Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940

13 a szülők, akik gimnáziumba Íratják gyermekeiket, csaknem kivétel nélkül nagyobb reményeket táplálnak gyermekeik jövőjét illetően, mint azok,* akik polgáriba vagy valamilyen' szakirányú középiskolába adják őket s igy már előre belenyugszanak gyermekeik korlátozottabb érvényesülési lehetőségeibe. A szülők nem kényszerűségből küldik gyermekeiket a gimnáziumba, hanem jól megfontolt céltudatosságból. A városunkban működő állami polgári fiúiskola népessége (160—180 fő) is azt bizonyítja, hogy amelyik szülő kisebb műveltséggel is megelégszik gyermeke számára, az be sem iratja a gimnáziumba. A szülők társadalmi tagozódásának vizsgálata két szempontból vezet eredményekre : megállapíthatjuk ezen az úton, hogy milyen néprétegekből gyűjti össze a gimnázium a tanulóit, továbbá, hogy menynyiben szolgálja a társadalom felfrissítésének fontos ügyét. A szülők foglalkozási ágak szerinti tagozódását a következő táblázat mutatja : 61 Köz- és magántisztv., dijnok . Értelmiségi (orvos, ügyvéd, pap, tanár) Katona-, rendőr«, csendőrtiszt Gazdálkodó .... Földműves, napszámos Kiskereskedő Kisiparos 17-45% ) 49 14-02 „ 6 1-74 , 54 15.55 „ 11 3.10 „ 34 9.80 „ 52 14.98 „ Katona-, rendőr-, csendőraltiszt Vasúti és postaaltiszt . . . Különböző segédszemély . . 23 41 6.60 11.82 ) 116 3321 százalék 65 18.65 százalék 86 24.78 százalék 64 18.42 százalék 17 4.85 „ ) 17 4.85 százalék E csoportosítás alapján azt látjuk, hogy tanulóinknak csak egyharmada származik az ú. n. úri középosztályból, a zöm — az egész kétharmada — gazdálkodó és kispolgári családokból keriil ki. Beszélni sem lehet tehát arról, hogy a gimnázium „a társadalom kiváltságosainak" iskolája. Legalább is vidéken nem az, és alig hihető, hogy ebben az országban bárhol is az lenne. Az természetes, hogy a viszonylagos többséget a középosztály, az u. n. intelligencia adja. Mint igen örvendetes jelenséget kell azonban kezelnünk "azt a tényt, hogy minden társadalmi osztály gyermeke helyet kap a gimnáziumban s igy alkalom nyilik számukra, hogy érdemességüket és alkalmasságukat bebizonyítva nagyobb műveltségük segítségével társadalmilag emelkedjenek. Különösen szembetűnő, hogy a mezőgazdaságilag érdekelt szülők