Református gimnázium, Kiskunhalas, 1928

8 November 4-én templomba mentünk. Istennek adtunk hálát eddig kapott áldásaiért és kértük kegyelmes gondoskodását a jövőre. L u k á c s y Imre dunavecsei ref. lelkész emelte szép imájával lelkünket a Mindenhatóhoz. Idézzük nshány mondatát: »örök Szeretet, Jóságos Atyánk! Eíéd borulunk e szent gyülekezettel együtt mi is, kik messze földről, csonka hazánk különböző részeiből gyülekeztünk egybe, mint Alma Materünk egykori növendékei. Ugy jöttünk ide, mintha hazajönnénk, hiszen mindenikünket \ alami édes, boldog emlékezet aranyszála füz ez osi iskolához, ez egyházihoz, e városhoz. Eljöttünk, hogy új szövetséget kössünk egymással és Veled mennyei jó Atyánkkal, az Irántad, felebarátaink és hazánk iránt érzett szeretet nevében.« »Áldd meg az Egyházat s enn2k veteményes kertjeit, az iskolákat, hogy bennök az evangéliumi hit fáklyája és a tudomány szövétneke soha ki ne aludjon, sőt egymás fényét táplálva, mind messzebb ragyogjon. Aldd meg a lelki pásztorokat, tanárokat, tanítókat, nogy örök eszménykép hasonlatosságára neveljenek új nemzedéket a íöld és mennyei haza számára. Áldd meg egykori szállásadóinkat s mindazokat, akik testvéri, rokoni, baráti szeretettel öleltek bennünket. Áldd meg a temetőben porladó tanárainkat s tanulótársaink hamvait, dicsőült lelköket. Legyen áldott emiékezetök.« Imádkozás után dr. Hetessy Kálmán kecskeméti ref. lelkész szebbnél-szebb gondolatokkal teljes alkalmi prédikációjában többek között ezeket mondotta: / »Kiskunhalasi szent gyülekezet! Szólok hozzátok a kiskunhalasi ref. főgimnázium volt növendéke azoknak a nevében Is, kik egybesereglettek bizonyságot tenni a háláról és hűségről az Alma Mater iránt, melynek kebelén bontakozott ki ifjúi életünk, kapott szárnyakat repülni kész lelkünk s hová most visszaszálltunk a multak drága emlékeivel s szent elköteleztetéseivel az élet ezerfele ágazó útjairól, megpihenni az édes anya kebelére.« »Mikor mi — iskolánk növendékei — szövetségbe tömörülünk, a szövetségberejlő erőnek is csak arra szabad feszülni, hogy ezzel az erőtöbblettel is ezt a drága földet akarjuk felépíteni s boldoggá tenni. Erre kell kifejtenünk minden erőnket, erre kell áldoznunk minden tehetsegünket, hiszen