Kun-Halas, 1890 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1890-12-14 / 8. szám
Dezcember 14. No tessék, kérem, itt a jogczim; az irodalom rovata lokális érdekű az egész világon, ha a kalendáriumról szól. Ergo szólják hát „az a csöndes!“ de csak magyarul, mert: „NixDajcs!“ azt mondja nömös Mokány Bérezi már a czimlapján annak a Borsszem Jankó műhelyéből került kalendáriumnak, a mely nem is annyira naptár mint inkább vicz-tár; az igaz, hogy nem tart egy esztendeig a kiolvasása, mert egyhuzomra végig kaczagja, a ki a kezébe veszi, de a ki naponként kezébe veszi az uj esztendőben, az épen 365- ször talál benne új meg új nevetni valót. Ot- találja benne a mi T о 1 у á s „D i n i“ - e 1 bát tyánk birodalmából, a gecséri pusztáról isaWew- rewshegyyné nagyságát, a ki a kastély veren- dájára feltévedt tyuk elkergetósóhez kikiáltja a szobaleányt: — „Joezi, Joczi! Jüjjön hamar és monjon ennek a tyoknak: Hess!“' * . . . „Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért!“ ezt mondta Arany János-------nem a! az „Egyetemes Begónytár“ kiadói mondták és — megszületett^ Mikszáth-féle Almanach, mely most már újra születik évről évre. Dehogy kalendárium, valóságos gyöngysor ez, nem„dalokból,“ (érdeme, hogy vers nem tarkítja,) hanem elbeszélő prózánk 15 mesterének a kalárisaiból. A régi gárdának a tisztjei, az újabbnak a tisztjelöltjei kevés hijján ott vannak. Hogy melyikhez tartozik az az asszony, a ki köztük van: Gyarmathy Zsigáné, azt kényes dolog megmondani; említsük hát soron- kivül. A régi gárdát persze Jókai vezeti, mellette vannak : У a d n a i Károly, D ó c z у Lajos, Bérezik Árpád, Ágai Adolf, és hozzájuk számíthatjuk már M a r g i t а у Dezsőt is; nem megvetendő gléda a fiatal bajnokoké sem: Hevesi József, В á к о s i Viktor, (Si- pulus) Bársony István, Murai Károly, H e r c z e g Ferencz, Sebők Zsigmond, Kozma Ándor. Magát Mikszáthot persze megint nem tudjuk besorozni, hisz őt az örege öcsém-nek, a fiatalabbja bátyám-nak titulálja ; ő maga is kivül került a glédán, s elől nyitja a sort humoros előszavával, végül meg zárja egy remek rajzával. Hogy miket írtak ezek ebben a kivül is aranyos csecse könyvben ? A javától csak jó telik. Tessék elolvasni! Babák nincsenek benne, annyit mondhatunk. * No de annál több a baba aztán a tulajdon- képeni képes naptárban. (Szedő ur valahogy „népes kaptárakat“ ne csináljon belőlök). Első hely illeti köztük az „Athenaeum nagy képes naptárát,“ mely egész kincses háza mindennek, a mi egy kalendáriumba való. A szépirodalmi részében Józsa Antal „Bónis Ferenc z“- e nyitja meg a sort, azután van Muraitól egy vig elbeszélés: Tolnai Lajostól, Szépfaludi tói, Sziklai Jánostól komolyabb nagyobb elbeszélések; Faughné-Gyujtó Izabellának egy vig be- szólye és kissebb-nagyobb költemények End- r 5 d i Sándortól, V á r a d i Antaltól, Szabó Sándortól. Majd nem egy színvonalon áll az előbbivel a „Pallas nagy képes naptára“ olyan forma mintha öcscse volna. Ebben is jónevű iró embereket látunk: Lanka Gusztávot, M a 1 о n у a i Dezsőt, Tábori Bóbertet, Prém Józsefet, Seres Imrét stb. stb; szóval aki a jót akarja, választhat a kettő közül. A ki az apró borsot szereti, annak a gusztusáról is van gondoskodva. Itt a „M ó к a-nap- tár“ (az Üstökös-é) ér legtöbbet; gyöngébb kaliberű a „Mehet,“ Pokrócz Ádám kalendá- rioma, és az „Anyósok naptára“ egy csomó jó-rosz viczczel egy témáról; — szerencsétlen gondolat! (Ugy-e kérem a Pikáns Naptárról ne beszéljünk? — Olvasni ugyan igen — „fin de siede,“ de beszólni róla — schoking!) Hölgyeink! Bocsássanak meg, hogy az Önökéről utoljára széliünk, de hát a ezukor is . . hisz tetszik tudni! A „Képes Családi La- p о k“ naptárát értjük. Szép illustrácziók, egy csomó olvasnivaló és asszonyoknak tudnivaló. Legtöbbet ér fiatal menyecskéknek az, hogy benne van az esztendő minden napjára való étlap (tegyék el kérem, férjeik elől, hogy rá no jöjjenek,) kezdődik újév napján habgaluskás húslevessel és végződik Szilveszter estéjén túrós öntött pereczczel (a mit nálunk túrós gubának hívnak) és kocsonyával vacsorára. A vacsora után persze-----------minek írjunk többet! KUN-HALAS. A színházból. Menni készülnek a színészeink. Ez hölgyeinknek nókány unalmas estével többet, az újságnak egy rovattal kevesebbet jelent — a jövőjesztendeig, a mikor talán lehet szerencsénk a viszontlátásra. Örülni is fogunk, ha visszatér a törekvő társaság — kiegészítve egy pár jó énekessel. Lapunk zártáig négy előadásról volna mondani valónk, de csak háromról referálunk. A vasárnap-estiről hallgatást parancsol a kegyelet -------Petőfi neve iránt. A múlt szombat este (6-ika) a sikerültebbek közé tartozott, a közönség meg lehetett elégedve a „Kanári herczegnő“-vel s a színészek a közönséggel. P. Laky Eugénia (Pepita) és Szilágyi Etelka (Inez) kedvesen játszottak, ügyesek voltak mint angol ladyk, s jól néztek ki a királynői jelmezben. A duettekben feltűnt, hogy Szilágyi nem ügyel oly precíze a taktusra, mint iskolázottabb társnője. Polgár mindvégig mulattató Patakész volt, kinek csapodár nejét a csinos 01 a s z n é jól ábrázolta. Említenünk kell a marezona Bombardosz alakitóját, Gyarmathytésa cserben hagyott férj-pár szerepeiben В á t о s i t és D a j к á t. — Á közönség szívesen tapsolt, a diákság tüntetőleg Szilágyinak, kinek ez azonban épen nem ártott. A vasárnapi balfogás meglátszott kedden a „B i p“ előadásán, mert a teremnek az elő- része csakúgy kongott az ürességtől, a mit nem lehet egészen a bérletszünetnek tulajdonítani. A czimszerepben В á t о s i megmutatta, hogyan lehet fából vaskarikát csinálni, hogyan birkóz- hatik meg baritonista e „par excellence“ tenorszereppel. P. Laki Eugénia (Lisbet) igen szépen énekelt, s a III. felvonásbeli levél-ária után a felhangzott tapsokat valóban megérdemelte. Nem volt azonban sikerült a hegyi szellem jelenetében, mely általában feltűnően gyengén sce- nirozott jelenet volt. Megemlítjük még, hogy Szilágyi Etelka jól festett a hadnagy-uniformisban. Füredi Károly jutalomjátékára, csütörtökön a „N inis“-ben ismét szépen megtellett a terem; a közönség ezzel kifejezte elismerését a társulat e rokonszenves tagja iránt, ki Kor- niszky gróf szerepét verv-vel játszotta. Az egész előadás hézagos volt, kihagyásokkal lett látszva, az operettből inkább csak a bohózatot láttuk, mindössze Szilágyi Etelka (Ninis) énekelt két áriát, hozzátehetjük, hogy meglehetősen, játéka azonban igen kedves volt, s Ninis-toalettje feltűnést keltett. Gyarmathy (Gregoár) a bonvivant fürdető és Polgár, a didergő titkár szerepében, bravuröz alakításokat produkáltak. Elég jó volt В á t о s i is Anatolnak, s kellő rutinnal adta Szilágyi Bertaa szerelmes özvegyet. A közönség mulatott, s ez a fő. Tegnap este „Hoffmann meséi“-t adták, ma pedig a „Piros bngyelláris“ kerül színre. — Ügy értesülünk, hogy a társulatnak sikerült két estére vendégül megnyerni Serfőző Etelka kisasszonyt, a fővárosi színkörnek, jelenleg Szabadkán vendégszereplő primadonnáját, ki (valószínűleg hétfőn és kedden) a „Királyfogás“-bau és a „Nőemancipació“-ban fog föllépni. Szerkesztői üzenetek. — К. M. („Társadalmunk ferdeségei.“) Találóbb lett volna ez a ozim: „ A gondolkodás ferdeségei.“ Elrettentő példa gyanánt itt adjuk belőle az első mondatot: „Társadalmi életünk zajos szakában; midőn az elme a tetterővel kapcsolatban a mindennapiság mély örvényéből, a felsőbb erkölcsi niveura (sic!) emelkedni törekszik; midőn ebbeli törekvéseiben a természeti erőkkel hathatós közületi ellenállás és leküzdés mellett az állam a társadalmi osztálynak minden egyes tagját közgazda- sági; culturális intézményeivel a közjóiét emelésére hatályosabb mérvben elősegít, (sie) midőn munka által az akadályok és ellcntálló erők legyőzése mellett kiki biztos existencziát szerezhet magának és ez által erkölcsi hivatásának megfelelőleg anyagi javaknak birtokába juthat, midőn az egyes foglalkozási ágakban oly nagy szerepet játszó tőke kifejlett hitelviszonyainknak köszönve a tömeg rendelkezésére áll, és hasznosítása által úgy a nagy mint a kis termelés, továbbá egész gazdasági életünk alapját képezi, midőn ily nagy tevékenység látható ideien, tapasztalható a földön foglalkozása sokféle nemének megfelelőleg; akkor csak a társadalom marad veszteg.“ Jogbölcsészeti katedrára aspirálhat az, a ;ki ezt a csinosan összerakott mondatot megérti. Ha pályadijat tűznénk ki a magyarázatára, Ön maga is pályázhatnék ------remény nélkül. Sőt hiszszük, hogy nem csekély zavarba jutna, ha véletlenül megkérdeznék, vájjon gerinczes Hlas, la890. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában. állatnak képzeli-e Ön azt a „társadalmat“ vagy sugárállatnak. — Tanácsunk ez: Senki se kapaszkodjék fölebb a peunájával, mint a mennyire az esze fölér, s ha mit fölér, azt mondja el úgy, a mint az Isten tudnia adta. A mig pedig az irásmesterségnek ez a két alapregulája vérivé nem válik, addig — lasciate ogni sperauza! Práger Ferencz, ______________ 1890. felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. 1950/1890. tk.sz. Árverési hirdetmény. A kun-halasi kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a halasi takarékpénztárnak mint végrehajtatónak Szőke zsákos Sándor ifj. András és Vendel halasi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 1901 frt tőkekövetelés és járulékai1 iránti végrehajtási ügyében a kalocsai kir. törvényszék (a kun-halasi kir. járásbíróság területén lévő a kis-kun- halasi 970. sz. tlkvben Szőke zsákos Sándor és iíj. Szőke zs. András végrehajtást szenvedettek nevére 2/16 és a többi végrehajtáson kívülállók id. Szőke zs. András nevén S/1G Szőke zsákos Erzsébet, Szanyi Sándorné nevén % 6 Szőke zs. Bozália, Garas Lászlóné nevén х/16 Csendes Imre, Sándor Terézia, Horvát b. Imréné, Pap Julianna és Pál kiskorúak, Benyák Mária és’ Imre kiskorúak nevén J/i6 Tallér Imre, István és Mária, Oláh Jánosné nevükön 1/16 Szabó nemes Gyula, Juhanna Begyik Péterné, Emilia Koch Gusztávné, Hermina és Lajos kiskorúak nevén J/16 Berényi Bozália és Terézia kiskornak nevén J/16 részben álló A + 1072 hlyrsz. III. tizedbeli egész házra és 255 Q öl udvarra 496 frt kikiáltási árban, — ugyanazon tlkvben ugyanazok nevén ugyanazon arányban álló A -J- 10762 hlyrsz. fehértói 1099 □ öl egész nádasra 184 frt kikiáltási árban továbbá a kis-kun-balasi 4888 sz. tlkvben álló A + 12276 b. hlyrsz. eresztői 20 hold szántó kaszaló földből Szőke zs. Vendelt illetett J/6 részre 111 frt kikiáltási árban végül a kis-kun-halasi 5160 sz. tlkvben A -j- 13339 hlyrsz. Zsanai b. h. 1239 Q öl legelőből Szőke Zs. Vendel */3 részű illetőségére 38 frt ugyanazon tlkvi A -f- 13341 hlyrsz. 26 hold 1164 □ öl Zsanai legelőből Szőke zs. Vendel */з részű illetőségére 144 frt és végül ugyanazon tlkvi A + 13361 b. hlyrsz. Zsanai 37 h. 160 □ A + 13361 hlyrsz. Zsanai 37 h. 160 □ öl tanyai szántó legelő egy jószág testet képező földekből Szőke zs. Vendelt illetett J/3 részre 560 írtban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi Január hó Í9 ik napján délelőtt 9 órakor e kir. Járásbíróság helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak [az [ingatlanok becsárának .10 °/0 vagyis 50 frtot, Í8 frtot, — 11 frtot, 60 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókkó- pes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Kun-Halason, 1890. évi október hó 3-ik napján. A kun-halasi kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Dr. Tomcsányi kir. járásbiró. Értesítjük a n. é. közönséget, hogy üzletünkben élő karácsonyfák gyermekek és felnőttek számává nagy választékban kaphatók. Tisztelettel Weitzenfeld és társa.
