Református gimnázium, Kiskunhalas, 1913

12 A rájok ragadt Hegedűs név bizonyára bosszanthatta az utódokat, s egyikök, Mihály, (kit Nagy I. tévesen mond a későbbi püspök, János atyjának) felkeresvén Tolna megyében a folyvást nemesi gyakorlatban élő Tormássyakat, s miután a nemeslevelet felmutatta és tanúvallomásokkal igazolta, hogy őse azon György volt, a ki Vas megyéből vándorolt Kecskemétre, valamint azt is igazolta, hogy a Hegedűs név csak zenész volta és keresetmódja miatt ragadt rá, Tolna vármegye 1745 junius 1-én nemesnek, Tormássy nevűnek elismerte és erről nyert bizonyítványát Pest vármegye 1745. november 22-iki gyűlésén kihirdette. Ezt a régi nemességet igazoló Mihályt állitja a későbbi püspök, János atyjának Nagy Iván idézett műve XVIII. k. 259. lapján feltüntetett leszármazási táblázaton. E szerint Jánosnak Mihály nevü bátyja és Erzse nevű húga volt és a superintendesnek jelezett János 1744ben született. Kétségtelen azonban, hogy e nemzetiségi táblázatba hiba csúszott be, mert a kecskeméti ref. egyház keresztelési anyakönyvében a következő, szórói-szóra idézett feljegyzést találjuk: „Babtizáti Anno 1746 martii 2. Hegedűs János F. (ia) János. Praed. Ölvödi András koma." Tehát a püspök Tormássy Jánosnak atyja is János volt és ő 1746-ban született. Nem lehetetlen, hogy püspökünknek az a János az atyja, ki az idézett leszármazási táblán II. Jánosnak, Mihály legifjabb testvérének mondatik, kinek Anna leánya mellett három, Annánál idősebb fia volt, ezek között a legidősebb ugyancsak János, ki e szerint püspökünk lett volna. A házasságra lépők anyakönyvében is megtaláljuk Tormássy János szüleinek adatait, nevezetesen: „Copuláti 1743 junius 18. Hegedűs János V(ette) Kunszentmiklóson Már János L(eányát) Susánnát." Tormássy János ifjúságáról, tanuló éveiről semmit, vagy nagyon is keveset tudunk. „Tanult helyben (Kecskeméten), majd Debreczenben," — mondja róla szűkszavúan az Uj Magyar Athenás, de általában meglepő az a szófukarság, melylyel személyét illetőleg az összes feljegyzésekben találkozunk, miért is életének 25-ik esztendejéig róla, legalább ezidőszerint még keveset tudunk. 1772-ben a 26 éves fiatalembert szülőhelyén Kecskeméten találjuk, hol is a református egyháznak volt második lelkipásztora öt éven át. 1776 márczius 19-én „Tiszt. Tudós Kármán András uram — a már régebben betegeskedő halasi lelkész — terhes nyavalyái miatt Lelkét Teremtő, megváltó és meg Szentelő Istenének megadván . . ." Tormássyt hívják el lelkészül a halasiak. Jó hírnevűnek kellett ekkor már lenni a fiatal prédikátornak, legalább erre enged következtetni a halasi presbiteri II. sz. jegyzőkönyv 110—111. lapján található