Református gimnázium, Kiskunhalas, 1935

tett személyi kiadások 37.081"73 P, a dologi kiadásoké 22.896"46 P, tehát a teljes fenntartási költség összege 59.978' 19 P volt. Ehhez járult a 61 százalékos fizetéskiegészítő államsegély 25-233'99 P-vel, valamint a régi államsegély devalvált értéke: 3'90 P, összesen 25.237-89 P állami támogatás. A mintegy 24.000 P tandíjbevételt figyelembe véve, kitűnik, hogy a fenntartó református egyház az elmúlt évben kb. 35.000 pengőt fizetett rá az iskola fenntartására részint az ősök arra rendelt alapjainak (pákai birtok stb.) jövedelméből, részint az egyháztagok áldozatkészségéből. g) A tanítás teljesen az állami tanterv szerint történt. Ennek megfelelően az I. osztály már gimnáziumi jellegű volt. Egész évi tapasztalatunk szerint a latin nyelvnek az I. osztályba való bevezetése a tanulót és tanárt egyaránt nehéz feladat elé állítja. Az elemi iskola tantervének megfelelően a tanulók még a legelemibb nyelvtani fogalmakkal sincsenek tisztában, holott ezek ismerete nélkül a kezdő lépéseket sem lehet megtenni a latin nyelv tanulásában. A latin tanár tetemes időt kénytelen az alapvetés hiányainak pótlására fordítani, mielőtt a latin nyelv tanításához egyáltalán hozzáfoghatna. Még azután is lépten-nyomon a merőben idegen és ismeretlen fogalmaknak egész tömege merül föl a játékiskolából jött tanulók előtt s ez a körülmény igen megnehezíti, sőt sokszor lehetetlenné is teszi az egyenletes haladást. így egyelőre nem látszik biztosítva az előírt anyag megtanításának vagy éppen alapos begyakorlásának és rögzítésének lehetősége. Önként fölmerül a kérdés, hogy, az elemiiskolai tantervre való tekintettel, az átmenet megkönnyítése céljából nem lett volna-e jobb a gimnázium I. osztályát vagy legalább is annak első félévét mindenféle idegen nyelvtől mentesíteni. Egyáltalán nem volna-e célszerű a gimnáziumba készülők részére egy ú. n. előkészítő tanfolyamot közbeiktatni? A 45 perces órák tekintetében nehezen alakul ki egységes felfogás. Némelyek szerint pontos előkészülés, valamint okos időbeosztás mellett épúgy el lehet végezni a kitűzött anyagot, mint az ötvenperces órákon. Minthogy a munka önkéntelenül is gyorsabb ütemű s a figyelem fokozódik, a munka intenzitásának természetes többlete talán pótolja az ötpercnyi időveszteséget s így a munkamennyiség, valamint az eredmény nem áll a régi alatt. Másrészről azonban, minthogy ép az elmondottak szerint az öt rövid óra épúgy igénybeveszi és elfárasztja a tanulók szellemi és testi erejét, mint a régi hosszabb, de kényelmesebb beosztású órák, így a hatodik óra előfeltételei már meglehetősen kedvezőtlenek. 25