Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940

6 Az utóbbi időben mind gyakrabban hallatszanak a gimnázium, mint iskolafaj ellen olyan kijelentések, hogy az a középosztály kiváltságosainak u. n. exkluzív iskolája s mint ilyen nem képes arra, hogy a társadalom szélesebb köreinek iskolájává legyen, nem szolgálja az értelmiségi osztály annyira fontos és kívánatos felfrissítését, tehát lényegében társadalmi formáló eröt sem fejt ki. Itt ismét azt kell mondanunk, hogy talán Budapesten és környékén ez így is van. Az alább rendelkezésre bocsátott adatokból azonban az tűnik ki, hogy a paraszti és kispolgári osztály gyermekei a színtiszta magyar vidéken éppen a gimnáziumokon keresztül tö

rnek be a középosztály soraiba. A paraszti és kispolgári osztályok tömegeiben mérhetetlen érték és tehetség szunnyad s mindez talán soha napvilágra nem kerülne, ha a vidéki gimnáziumok ezeket a tehetségeket és értékeket fel nem fedeznék, nem támogatnák és csiszolgatnák. A társadalom életének folyamata felfelé való áramlást jelent. Ezzel minden magyar gimnázium tisztában van, de ismeri ebből folyó kötelességeit is és mindent megtesz, hogy feltétlenül felfelé törjön mindiz, ami valóban megérdemli a társadalomban a magasabb helyet. A magyar parasztság és kispolgárság erre méltó tagjai jórészt a vidéki gimnáziumokban szerzik meg azt a magasabb műveltséget, amely a társadalmi felemelkedés elengedhetetlen feltétele. Jelen tanulmány egyik fő célja ebből folyólag csak az lehet, hogy pontos adatok felsorolásával kimutassa a gimnázium (különösen a vidéki gimnázium) szerepét a középosztály felfrissítése terén, tehát rámutasson arra a felbecsülhetetlen kiválasztó munkára, amelyet a vidéki gimnázium, mint a magyar kultura előretolt őrhelye, az ország társadalmának kialakításában és kiművelésében végez. Bár vizsgálódásaink csak a kiskunhalasi ref. gimnáziumra szorítkoznak, mégis túlzás nélkül állithatjuk, hogy az itt észlelt és értelmezett jelenségek kisebb-nagyobb eltéréssel csaknem minden vidéki gimnáziumban fellelhetők. Oka ennek az hogy helyzetére nézve az ország minden vidéki gimnáziuma hasonló a halasi gimnáziumhoz. A fenti általános célkitűzés mellett tanulmányunknak van közvetlenebb, pedagógiai célja is. Adataink módot adnak arra, hogy a nevelők alaposabban megismerkedhessenek azzal a tanulóanyaggal, amelyiknek formálására, nevelésére vállalkoztak. Sok oldalról új megvilágításban láthatjuk tanulóink életét, otthoni körülményeit, életviszonyait; közvetlenebbül vizsgálhatjuk mindazokat a kedvező és kedvezőtlen iskolánkivüli hatásokat, amelyeknek kereszttüzében életük lefolyik s amelyek tanulóink iskolai munkáját, testi és szellemi fejlődését, munkabírását egyáltalán nem elhanyagolható mértékben meghatározzák és be, folyásolják. Vizsgálódásaink eredményéből számot vehetünk azzal a több-kevesebb útravalóval, amit tanítványaink a szülői házból maguk-