Református gimnázium, Kiskunhalas, 1934

A matematika tanítás célja a reálgimnáziumban. Részletek Babay Béla tanár 1934. december 16-án tartott székfoglalójából. A monda szerint egyszer Ptolomeus görög király rászánta magát, hogy a híres görög matematikustól — Euklidestől — geometriát tanuljon. Ugy 'átszik azonban, kissé nehéznek találta a király a tüdős fejtegetéseit, mert arra kérte, hogy talán könnyebb utakon is haladhatnának a fényes igazságok felé. De Euklides igy válaszo't tanítványának: »Királyi uton nem lehet eljutni a geometriához«. S valóban igaza volt. Magának a matemátikánák is — értem alatta mostmár a számtant, geometriát és az tl m ele ti fizikát — göröngyös utakat kellett befutnia, mig eljutott az ősember számlálásától az »egy meg egy«-tő". az infinitézimális számításig; sok lángelme rajzo t porba, majd papírra ábrákat, mig a szükségből született földmérésbő kifejlődött a mai geometria hatalmas tételrendszere; s hány tudós — akik a természet megfigyelésével hiegalapozták a modern fizikát — hajtotta örök ;áőmra fejét, még a technika oda jutott, hogy egy gom bforgatásával a világot kalandozzuk az elektromágneses hullámok szárnyain. Természetes tehát, hogy aki ma is birtokosa akar lenn: a matematika örök igazságainak, annaik hosszú és nehéz utakát kell bejárnia, mig oda eljut. Joggal kérdezhetne hált a mai kor embere, szülő és gyermek egyaránt, hogy mi szükség erre a nehéz studiumra, szellemi tornára. Joggal kérdezheti mindenki, de ne érezze magát mindenki feljogosítva arra, hogy választ is adjon