Református gimnázium, Kiskunhalas, 1938

Tanulmányi kirándulás Baranyába (1939. április 13—17.) Már hetekkel előbb lázas izgalom és várakozás fogta el a diákságot arra a gondolatra, hogy „megyünk Baranyába'-. Mindenütt serényen folytak az előkészületek, mert ezen a kiránduláson a halasi diákság ki akart tenni magáért. Zene- és énekkari próbák, puska- és tornagyakorlatok, valamint táncpróbák közben kissé gyorsabban telt az idő. De még így is szinte csigalassúsággal kúszott előre. A kirándulásra jelentkezett tanulók talán még a húsvéti szünidőt is elengedték volna, csak már indulhatnánk. Végre elérkezett az indulás várva-várt napja. Kora reggel az iskola udvarán gyülekezett örömtől kipirultán 71 diák és vidám énekszóval vonult ki a vasúti állomásra. Itt a szülők serege búcsúztatta a kirándulókét, akiket Szabó Zsigmond lelkész, dr. Gusztos Károly főgondnok és Gulyás Sándor igazgató, valamint az intézet 10 tanára kísért el és vezetett ötnapos útjukon. A Kiskunhalas—Baja—Bátaszék—Pécs útvonalat követve már a vonaton kialakult az a vidám, önfeledt hangulat, amely az egész kirándulást jellemezte. Előkerültek tokjaikból a hegedűk és rövidesen vidám zene- és énekszó nyomta el a vonat egyhangú zakatolását. Az ablakok mellett elsuhanó vidék egészen Bajáig csaknem mindenki számára ismerős volt: a szélmalmokkal tarkított végtelen kiskunsági róna. A bajai Duna-hídon átkelve azonban szinte egyszeribe megváltozott a vfdék képe. Ez már Dunántúl volt. A végtelen rónaság lassan hullámzani kezdett, mind magasabb és magasabb hullámokat vetett; a vonat gőzmozdonya pedig mind nagyobbakat és nagyobbakat lihegett. Sok kanyargás után végre megpillantottuk a Mecseket és a lábainál elterülő Pécset. A város maga első pillanatra nagy meglepetésként hat az alföldi ember számára. Szinte fővárosi jellegű forgalom, villamosok, autóbuszok, nagy sürgés-forgás, jövés-menés, amerre csak tekint a szem. A vasúti állomásról egyenesen szállásunkra siettünk ; az egyetemi Szent Mór Kollégiumba. Itt meg kell emlékeznünk arról a rendkívül szíves és jóleső vendéglátásról, amelyben a Szent Mór Kollégium vezetősége, de külünösen Főtisztelendő dr. Varga Dámján egy. ny. r. tanár, a Kollégium igazgatója részesített bennünket. Az első étkezés alkalmával ő üdvözölte a kiránduláson résztvett egyházi vezetőket, tanárokat és — 3 —.