Református gimnázium, Kiskunhalas, 1940

10 mezőgazdasági érdekeltségű szülők gyermekeinek a kiesése okozta. Ez a következtetés látszólag helytálló is, hiszen a mezőgazdasági terményeknek a válság éveiben bekövetkezett értékvesztése (a 6—8 pengős gabonaárak !) elsősorban a mezőgazdák, termelők bevételeit csökkentették és igy a gyerekek iskoláztatásának terhét is súlyosbították, így valószínűnek látszik és feltehető, hogy a mezőgazda szülők nem birván el az iskoláztatás költségeit, kivették gyermekeiket az iskolából, illetve oda be sem Íratták. Csakhogy ennek a feltételezett és valós/.inű folyamatnak éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A gazdasági válság előtt a mezőgazdasá= gilag érdekelt szülők aránya az egész iskola létszámához viszonyítva 18—19% körül mozgott. A válság mélypontján azonban (1931-32-ben) ez a szám egyszeriben 28'6%-ra szökik fel, ami 33-35%-os emelkedést bizonyit. Mi történt tehát ? Hogyan jött létre ez a nem várt emelkedés ? Nyilvánvaló, hogy a mezőgazda szülők a válság okozta jelenségek következtében nem látták gyermekeik sorsát biztosítottnak, ha azok továbbra is a föld mellett maradnak Minden terhet vállaltak tehát, sok esetben erejük végső megfeszítésével, hogy gyermekeik másirányú elhelyezkedésének lehetőségét a középiskolán keresztül megteremtsék. Amikor azután a válság enyhült és a gazdálkodás ismét biztos megélhetésnek bizonyult, megindult a visszatérés a földhöz. Ennek folytán az arány gimnáziumunkban is eltolódott, úgy hogy évről-évre fokozatosan csök. kenve 938-39-ben a mezőgazda szülők aránya 116%-ra zsugorodott. 1933-tól 1941 ig az örvendetesen egyre javuló gazdasági helyzet és az elhelyezkedési lehetőségek növekedése (a legutóbbi években már a visszacsatolások következtében is) iskolánk tanulólétszámában fokozatos emelkedést idézett elő. Az 1933-tól 1937-ig terjedő években ismét eléri az 1924-27-es átlagot (3íi7 fő,) a legutóbbi négy évben pedig 378-as átlaggal Trianon óta a legmagasabb létszámot. A Trianonban elvesztett délvidéki területek visszatérése a legrövidebb idő alatt éreztetni fogja hatását. A megszállott területekről elmenekült szülők egy része visszatér eredeti lakóhelyére s igy bizonyos számú tanulót veszíteni fogunk. Viszont ismét bekapcsolódik az iskola életébe az a sok bácskai református, akik a világháború előtt is Halasra küldték fiaikat iskoláztatni. Ennek folytán számolnunk kell azzal, hogy a következő néhány évben még tovább emelkedik tanu'óink létszáma. A nyers számokat tekintve az elmúlt 20 esztendő alatt tanulóink létszáma 34°/o 'OS emelkedést mutat. Örvendetes és megnyugtató jelenség ez iskolánk életképességének és további fejlődési lehetőségeinek szempontjából, de azért is, mert a nagyarányú emelkedés világosan mutatja, hogy a gazdasági helyzet javulásával a társadalom legszélesebb