Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913

21 minden egyes tagja szereti a munkát, kötelességtudó, ott nem tudok elképzelni hanyag gyermeket. Sajnos, e téren is sok kivánni való van! Igen sok szülő, ha ő maga munkás is, igyekszik gyermekét minden nagyobb munkától visszatartani, ez által annak munkakedvét csökkenti s megakadályozza a kötelességérzet fejlődését. Bele kell pedig ebbe nevelni a gyermeket, legyen a legjobb módban is a szülő, mert csak az tudja helyét megállani az életben, aki nem ijjed meg a munkától. Megkell ismertetni a gyermeket a munka értékével, hadd tudja meg, hogy a munka nem lealacsonyít, hanem felemel; hadd lássa, mi mindent lehet teremteni munkával s mennyi szenvedésnek és nyomornak szülője a munkátlanság! Akaratát a jóra kell irányítani s a felelősségérzetet benne fejleszteni! A kötelességérzet hanyatlásának oka az a körülmény is, hogy ma elég jó helyzetben tartják a szülők gyermekeiket; készen kapnak mindent, nem kell küzdeniök a megélhetésért; nincs ami az akaratukat ujabb és megfelelőbb eszközök felfedezésére serkentse, edze, energiájukat erősítse; azt hiszik, hogy mivel jómódban élnek a szülői házban, az életben is munka és kötelességteljesítés nélkül várhatják a sült galambnak szájukba való repülését. Ez az akaratlanság, ez a szellemi tétlenség az oka, hogy nincs munkakedvük s nem éreznek erőt magukban semmire. Mindezekért a szülői ház vonható felelősségre! A tanuló ifjúság másik részénél a kötelességtudás hanyatlásának oka magában az ifjúságban keresendő. A középiskolai tanúló ifjúság nagy része ugyanis éretlen, teljesen fegyelmezetlen szellemi tekintetben ; komoly munkára nem képes, rest s lelke fogékonyságra alkalmatlan, mikor a középiskolába lép. A gyenge tehetség szembe állítva a kétségtelenül elég nagy skolai feladattal, szüli a kedvetlenséget, mely szerintem a kötelességmulasztók számát szintén növeli. Kedvetlenül teljesíteni nem lehet a kötelességet s ha még hozzávesszük azt a körülményt, hogy a tanítók a családban, a társaságban, sőt bent az iskolában hallják, hogy minek ez, vagy az a tárgy: érthetjük azt a rendkívüli közönyösséget, melylyel a tanúlók a mai időben az egyes tárgyak, de meg az egész középiskolai tanulmányaikkal szemben viselkednek. Különösen mi vidéki tanárok látjuk azt, hogy annyi középiskolába nem való növendék van, hogy az első osztályokban sokszor a nagyobbik felét jelenti az osztály létszámának. Az ilyenek részint a a szülői akarat hatása alatt, részint más körülményektől indíttatva,