet nyitok, mely által a közönség tetemes költséget megtakarít. A bérlő közönség kényelmére a kisültet díjmentesen hazaszállítom. Becses pártfogás és támogatásukért esedezem maradok kiváló tisztelettel Roth Pinkász pékmester. A könyvnyomdában egy jól nevelt s az elemi iskolát jó sikerrel bevégzett fiú tanoneznak felvétetik. Halas, 1891. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.
