Református gimnázium, Kiskunhalas, 1942

6 ^Az iskola öregdiákjai. Sajnos, Hogy a szűnni nem akaró nehéz idők miatt ezúttal sem számolhatunk be a diákszövetségi élet jelentős mozzanatairól, de annál nagyobb elismeréssel és örömmel emlékezhetünk meg szövetségünk budapesti csoportjának példaadó mozgalmáról. Ennek keretében a Budapesten élő volt halasi diákok havonta (minden hónap második szerdáján a Spolarich-kávéházban) szép számmal összegyülekeznek, hogy régi diákemlékeiket fölelevenítve, újból és újból megemlékezzenek a szivükbezárt ősi oskoláról és városról, s ugyanakkor szeretettel gondoljanak az Alma Mater ma küzdő ifjúságára is. Ez a megértő szeretet nyilvánul meg abban a havonta megujuló gyűjtésben, amelynek eredményeképpen ez év végén is 256 50 P adományt juttattak hozzánk iskolai jótékony célokra. A Budapesten élő halasi öregdiákok fogadják jóleső ragaszkodásukért és példaadó hálájukért az iskola el nem muló szeretetének és köszönetének őszinte szavait. Itt kell megemlékeznünk az 50 és 40 évvel ezelőtt érettségizett öreg diákok meghatóan szép és kedves találkozásáról, amely lélekemelő ünneppé avatta számunkra június 20-ának ragyogó vasárnapját. Ezen a napon adtak egymásnak régvárt találkozót az ősi oskola falai közt azok a visszavágyó, lelkes öregdiákok, akik félévszázaddal ezelőtt léptek ki innen az élet iskolájába. Ha boldog békeidők lennének, akkor bizonyára sok százan jöttek volna el, hogy felelevenítsék kedves diák-élményeiket, végigjárják az oskola folyosóit, tantermeit és felidézzék a régi diákélet szépségeit, egy-egy humoros, vidám eseményt, az érettségi izgalmait és mindent, ami a diákélethez hozzátartozik. Most ezt a sokszáz öregdiákot 8 40 és 7 50 évvel ezelőtt érettségizett egykori halasi diák képviselte. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az 50 évvel ezelőtt érettségizett Glöckner Károly szivaci lelkipásztor hirdette az Isten üzenetét elcsukló hangon, könnyes szemekkel s vele együtt könnyek között köszönték meg Isten kegyelmét azok, akik 50 és 40 esztendő kemény küzdelmei után még erőben és egészségben jöhettek el erre az ünnepségre. Az ünnepi istentisztelet végeztével a gimnáziumba vonultak a találkozók s itt régi osztálytermeikbe mentek, s mindegyikük abban a padban foglalt helyet, amelyben 50 évvel ezelőtt, mint VIlI-os diák ült. A jelenlegi igazgató felolvasta az egykori VIII, osztály névsorát, s a jelenlévők igennel jelentkeztek, a távollévőkről pedig dr, Dencz Ákos adott tájékoztatást, hogy miért nem jöhettek el. Ezután a gimnázium dísztermében Papp Béla ny. min. tanácsos köszöntötte a találkozók együttese nevében a fenntartótestületet és a tanári kart. Neki azon felül, hogy halasi diák volt — mondotta — az 's jogot ad erre a köszöntésre, mert halasi születésű, atyja pedig ennek